Fuvarozók adóalap-kedvezménye: így lehet igénybe venni?

Megosztás Tetszik

Hogyan vehetik igénybe a fuvarozók az őket is megillető adóalap-kedvezményt? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert, a Global Tax-Office Kft. adószakértője válaszolt.

„A NAV közleménye szerint (Kis és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel) az áruszállítók (akik nem postai, vagy futárszolgálati tevékenységet végeznek) is igénybe vehetnek adóalap-kedvezményt. Nem de minimist, hanem az általános csoportmentességi rendelet szerintit, a 17. cikk alapján. Mikortól alkalmazható ez a kedvezmény? A hivatkozott tájékoztatóban szereplő 1-es példát nem teljesen értem. Ha a vállalkozó 10 millió forintot ruházott be teherszállító járműre, mennyi adóalap-kedvezményt érvényesíthet?” – kérdezte olvasónk.

A NAV által közzétett tájékoztató szerint a szállítási ágazatban tevékenykedő kkv-k tárgyi eszközökre irányuló beruházásai – beleértve a közúti teherszállító járművek vásárlását – az általános csoportmentességi rendelet 17. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján támogathatók, amennyiben ugyanezen cikk és a csoportmentességi rendelet általános rendelkezései szerinti többi feltétel is teljesül.

A támogatási intenzitás tekintetében is az általános csoportmentességi rendelet 17. cikkének vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A támogatási intenzitás maximális mértéke a 17. cikk (6) bekezdése szerint kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 százaléka, középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 százaléka. Ez azt is jelenti – nem regionális támogatásról lévén szó –, hogy bármely régióban üzembe helyezett tárgyieszköz-beruházás esetén ezek a mértékek nem léphetők túl.

A társasági adóról szóló törvény (tao-törvény) 7. paragrafusának (1) zs) pontja szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

A (11) bekezdés szerint az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó

a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

A (12) bekezdés szerint az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. paragrafus szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

A tájékoztatóban szereplő példa esetén a kisvállalkozás igénybe tudja venni a tao-törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt, így az adózás előtti eredményét csökkentheti 30 millió forinttal, mivel a beruházásához kapott 4,5 millió forint közvetlen támogatás nem haladja meg a 20 százalékos támogatási intenzitás melletti maximum közvetlen támogatás (5 millió forint) összegét.

A kérdésből nem derül ki, hogy beruházáshoz milyen összegű közvetlen támogatást kaptak. Amennyiben kisvállalkozásról van szó, úgy a támogatási intenzitási korlát 2 millió forint (a 10 millió forint 20 százaléka), az adótartalom 1 millió forint (10 millió forint 10 százaléka), így a maximum közvetlen támogatás összege 1 millió forint lehet. Amennyiben a beruházáshoz kapott támogatás nem haladja meg a maximum közvetlen támogatás összegét, úgy a vállalkozás csökkentheti az adózás előtti eredményét a 10 millió forint beruházási értékkel a tao-törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének zs) pontja alapján.