Adófizetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy értékesített mezőgazdasági tárgyi eszköz után hogyan állapítják meg a fizetendő adót? Az eladás értékéből levonható-e a beszerzési érték és más egyéb költségek?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy értékesített mezőgazdasági tárgyi eszköz után hogyan állapítják meg a fizetendő adót? Az eladás értékéből levonható-e a beszerzési érték és más egyéb költségek?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az osztalékalapból levonható a kizárólag üzleti célt szolgáló, 2016-ban értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszköz nettó értéke. Ez eddig világos. Azonban a következő évben elszámolom az eszközre az értékcsökkenési leírást, amit levonok a jövedelem megállapításánál. Ami egyébként szintén levonásra kerül az osztalékalapból is. A kérdésem az, hogy figyelembe vehetem-e a már előző évben az osztalékalapból levont tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását vagy nem, illetve kell-e korrigálnom az adóalapot valahol? Mert így eléggé úgy tűnik, mintha duplán számolnám el a tárgyi eszközt értékét. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tavaszi Zsolt
Egyéni vállalkozás megszűnt 2016-ban. - 2012 és 2013-es években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét Kérdésem, hogy fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja bevallását?
1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Bérelt ingatlanon (épület) végzett beruházás esetén milyen értékcsökkenési leírási kulccsal kell számolnunk. 1) Tao-törvény szerint 6%? 2) Számviteli törvény szerint? Alkalmazható a tao-törvény szerinti 6%? Mi befolyásolja az értékcsökkenési leírási kulcsot? A bérleti szerződés időtartamán kívül alkalmazkodni kell a bérelt ingatlan tényleges értékcsökkenési leírásához is? Amennyiben határozatlan idejű a bérleti szerződés, mi változik? A tulajdonostól milyen információk beszerzésére van szükség az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásából, amennyiben figyelembe kell venni a tulajdonosnál nyilvántartottakat? Segítségüket köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és az épület jellemzői szerinti amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5 százalék a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot? Köszönettel: Szombati Imréné
Fiatal mezőgazdasági termelő MVH-tól kapott támogatása elszámolásakor főszabály, hogy nem egyösszegben bevétel a kapott támogatás, hanem csak azon része bevétel, melyre költséget elszámolt az adott évben. Kérdésem azonban, hogy ha a támogatás összegéből tárgyi eszközt vásárol, abban az esetben a tárgyi eszköz érteke például 1 millió forint, az érékcsökkenése 200 ezer forint, mely összeget kell a személyijövedelemadó-bevallásnál figyelembe venni az eredmény levezetésekor bevételnek, illetve költségnek? Vagy a tárgyi eszközt ebben az esetben egy összegben költségként el lehet számolni?
A 2015. 6. hóban vásárolt tárgyi eszközt eladták 2016 decemberében. Hogyan kell kiszámolni és lekönyvelni a 60 hónapon belüli eladás miatti áfakorrekciót? Az áfabevallásban ezt hol kell szerepeltetni?
Unión belülről beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz beszerzése után kell-e áfabevallást benyújtani (A60) és esetlegesen vámot fizetni? A tárgyi eszköz értéke 4400 euró volt. Vállalkozás amúgy alanyi adómentes. Nem áfabevallásra kötelezett. A vállalkozás festék-kiskereskedelem, tárgyi eszköz egy festékkeverő gép Németországból. Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanán kb. 40 éve fel van szerelve a cég logója (neon felirat). Még a régi időkből "örökölte meg", attól a cégtől, amelyből kivált. A tárgyi eszközök között nem szerepel a logó. Most értékesíti egy múzeumnak. A kft. jelenleg alanyi mentes. Hogyan történik helyesen a számlázása és a könyvelése? Áfa, fellelt tárgyi eszköz (ha ez az egyáltalán), eszköz kivezetése stb. Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú alapítvány a közhasznú céljához vásárolt tárgyi eszközeit térítésmentesen átadná másnak, aki lehet magánszemély, másik civil szervezet vagy vállalkozás.Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Korábban ebben a témában feltett kérdésemben nem tettem fel az alábbi kérdést: amennyiben a közösségi beszerzés után csak fizetendő áfa van, akkor annak mi a könyvelési tétele: ráfordítás, vagy az eszköz értékét növelem az összeggel, illetve az értékesítéskor visszaigényelhető áfa korrekció miatti (60 hónapon belül) összegnek mi a könyvelési tétele: Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár kb. 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor fog a tényleges kár is kiderülni. Egyelőre előleget fizettünk 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társasági adóalapcsökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésre kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni, amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?
Családi gazdaságban elromlott egy eszköz, amely az egyik tag tulajdona. A javításért fizetett összeg áfáját levonhatja-e a családi gazdaság, s osztható-e a költség, ha nem a gazdaság vezetőjének a nevére szól a számla? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2012-ben kis értékű tárgyi eszközöket vásárolt, melyek áfáját levonta, mivel jogosult volt rá. 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Kérdésem, hogy a levont áfát vissza kell-e (kellett volna-e) fizetnie? A figyelési időszak 60 hónap. Az eszközök áfájának 1/5-e egyenként nem éri el a 10 ezer Ft-ot. Mivel több eszközről van szó, így összességében kell-e nézni a 10 ezer Ft-os határt vagy egyedileg? A visszafizetések a figyelési időszak éveire szétosztva történnek, vagyis minden évben az áfa 20%-át kell visszafizetni? Várom mielőbbi szíves válaszukat, köszönettel.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől