877 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy értékesített mezőgazdasági tárgyi eszköz után hogyan állapítják meg a fizetendő adót? Az eladás értékéből levonható-e a beszerzési érték és más egyéb költségek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az osztalékalapból levonható a kizárólag üzleti célt szolgáló, 2016-ban értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszköz nettó értéke. Ez eddig világos. Azonban a következő évben elszámolom az eszközre az értékcsökkenési leírást, amit levonok a jövedelem megállapításánál. Ami egyébként szintén levonásra kerül az osztalékalapból is. A kérdésem az, hogy figyelembe vehetem-e a már előző évben az osztalékalapból levont tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását vagy nem, illetve kell-e korrigálnom az adóalapot valahol? Mert így eléggé úgy tűnik, mintha duplán számolnám el a tárgyi eszközt értékét. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tavaszi Zsolt

Kérdés

Egyéni vállalkozás megszűnt 2016-ban. - 2012 és 2013-es években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét Kérdésem, hogy fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja bevallását?

Kérdés

1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Bérelt ingatlanon (épület) végzett beruházás esetén milyen értékcsökkenési leírási kulccsal kell számolnunk. 1) Tao-törvény szerint 6%? 2) Számviteli törvény szerint? Alkalmazható a tao-törvény szerinti 6%? Mi befolyásolja az értékcsökkenési leírási kulcsot? A bérleti szerződés időtartamán kívül alkalmazkodni kell a bérelt ingatlan tényleges értékcsökkenési leírásához is? Amennyiben határozatlan idejű a bérleti szerződés, mi változik? A tulajdonostól milyen információk beszerzésére van szükség az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásából, amennyiben figyelembe kell venni a tulajdonosnál nyilvántartottakat? Segítségüket köszönöm előre is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és az épület jellemzői szerinti amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5 százalék a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot? Köszönettel: Szombati Imréné

Kérdés

Fiatal mezőgazdasági termelő MVH-tól kapott támogatása elszámolásakor főszabály, hogy nem egyösszegben bevétel a kapott támogatás, hanem csak azon része bevétel, melyre költséget elszámolt az adott évben. Kérdésem azonban, hogy ha a támogatás összegéből tárgyi eszközt vásárol, abban az esetben a tárgyi eszköz érteke például 1 millió forint, az érékcsökkenése 200 ezer forint, mely összeget kell a személyijövedelemadó-bevallásnál figyelembe venni az eredmény levezetésekor bevételnek, illetve költségnek? Vagy a tárgyi eszközt ebben az esetben egy összegben költségként el lehet számolni?

Kérdés

Unión belülről beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz beszerzése után kell-e áfabevallást benyújtani (A60) és esetlegesen vámot fizetni? A tárgyi eszköz értéke 4400 euró volt. Vállalkozás amúgy alanyi adómentes. Nem áfabevallásra kötelezett. A vállalkozás festék-kiskereskedelem, tárgyi eszköz egy festékkeverő gép Németországból. Köszönöm segítségét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanán kb. 40 éve fel van szerelve a cég logója (neon felirat). Még a régi időkből "örökölte meg", attól a cégtől, amelyből kivált. A tárgyi eszközök között nem szerepel a logó. Most értékesíti egy múzeumnak. A kft. jelenleg alanyi mentes. Hogyan történik helyesen a számlázása és a könyvelése? Áfa, fellelt tárgyi eszköz (ha ez az egyáltalán), eszköz kivezetése stb. Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú alapítvány a közhasznú céljához vásárolt tárgyi eszközeit térítésmentesen átadná másnak, aki lehet magánszemély, másik civil szervezet vagy vállalkozás.Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban ebben a témában feltett kérdésemben nem tettem fel az alábbi kérdést: amennyiben a közösségi beszerzés után csak fizetendő áfa van, akkor annak mi a könyvelési tétele: ráfordítás, vagy az eszköz értékét növelem az összeggel, illetve az értékesítéskor visszaigényelhető áfa korrekció miatti (60 hónapon belül) összegnek mi a könyvelési tétele: Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár kb. 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor fog a tényleges kár is kiderülni. Egyelőre előleget fizettünk 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társasági adóalapcsökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésre kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni, amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?

Cikk

Családi gazdaságban elromlott egy eszköz, amely az egyik tag tulajdona. A javításért fizetett összeg áfáját levonhatja-e a családi gazdaság, s osztható-e a költség, ha nem a gazdaság vezetőjének a nevére szól a számla? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2012-ben kis értékű tárgyi eszközöket vásárolt, melyek áfáját levonta, mivel jogosult volt rá. 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Kérdésem, hogy a levont áfát vissza kell-e (kellett volna-e) fizetnie? A figyelési időszak 60 hónap. Az eszközök áfájának 1/5-e egyenként nem éri el a 10 ezer Ft-ot. Mivel több eszközről van szó, így összességében kell-e nézni a 10 ezer Ft-os határt vagy egyedileg? A visszafizetések a figyelési időszak éveire szétosztva történnek, vagyis minden évben az áfa 20%-át kell visszafizetni? Várom mielőbbi szíves válaszukat, köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

25 év alatti egyszerűsített foglalkoztatása

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

GINOP támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kivás kft. könyvezetése euróban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink