A vállalatok számára a május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, hiszen többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje. A Deloitte Zrt. a legfontosabb teendőket ismerteti.
Olvasónk kérdezte, Szolnoki Béla, az Adózóna adószakértője válaszol.
A nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy az energiaszolgáltatók és a közműcégek nyereségét jövőre 30 százalékos kulccsal adóztatnák, és ennek kapcsán egyes fórumokon felmerült, hogy jelenleg háromkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetését tervezik. Tekintettel arra, hogy egyelőre az információk sokszínűek, ugyanakkor a jogszabályalkotás sebessége gyors, érdekes lehet átgondolni a lehetőségeket és következményeket.
Módosult a kötelezettek köre az innovációs járuléknál és több ponton is változott a K+F minősítési eljárás. Ezenfelül szigorodtak a határidők pályázat benyújtásánál, illetve külföldi cégek magyarországi fióktelepeire is új szabály vonatkozik. A Deloitte hírlevele összeszedte a legfontosabb változásokat.
Már ötödik éve, hogy a társaságiadó-alanyoknak akkor is kalkulálniuk kell a társasági adóval, ha nem érik el a jövedelem-, illetve nyereségminimumot. Tekintettel arra, hogy a „normál üzleti évet” követő adózóknak májusban kell beadni társaságiadó-bevallásukat, ugyanakkor a veszteséges gazdálkodók száma évről évre jelentősebb, érdemes összefoglalni a társasági minimumadóval kapcsolatos szabályokat.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kormány kisebb adók bevezetésével, periferiális területekről szedi be a szükséges pénzt, ami nem növeli jelentősen az adózók terheit, az új kisadók "szinte alig észrevehetőek". Az adószakértő helyesli, hogy a társasági adóhoz nem nyúlnak hozzá, "legalább ez legyen befektetésösztönző".
Tisztelt Szakértő!A hatályos társasági adótörvény 7.§. 1.bek. t.) pontjában foglaltak alkalmazhatók - e abban az esetben (a fejlesztés közvetlen költsége adóalap csökkentő - e a fejlesztést végző cégnél), ha egy belföldi székhelyű Kft fejlesztési tevékenységet (kísérleti fejlesztést) nem saját részére végzi, hanem egy szintén belföldi társaság részére megbízási szerződéssel?Válaszukat előre is köszönöm.
Április 30-ig meghosszabbodott a társaságiadó-kedvezményekhez (Tao) kapcsolódó sportfejlesztési programok beadásának határideje.
Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália profitált a legtöbbet a német vállalatok eredményeinek javulásából: ebben a két tartományban fizették a legtöbb társasági adót tavaly.
Nem véletlen, hogy a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhivatal ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetről, illetve annak bírság következményeiről még nem is beszéltünk.
Tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközök relatíve nagyobb értéket képviselnek, sokszor fejtörést okoz, hogy az ezek állományból való kivezetése hogyan hat a társas vállalkozások adózására. Ennek alapvetően az az oka, hogy a társasági adó a számviteltől eltérő kalkulációt kíván.
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében az állam a jövőben már nem csak az adókedvezményesen támogatható látvány-csapatsportágak - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong - társaságaitól, hanem a támogató cégektől is elvárja, hogy ne legyen lejárt köztartozásuk.
A Magyarországon tevékenységet végző külföldi vállalkozások tekintetében minden esetben felmerül a kérdés: vajon az általuk kifejtett tevékenység után keletkezik-e belföldi társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Várhatóan módosul a társasági adókedvezmények (TAO) rendszerét szabályozó, s az öt látvány-csapatsportág támogatását is érintő törvény, amely a - főként technikai jellegű - változtatásokkal a január 1-je óta érvényben lévő új sporttörvényhez igazodhat.
Sok olvasóban és jogalkalmazóban fogalmazódott meg a kérdés az utóbbi időben, hogy milyen terhek várnak az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alól kikerülő vállalkozókra, különösen, ha tárgyi eszközökkel is rendelkeznek.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték