Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1515 találat a(z) társasági adó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú nonprofit kft. családi napközit és magánóvodát működtet. A működtetéshez az államkincstár határozata alapján a költségvetési törvényre hivatkozva normatív támogatásban részesül. A költségvetési támogatás mellett magánszemélyektől és cégektől támogatást kap, valamint a szülőktől térítési díjat szed. Kérdésem, hogy a költségvetéstől kapott támogatás kedvezményezett bevételnek minősül-e a Tao-törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján, és erre tekintettel e bevétel arányában mentesül-e a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól? Köszönettel: VL

    Cikk

    Jelentős összegű adót takaríthatnak meg a vállalkozások, ha tisztában vannak azzal, hogy a társaságiadó-törvény számos esetben kapcsol adóalap-csökkentő tételt az immateriális jószágokhoz. Cikkünkben sorra vesszük az igénybe vehető kedvezményeket, és azt, hogy milyen megkötésekkel kell tisztában lenniük az adózóknak.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaság saját célú reklám miatt reklámköltséget számolt el a nyomdától megrendelt reklámkiadvány után. A reklámadónak nem lett alanya, mivel a havi 2,5 millió forintos értékhatár alatt marad a reklámköltés. A kérdésem az, hogy ezen, illetve az összes többi, a reklámadóról szóló jogszabály szerint "saját célú reklám"-nak minősített költséget kell-e a társaságiadó-alapnál nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősíteni? A társasági adóról szóló törvény szerint "a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának .. nyilatkozatával"..... A saját célú reklámnál a reklámadó alanya az általam idézett társaság. Saját magától saját magának szerezzen be nyilatkozatot? Vagy nem jól értelmezzük a társaságiadó-előírásokat? Köszönöm a segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adózónak a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Tehát a 2010. évben képzett fejlesztési tartalék fel nem használt része után az adót és a késedelmi pótlékot 2015. január 31-éig kell megfizetni, és a 1429-es bevallásban bevallani. Véleményem szerint az így megállapított társasági adót a 2014. évi könyvelés keretében le kell könyvelni. Kérdésem: a megállapított késedelmi pótlék 2015. évi ráfordítás, vagy esetleg azt is még a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni?

    Kérdés

    2014-ben nyereséges cég társasági adófizetési kötelezettségét hogyan állapítom meg, melyik évben írom elő, és mik a társaságiadóalap-csökkentő, illetve növelő tételek?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A TAO tv. 1. mellékletének 9. pontja szerint bizonyos eszközökre 50 százalékos értékcsökkenés érvényesíthető. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés elsőként meghatározott mértéke csak indokoltan változtatható. (Például ha egy eszköznek 10 százalékos amortizációs kulcsa volt, az csak akkor módosulhat, ha az eszköz használatában változás – például műszakszám-változás – következik be.) A TAO törvényben nincs ilyen kitétel. Azaz például, ha egy 2012-ben beszerzett eszközt eddig 14,5 százaléos kulccsal értékcsökkentettek, akkor 2014-ben nincs akadálya az 50 százalékos kulcs alkalmazásának a TAO-ban?

    Kérdés

    Kft. 2005-ben 50 százalékban alapítója volt egy másik kft.-nek. A vagyoni betétet a befektetett eszközök között tartjuk nyilván. Helyes ez? Az alapított társaság közben még tagi kölcsönt is kapott a mi kft.-nktől. 2015. évben eladnánk az alapított kft.-ben lévő üzletrészünket, de sajnos a befektetéseink nem térülnek meg. Szeretném megkérdezni, hogyan, és mivel szemben vezetem ki az alapítási összeget és a kölcsönadott pénzeszközöket, és mi ennek a társaságiadó-vonzata? Vagyis a társaságiadó-bevallásban meg kell-e emelnem az adó alapját a ráfordításként elszámolt összegekkel? Sürgős segitségüket kérem. Köszönettel: Borosné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Egyéb jövedelem

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Jelenléti ív vezetése

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media