Osztalékfizetés a kisvállalati adó hatálya alatt

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében a kivás cégtől belföldi magánszemélynek fizetett osztalékkal kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, míg a második részben példákat mutatunk be a kisvállalati adó hatálya alatt történő osztalékfizetéssel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázására.

Az őszi adócsomag illeszkedik abba a szinte lassan már hosszú távú kurzusnak nevezhető folyamatba, amely a kisvállalati adózás adózók körében történő népszerűsítésére, kiszélesítésére irányul. Az adómérték évről évre történő csökkentése részben nyomon követi a szociális hozzájárulási adó százalékos arányának lépcsőzetes formában történő csökkentését, részben azonban annak tudható be, hogy kormányzati célkitűzés az, hogy a jogosult kisvállalkozások a kiva keretein belül biztosított egyszerűsített adózás szerint teljesítsék adókötelezettségüket. Azáltal pedig, hogy 2021. január 1-jétől a kisvállalati adóalanyiság választására jogosult bevételi értékhatár egymilliárd forintról hárommilliárd forintra nő (és ezzel párhuzamosan megduplázódik a kilépési értékhatár is hárommilliárdról hatmilliárd forintra), szintén bővül azon adóalanyok köre, amelyek számára megfontolandó lehet a kiva választása.

Köztudomású, hogy a kiva legvonzóbb tulajdonsága a személyi jellegű kifizetések kedvező adóztatása a szociális hozzájárulási adó alternatívájaként. Azonban a belépést fontolgató vállalkozásoknak más egyéb körülményeket is mérlegelnie érdemes/szükséges az áttérést megelőzően. A mérlegelési szempontok között érdemes figyelembe venni azokat az előre látható gazdasági eseményeket, amelyekhez a kivában adóalap-korrekció tartozik. Ilyen például az osztalék megállapítása is.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja kivás cégtől belföldi magánszemélynek fizetett osztalékkal kapcsolatban milyen adó- és járulékfizetési terhek keletkeznek!