Társaságiadó-előírás Kérdés
2014-ben nyereséges cég társasági adófizetési kötelezettségét hogyan állapítom meg, melyik évben írom elő, és mik a társaságiadóalap-csökkentő, illetve növelő tételek?
2014-ben nyereséges cég társasági adófizetési kötelezettségét hogyan állapítom meg, melyik évben írom elő, és mik a társaságiadóalap-csökkentő, illetve növelő tételek?
Gondos adótervezéssel, adóelkerülési manőverek nélkül csökkenthetik társasági adókötelezettségüket azok a vállalkozások, amelyek nyereséggel értékesítik egy másik társaságban lévő részesedésüket. A kulcs a bejelentett részesedés. Cikkünkben részletezzük, hogy ez mit is takar.
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Adózóna! A TAO tv. 1. mellékletének 9. pontja szerint bizonyos eszközökre 50 százalékos értékcsökkenés érvényesíthető. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés elsőként meghatározott mértéke csak indokoltan változtatható. (Például ha egy eszköznek 10 százalékos amortizációs kulcsa volt, az csak akkor módosulhat, ha az eszköz használatában változás – például műszakszám-változás – következik be.) A TAO törvényben nincs ilyen kitétel. Azaz például, ha egy 2012-ben beszerzett eszközt eddig 14,5 százaléos kulccsal értékcsökkentettek, akkor 2014-ben nincs akadálya az 50 százalékos kulcs alkalmazásának a TAO-ban?
Kft. 2005-ben 50 százalékban alapítója volt egy másik kft.-nek. A vagyoni betétet a befektetett eszközök között tartjuk nyilván. Helyes ez? Az alapított társaság közben még tagi kölcsönt is kapott a mi kft.-nktől. 2015. évben eladnánk az alapított kft.-ben lévő üzletrészünket, de sajnos a befektetéseink nem térülnek meg. Szeretném megkérdezni, hogyan, és mivel szemben vezetem ki az alapítási összeget és a kölcsönadott pénzeszközöket, és mi ennek a társaságiadó-vonzata? Vagyis a társaságiadó-bevallásban meg kell-e emelnem az adó alapját a ráfordításként elszámolt összegekkel? Sürgős segitségüket kérem. Köszönettel: Borosné
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk még 2007-ben felvett euróalapú eszközfinanszirozási hitelének egy részét megállapodás alapján a pénzintézet 2015-ben elengedi. Az elengedett rész könyvelésének menetét és az utána felmerülő fizetési kötelezettségeket szeretném megtudni. Értem alatta, egyebek mellett hogy van-e illeték-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség, illetve a társasági adó alapjának meghatározásakor van-e lehetőség az adóalap csökkentésére? Köszönettel: Borosné
Tisztelt adószakértők! Egy alapítvány cél szerinti tevékenysége az akkreditált fotóoktatás. Bevételei is csak a tandíjból származnak. 2014. május 31-étől elvesztette közhasznúsági besorolását. Kell-e társasági adót fizetnie ebből a tevékenységéből keletkezett bevétele után, vagy ez független a közhasznúságtól? Válaszukat megköszönve: Simon Anikó
Milyen számú elektronikus nyomtatványon tehet az alapítvány nemleges társasági adó nyilatkozatot, mi a törvényi háttér, mi a határidő? Segítségüket köszönöm.
Társasági adó feltöltésére kötelezett vállalkozásnak önellenőriznie kellett a bevallását, így a feltöltésnél megállapított adó jelentősen eltér a ténylegesen fizetendő összegtől. Kiszabja-e a NAV a feltöltési kötelezettség elmulasztása miatti bírság? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert, a Global Tax-Office Kft. adószakértője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy műsorkészítő kft.-nek fizetne a vállalkozás műsortámogatást számla alapján. Kérdésem az lenne, hogy áfás-e a tevékenység, és levonható-e az áfája, illetve, hogy társasági adóban ez elismert költség-e (tehát nem kell vele adóalapot növelni)?
Tisztlet Válaszadó! Társaságunk elkészítette a végelszámolást lezáró mérlegét. A hatályos számviteli előírások alkalmazásával eszközeinket piaci értéken mutattuk ki. Az alacsony könyvszerinti értékek miatt –elsősorban ingatlanjainknál – jelentős pozitív különbözetet (rendkívüli bevételt) számoltunk el. Kérdésem az lenne, hogy a leírt módszer miatti fiktív eredményünket a társasági adó alapjánál csökkentő tételként figyelembe vehetjük-e, avagy le kell adóznunk? Válaszukat köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Egyik cégünk végelszámolással megszűnne. Már 1 éve húzódik az ügy, így tagi kölcsönt kellett betenni a banki költségek fedezetére, a közzétételi díjra, stb. Nem olyan nagy összeg, körülbelül 50 ezer forint. Na most, ugye ez az összeg a végelszámolás miatt, mint tagi kölcsön nem maradhat ott, el kell engednie a tulajdonosnak. Akkor ezt az elengedést rendkívüli bevételként bekönyvelem. Valamint erre ki kell számoljam a 18 százalék illetéket, ami 9 000 forint. Ezt előírom, mint kötelezettség. Amíg ezt nem fizeti meg, addig nem tudom lezárni, mert ezzel újabb kötelezettséget generáltam. De nincs is rá fedezet. Tehát akkor még tegyek be tagi kölcsönt, és kezdjem az elejéről az egész számolást. Akkor még beteszek neki mondjuk 11 000 forintot, ezzel a tagi kölcsön, amit el kell engedni, 61 000 forint lesz. Ennek a 18 százaléka 10 980 forint. Tehát ez pont fedezi ezt az illetéket, feltéve, ha nem kell a nem üzemelő bankszámlájára még befizetni pénzt, hogy ezt át tudja utalni, mert akkor lehet újra sakkozni. És akkor még a rendkívüli bevétel után a 10 százalékos társasági adót is meg kell fizetnie. Tehát újra számoljuk az egészet. Ennek tényleg így kell működnie, hogy tegyen még be pénzt, hogy még több adót tudjon befizetni? Az illeték-fizetési kötelezettséget az AVBA nevű nyomtatványon be is kell jelenteni a NAV-nak? A végelszámolási záró bevallást csak akkor tudom megcsinálni, ha a társasági adót és az illetéket is megfizette? Köszönöm!
A társaságiadó-kulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben a globális adóreform közepette – állapította meg az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat 50 országra kiterjedő kutatása. A területen a legnagyobb kihívást a teljes lendülettel folyó, OECD által vezényelt globális adórendszer-reform jelenti, amely elsősorban a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza és a cégeket, a hatóságokat valamint a szabályozókat is kihívások elé állítja. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók – amelyek egyre jelentősebbek a költségvetési bevételekben – terén további növekedésre lehet felkészülni.
Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől