Házas, elvált vagy élettárs? Nem mindegy, mutatjuk az özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételeit

Megosztás Tetszik

Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások körébe tartozik, és így értelemszerűen a jogosultság tekintetében – számos más tényező mellett – meghatározó jelentősége a családi kapcsolatnak van. A következőkben e szempont alapján tekintjük át a jogosultsági feltételeket.

Özvegyi nyugdíjra jogosultak

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 45. §-a értelmében özvegyi nyugdíjat

• a házastárs,
• az elvált házastárs, és
• az élettárs

kaphat.

A házastársak esetében a jogosultsághoz szükséges családi kapcsolat többnyire egyértelmű. Némi kétség az együttélést illetőn ez ideig abban az esetben merülhetett fel, ha az érintettek lakcíme nem volt azonos vagy az együttélés bizonyossága nem volt egyértelmű.

A Tny. végrehajtását segítő, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet (Tny. Vhr.) 61/A. § – március 14-től hatályos – (3) bekezdése egyszerűsíti a vázolt helyzetet, akként rendelkezve, hogy az együtt élő házastársként igényelt özvegyi nyugdíj esetén az együttélés tényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv csak abban az esetben vizsgálja, ha az elhunyt jogszerző után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az özvegyi nyugdíjat igénylő házastárs úgy nyilatkozik, hogy az elhalálozás időpontjában együtt élt házastársával, aki jogán az ellátást igényli (és nincs más igénylő), akkor nem kerül sor a lakcím, illetve az egyéb körülmények vizsgálatára.

Az elmondottak vonatkoznak a bejegyzett élettárs utáni özvegyi nyugdíj igénylésére is.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. XXIX. törvény (Bét.) 1. § (1) bekezdése értelmében bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

A Bét. 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell

a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra;

b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra;

c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára;

d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették;

e) a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített; és

f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.

Az előzőekben taglalt könnyítés azonban értelemszerűen csak az együtt élt házastársak, illetve együtt élt bejegyzett élettársak esetében alkalmazható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja, milyen szabályok vonatkoznak a külön élő (vagy elvált) házastársakra, továbbá az élettársakra!