Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    885 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére

    Kérdés

    Egyszeres könyvvitelű áfakörös családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vesz személygépkocsit. Forgalmi engedélyben a családi gazdálkodó üzembentartóként szerepel. A gépkocsi vételára bruttó 9,6 millió forint, a gazdálkodó éves nettó árbevétele 90 millió forint. Induló lízingdíj 4 millió forint, utána 60 hónap futamidő. A személygépkocsi biztosítását, cégautó dóját, karbantartását a gazdálkodó fizeti. Ha jól értelmezem az szja törvény 11. sz. mellékletének második bekezdését, akkor a személygépkocsi "nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek". A családi gazdálkodó levonhatja-e az üzemi teljesítményre eső arányos áfát a lízingdíjakból? A lízingdíjak üzemi teljesítménnyel arányos részét elszámolhatja-e költségként, ha igen, milyen formában? Szerepeltetni kell-e a személygépkocsit a tárgyi eszköz nyilvántartásban?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Méhészettel foglalkozó őstermelő (kistermelő) értékesítene méhcsaládot. Áfa szempontjából alanyi mentes. Az értékesítésről számlát állít ki. Ebben az esetben a méhcsalád értékesítésekor kiállíthatja a számláját áfamentesen, vagy a tárgyi eszközre vonatkozó szabályok szerint fel kell számítania az áfát és áfa-bevallást kell benyújtania?

    Kérdés

    2008. április hónapban használatba vett ingatlan beszerzésekor a felszámított áfát a vállalkozó levonásba helyezte. Az ingatlant raktár céljára bérbe adta. A bérbeadásra az áfakötelességet választotta. 2010-ben az ingatlant - mivel a bérlő felmondott - értékesíteni szerette volna, ezért átsorolta a készletek közé. 2016. február-2017. január időszakra újra bérbe adta, ezért 2016. február 1-én visszasorolta az ingatlant a tárgyi eszközök közé. Az ingatlant 2017. április hónapban értékesítik. Az ingatlanértékesítésre nem választották az áfakötelessé tételt, ezért foglalkozni kell az áfatörvény 136. § szerinti figyelési időszakkal. Ebben az esetben mely időszakot lehet a figyelési időszakba beleszámítani: a) A teljes időszak beleszámít (2008. április -2017. március)? b) Vagy a teljes időszakból kiesik az az időszak, amikor készletként tartotta nyilván (2008. április - 2009. december + 2016. február - 2017. március lesz a beszámítható időszak)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Korábban volt egy kérdésem az egyéni vállalkozói szja-előleg számítás témakörben. Köszönöm a válaszát, újabb kérdés merült fel ez ügyben: A tárgyi eszköz vásárlás szándéka fennáll a 2017-es évben, melynek összege nagy összegű gépvásárlás, több tízmillió forint értékű. A 2. negyedéves vállalkozói szja-előleg számításánál figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként a teljes tárgyi eszköz értékét, ha a következő dokumentumok állnak rendelkezésemre: Részszámla esetében (a részszámla mögött van egy szerződés a teljes tárgyi eszköz összegéről és részletezve van, hány darab részkifizetés lesz a 2017. évben erre a tárgyi eszközre). Köszönöm szépen válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó alanyi adómentes vállalkozás tárgyi eszköz értékesítésével kapcsolatosan kérdeznénk. Az áfatörvény193. §-a alapján az alanyi mentes nem járhat el alanyi mentes minőségében a tárgyi eszköz értékesítésnél. Ez esetben áfás számlát kell kiállítani a vállalkozásnak az eszközértékesítésről. Mivel az áfatörvény 85. §-a alá tartozó oktatással foglalkozik a vállalkozás, így helyesen jár-e el, ha az áfatörvény 87. § a) pontját figyelembe véve a tárgyi eszköz értékesítésekor nem számít fel áfát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő (2016.10. hótól) egyéni vállalkozó rendelkezik 2015-ben vásárolt nagy értékű tárgyi eszközzel (kb. 2,7 M Ft nyilvántartási értékű). A vásárlás évében veszteséges volt, így bár az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál, az értékcsökkenés megkezdésének évében (2015-ben) a nettó értéket nem tudta elszámolni, mint osztalékalap csökkentő tételt. Kérdéseim: 1. Ha eladná az eszközt a megszűnés előtt, akkor az eszköz eladási árával szemben tudja-e érvényesíteni a nyilvántartás szerinti értéket mint költséget a 1753 záró szja bevallásában (értékcsökkenés elszámolva 2016.09.30-ig)? 2. Ahhoz, hogy értékesítse az eszközt, újra kell-e indítani például 1 napra a vállalkozást, hogy utána szüntesse meg véglegesen? 3. Amennyiben szünetelésből szűnik meg, szünetelés alatt értékesítheti-e az eszközt, és amennyiben igen, akkor az a vállalkozásból származó jövedelem lesz, vagy magánszemélyként egyéb jövedelem? Ha magánszemélyként egyéb jövedelem vagy ingóságértékesítésből származó, akkor milyen költséget számolhat el az eladási árral szemben? 4. A megszűnés évéről benyújtandó szja-bevallásban a korábbi évek nyilvántartott vesztesége is csak az adóévi nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe, vagy megszűnéskor nem kell alkalmazni az 50 százalékos szabályt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy lekötött tartalékból vásárolt tárgyi eszközre van-e négyéves elidegenítési tilalom? A 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint nem lett csökkentő tételként figyelembe véve. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy értékesített mezőgazdasági tárgyi eszköz után hogyan állapítják meg a fizetendő adót? Az eladás értékéből levonható-e a beszerzési érték és más egyéb költségek?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az osztalékalapból levonható a kizárólag üzleti célt szolgáló, 2016-ban értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszköz nettó értéke. Ez eddig világos. Azonban a következő évben elszámolom az eszközre az értékcsökkenési leírást, amit levonok a jövedelem megállapításánál. Ami egyébként szintén levonásra kerül az osztalékalapból is. A kérdésem az, hogy figyelembe vehetem-e a már előző évben az osztalékalapból levont tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását vagy nem, illetve kell-e korrigálnom az adóalapot valahol? Mert így eléggé úgy tűnik, mintha duplán számolnám el a tárgyi eszközt értékét. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tavaszi Zsolt

    Kérdés

    Egyéni vállalkozás megszűnt 2016-ban. - 2012 és 2013-es években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét Kérdésem, hogy fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja bevallását?

    Kérdés

    1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Bérelt ingatlanon (épület) végzett beruházás esetén milyen értékcsökkenési leírási kulccsal kell számolnunk. 1) Tao-törvény szerint 6%? 2) Számviteli törvény szerint? Alkalmazható a tao-törvény szerinti 6%? Mi befolyásolja az értékcsökkenési leírási kulcsot? A bérleti szerződés időtartamán kívül alkalmazkodni kell a bérelt ingatlan tényleges értékcsökkenési leírásához is? Amennyiben határozatlan idejű a bérleti szerződés, mi változik? A tulajdonostól milyen információk beszerzésére van szükség az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásából, amennyiben figyelembe kell venni a tulajdonosnál nyilvántartottakat? Segítségüket köszönöm előre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és az épület jellemzői szerinti amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5 százalék a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot? Köszönettel: Szombati Imréné

    Kérdés

    Fiatal mezőgazdasági termelő MVH-tól kapott támogatása elszámolásakor főszabály, hogy nem egyösszegben bevétel a kapott támogatás, hanem csak azon része bevétel, melyre költséget elszámolt az adott évben. Kérdésem azonban, hogy ha a támogatás összegéből tárgyi eszközt vásárol, abban az esetben a tárgyi eszköz érteke például 1 millió forint, az érékcsökkenése 200 ezer forint, mely összeget kell a személyijövedelemadó-bevallásnál figyelembe venni az eredmény levezetésekor bevételnek, illetve költségnek? Vagy a tárgyi eszközt ebben az esetben egy összegben költségként el lehet számolni?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Saját gépjárművel munkába járás költségtérítése

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Jogalap nélkül kifizetett prémium rendezése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Foglalkozásokon felhasznált élelmiszer utáni adók

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media