1439 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Sajnos nem értem a "Társasági adó: csökkenő kedvezmények" című cikkükben szereplő levezetést. Kérem szíveskedjenek az én számításomat ellenőrizni, hogy jól értelmezem-e a törvény szövegét. (19 % Tao-val számoltam és adókedvezményként cak 99 %-ot vettem figyelembe, mert 1% a Nemzeti Sport Intézetnek utalandó)2012:szakosztálynak adott támogatás: 1.000.000 Ft adóalap csökkentő:1.000.000 Ft, vagyis ebből eredő adómegtakarítás: 190.000 Ft (1.000.000 * 19%)22/C § alapján adókedvezmény: 990.000 Ft ( 1.000.000*0,99)Összes adóelőny 2012 évben: 1.180.000 FtNyújtott támogatás 2012.évben: 1.000.000 Fttámogatásra vetített mérték: 1.180.000/1.000.000=1,182013 júliustól:szakosztálynak adott támogatás: 1.000.000 Ft kiegészítő sportfejlesztési támogatás: 141.075 Ft (1.000.000*0,99*0,19*0,75)adóalap csökkentő:1.000.000 Ft, vagyis ebből eredő adómegtakarítás: 190.000 Ft (1.000.000 * 19%)22/C § alapján adókedvezmény: 990.000 Ft ( 1.000.000*0,99)Összes adóelőny 2013 évben: 1.180.000Nyújtott támogatás 2013.évben: 1.141.075 Fttámogatásra vetített mérték: 1.180.000/1.141.075=1,03

Kérdés

Egy KFT nagyösszegű kölcsönt nyújt 50%-ban tulajdonos tagjának.Ezt a követelést a későbbiek során elengedi. Meg kell-e növelni a társasági adóalapját a követelés elengedése miatti ráforditásként elszámolt összeggel?

Kérdés

végelszámolásról döntött a tulajdonos. A végelszámolás kezdetének napjáig készítendő mérleg elkészítésre 30 napunk van, a közzétételre további 45 nap? és mennyi a társasági adó bevallás benyújtására? Köszönettel várjuk szíves válaszukat

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társasági és osztalékadóról szóló törvény 17. paragrafusa szerint az elhatárolható veszteség akkor keletkezik, ha a társasági adó alapja negatív. Ezek szerint amennyiben negatív adózás előtti eredménye van a társaságnak, és a jövedelemnyereség minimum szabályai szerint adózik (ekkor a társasági adóalap már pozitív), nem keletkezik elhatárolható veszteség?

Cikk

A kisadózók tételes adóját választó adózók nem egyszerű feladat előtt állnak, amikor az adózási múltjukat rendezni akarják és a törvény átmeneti szabályaiból próbálják meg levezetni, hogyan kezdjék meg az új adónem szerinti működésüket. Ilyenkor az egyik meghatározó feladat - ami egyébként sokszor a vállalkozó választását is befolyásoló tényező – az úgynevezett az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása. Ilyenkor ugyanis a betéti társaságnak, a közkereseti társaság és egyéni cégnek négy törvény kapcsolódási pontját kellene figyelembe venni, és megtalálni, ami azonban nem mindig teljesen egyszerű és harmonizált. A következőkben az egyes lehetséges eseteket vesszük sorra és foglaljuk össze.

Cikk

Nyilvánosságra hozta a jogalkotóa transzferárazásra vonatkozó szabályozást módosító rendelettervezetét, amely egyrészt adminisztratív könnyebbséget jelenthet, másrészről viszont komoly fejtörést okozhat majd a nyilvántartásra kötelezetteknek. Az anyag még nem tekinthető véglegesnek, de a normaszöveg tervezete is meglehetősen érdekes dolgokat tartalmaz. Cikkünk első részében az adatbázisszűrésre vonatkozó ajánlásokat vesszük sorra.

Kérdés

A társasági adóbevallás 1229-03-02 lapján szereplő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímeknél az igénybe vehető kedvezményeknél kisebb összeg is beírható? (A kérdés különös tekintettel a 26. ponttal kapcsolatban merül fel, mert a teljes kedvezmény igénybevételénél az adóalap már negatív lesz.)

Kérdés

Tisztelt Adózóna!2013. jan. 1-től KIVA-s cégnek ki kell -e, illetve technikailag hogyan kell kijelentkezni a társasági adó hatálya alól? A társasági adóelőleget 2013. I. félévében még be kell fizetni?

Kérdés

Tisztelt Adózóna!Alultőkésítés társasági adóra gyakorolt hatásával kapcsolatosan szeretném kérdésemet feltenni.A Kft részére a tulajdonos magánszemély kamatmentes tagi kölcsönt adott. Az alultőkésítés szabálya szerint a kötelezettségek napi állománya meghaladja a saját tőke háromszorosát. Mivel a magánszemély a vállalkozással kapcsolt vállalkozásnak minősül, ezért a kölcsönre a szokásos piaci kamatlábbal kimutatásra került a kölcsönt terhelő piaci kamat. Jól értelmezem-e a törvényt abban az esetben, ha ezzel a kimutatott kamattal az adózás előtti eredményemet a 8. par. 5 bekezdése szerint nem növelem, mivel kamatot nem kellett fizetnem, illetve a 18. par. szerint nem csökkentettem az adóalapomat. Nem is csökkenthettem volna, hiszen a magánszemély nem tud olyan okmányt átadni, ami alapján ő növelte volna adózás előtti eredményét.Ugyanakkor helyesen gondolom-e, hogy amennyiben ezt a kölcsönt kamatmentesen egy kapcsolt vállalkozás adja (nem magánszemély), akkor ő a szokásos piaci kamattal megemeli a társasági adó alapját, nyilatkozik erről a tényről, és én, mint kölcsönt kapó cég, csökkenthetem az adóalapomat. Ugyanakkor az alultőkésítés miatt a kimutatott piaci kamat arányos részével növelnem kell az adózás előtti eredményemet.Köszönöm a segítésüket

Cikk

Egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, ugyanakkor a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz. Pedig ha a kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeket, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára – hangsúlyozta Siklós Márta, a LeitnerLeitner tanácsadó cég igazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a gyorsan változó gazdasági környezetről, s ehhez kapcsolódóan az adóbírságok kockázatáról, az adózói magatartás motivációiról és a kívánatos irányokról is szó esett.

Cikk

2013. március 1-jén nyújtotta be a kormány T/10238. számon az adótörvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely nemcsak a címben szereplő nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályaira vonatkozik, hanem egy sor egyéb adótörvényt is módosít, többek között a társasági és osztalékadóról szóló törvényt, annak is a látvány csapatsportok támogatására vonatkozó kedvezményét. A módosító indítvány szerint ezután az adókedvezmény jelentős részét vissza kellene juttatni az országos szakszövetséghez, ami olyan, mint ha az adókedvezményhez „egy rejtett, beépített adó” is társulna.

Kérdés

Önkormányzat 100%-ban tulajdonosa az általa alapított kftnek.2012 évben 8.000 ezer forint támogatást adott a kft-nek, önkormányzati határozat alapján, melyben kikötötte, hogy a támogatás fejében két utca útburkolatát kell felújítania. A kft a munkát alvállalkozóval végeztette, mely munka kft fele leszámlázásra került. A kft-nél a támogatást a T 384 -K 98 8.000 ezer forint, az alvállalkozói szolgáltatást T529 - K 4541 6299 e Ft T466 - K4541 1701 ezer forint számlakra könyveltük és az áfát visszaigényeltük. Kérdésünk helyes-e ez az eljárás, mint könyvelési mind áfa és társasági adó szempontjából. Szerintünk "sántít a dolog", de nem tudjuk a helyes megoldást.

Kérdés

2012-ben a Kft. önrevízió útján igénybe vette a Legfelsőbb Bíróság által jóváhagyott adóalap-csökkentésként elszámolható iparűzési adó "kedvezményt". Nav önrevízió könyvelése megtörtént 2012-ben,bankszámlára vissza is kaptuk a jóváírandó összeget.Szeretném megkérdezni,hogy számvitelileg nekem ezt 2012-ben hogy kell rendeznem?köszönöm. N.Gyöngyi

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vezető állású munkavállaló eurós bére

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szántóföldvásárlás illetéke

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink