Tb-kiskönyv: mire jó, és mire nem?

Megosztás Tetszik

A foglalkoztató által a biztosítási jogviszonnyal összefüggően vezetendő, illetve kiállítandó igazolások egyike az úgynevezett tb-kiskönyv, hivatalos nevén „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”.

Kitöltésének és vezetésének szabályait nem a Tbj.-ben, hanem – a nyomtatvány elnevezésével összhangban – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény végrehajtását 217/1997. kormányrendeletben találjuk.

A rendelet 37. § (1) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszony létesítésekor a nyomtatványt a foglalkoztató számára a biztosítottnak át kell adnia.

A foglalkoztatónak a kiskönyvbe be kell jegyeznie a jogviszony kezdetét, a jogviszony megszűnésekor a megszűnés időpontját. A jogviszony tartama alatt a nyomtatvány a foglalkoztatónál van, azt csak a jogviszony megszűnésekor kell visszaadnia a foglalkoztatott számára.

Abban az esetben, ha az érintett az említett jogviszonya alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesít, a további foglalkoztatónak a biztosításra vonatkozó adatokat az előzőek szerint szintén be kell jegyeznie, és az igazolványt visszajuttatnia ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Ez az előírás azonban meglehetősen nehezen betartható, ha valaki folyamatosan létesít újabbnál újabb jogviszonyokat. Még akkor is, ha egyébként nem kell az igazolványba bejegyezni azokat a megbízási jogviszonyokat, amelyek alól az adózás rendjéről szóló törvény (Art. – 2017. évi CL. törvény) 1. melléklet 11. pontja mentesít a biztosítási bejelentés alól.

Nem véletlen tehát, hogy a jogszabály arra az esetre is rendelkezik, ha a foglalkoztató nem kapja meg a kiskönyvet. Ebben az esetben köteles a biztosítottat felhívni, hogy az igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Ha a biztosított ennek nem tesz eleget, erről írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új igazolványt állít ki.

Nem kell bejegyezni a tb-kiskönyvbe az egyszerűsített foglalkoztatás napjait, hiszen ez nem minősül biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak.

Az ekho szerinti adózással érintett jogviszonyok tekintetében a válasz nem egyértelmű. A jogszabály az ekho szerinti adózást választó személy vonatkozásában sem állapít meg eltérő szabályt. Az ekhotörvény (2005. évi CXX. törvény) 13. § (7) bekezdése rögzíti ugyan, hogy az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, de ahogy láttuk, a tb-igazolvány vezetésére vonatkozó szabályok az Eb-törvény végrehajtási rendeletében találhatóak. Mivel ez ekho megfizetése révén ilyen ellátásra nem szerzünk jogosultságot, e jogviszony bejegyzése mellőzhető.

És hogy kitérjünk a címben feltett kérdésre: a kiskönyv vezetése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a megállapítását segíti.

Ennek érdekében kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a jogviszonyra vonatkozó adatokon említett kívül bele kell bejegyezni a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed időtartamát is.

Amennyiben a biztosítás megszűnését követően a biztosított baleseti táppénz, csed vagy gyed iránti kérelmet nyújt be, a korábban átvett igazolványt a kérelemhez mellékelni kell. Az ellátást megállapító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon, a méltányosságból folyósított ellátás időtartamát, valamint az Ebtv. 42/E §-a alapján folyósított gyermekgondozási díjat.

A pénzbeli ellátás iránti kérelemhez mellékelt igazolványt a kérelem elbírálását követően a foglalkoztatónak, foglalkoztató hiányában a kérelmezőnek vissza kell juttatni.

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzbeli ellátás iránti kérelemhez a rendelkezésére álló Igazolványt akkor csatolja, ha a biztosított

• e foglalkoztatónál az Ebtv. 42/E §-a alapján gyermekgondozási díjat igényel, vagy
• első alkalommal kér pénzbeli ellátást és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül a biztosítottnak más foglalkoztatója is volt.

Az Ebtv. 63. §-ának alkalmazásakor a kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosított kérelméhez a rendelkezésére álló igazolványt akkor csatolja, ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és a biztosított e foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel gyermekgondozási díjat igényel.

Ezen túlmenően a tb-kiskönyv nem egyszer nyújt segítséget tulajdonosának a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában nem szereplő szolgálati idő bizonyításában. Így mindenképpen célszerű azt a nyugdíjazásig megőriznie a biztosítottnak.