Kata, ekho, efo: sajátos biztosítási és járulékfizetési szabályok

Megosztás Tetszik

Egyes tevékenységeknél a munkaviszonyon alapuló munkabéren kívül más javadalmazási forma is alkalmazható, ezekre speciális társadalombiztosítási előírások vonatkoznak.

A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 38. szakasza értelmében 

♦ az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e törvény szerinti társadalombiztosítási járulék-fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. (ekho) törvényben meghatározottak szerint teljesíti;
♦ kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. (kata-kiva) törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni;
♦ az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

A következőkben a fent említett eltérő rendelkezésekkel foglalkozunk. 

Kezdjük az ekho. törvénnyel, ami a legkorábbi azon hatályos jogszabályok között, amelyek a Tbj.-től függetlenül társadalombiztosítási kötelezettségeket határoznak meg.

Ugyanakkor az ekho törvény 13. § (7) bekezdése „kellő szerénységgel” visszautal a Tbj.-re, rögzítve, hogy az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen társadalombiztosítási sajátosságai vannak az ekhónak, a katának és az egyszerűsített foglalkoztatásnak!