hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjba menne, de hiányos a tb nyilvántartása a szolgálati idejéről? Így igazolhatja!

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló csak a nyugdíjba vonuláskor szembesül azzal, hogy a korábbi munkaviszonyának, keresőtevékenységének időtartama nem, vagy csak részben szerepel a társadalombiztosítási nyilvántartásban.

Általánosságban elmondható, hogy a kevesebb szolgálati időhöz alacsonyabb mértékű nyugdíj társul, ugyanis a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.(például: 39 év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset 78,5 százaléka, 40 év szolgálati idő esetén viszont az átlagkereset 80 százaléka.)

A társadalombiztosítás nyilvántartását a munkáltatók saját nyilvántartásai alapján teljesített adatszolgáltatások képezik.

De mit lehet tenni, ha a volt munkáltató nem tett eleget a bejelentési, bevallási kötelezettségének, és emiatt a munkaviszony nem található a társadalombiztosítási nyilvántartásban, van-e lehetőség a hiányzó adatok igazolására?

A nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idők elismerésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

A szolgálati idő elismerése során, függetlenül attól, hogy a biztosításban töltött időszak a Tny. hatálybalépését megelőző vagy azt követő időszakra vonatkozik, a Tny. egyfajta sorrendiséget állít fel, amikor főszabályként kimondja, hogy azokat elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A szolgálati idők beszámításánál tehát a társadalombiztosítási nyilvántartást, mint közhiteles nyilvántartást kell elsődleges forrásnak tekinteni, míg az egyéb bizonyítási eszközök csupán kisegítő jelleggel alkalmazhatók abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban az adott időszakra adat nem, vagy csak hiányosan, hibásan lelhető fel.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, milyen lehetőségek vannak a megszerzett szolgálati idő bizonyítására!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink