Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    877 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Egy gazdasági társaság tárgyi eszköz (pavilon) építéséhez beszerzett eszközök, beruházások áfáját nem vonta le, tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközt támogatásból finanszírozta. A cég az áfa hatálya alá tartozik. A pavilont most át kell adnia egy önkormányzatnak, térítésmentesen. Véleményem szerint az átadott eszközök piaci értéke után meg kell fizetni vagy az átadónak, vagy az átvevőnek a 27%-os áfát, továbbá az átadónak a társaságiadó-alapját is meg kell emelni a kivezetéskori összeggel. A cég nem ért egyet ezzel, mert arra hivatkozik, hogy nem igényelte vissza az áfát. Jól gondolom, hogy a térítésmentes átadáshoz kapcsolódó áfafizetés független attól, hogy visszaigényeltem-e az áfa összegét? Az átadás kormányrendelet alapján történik. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    2014-ben "A" társaság árverési eljáráson kívül, de árverés hatálya alatt vásárolt gépkocsikat a végrehajtás alatt álló "B" gazdasági társaságtól, amely a végrehajtást követően a könyveiből kivezette a gépkocsikat (fordított áfás számla került kiállításra). "B" társaságot közben a NAV végrehajtás alá vonta, és lefoglalta az ingóságait, többek között azokat is, melyeket "A" társaság megszerzett, és a könyvelésében is szerepeltetett. "A" társaság pert indított a NAV foglalása ellen, azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a NAV-végrehajtás jogellenességét, mivel az ingóságok tulajdonosa szerintük már nem "B", a NAV által végrehajtás alá vont társaság. A bíróság 2016. januári ítéletében a NAV-nak adott igazat, mivel "B" társaság ingó vagyonát – melyet "A" megszerzett – 2015. január 25-ei keltezésű jegyzőkönyvvel oldotta fel a végrehajtó, a NAV pedig 2015. január 23-án kelt határozatával rendelte el a végrehajtást. Kérdés, hogy a végrehajtás alá vont ingóságokat kinek, hogyan és melyik év beszámolójában kell szerepeltetni, illetve a gépkocsik visszaadását hogyan kell helyesen könyvelni, és milyen bizonylattal kell rendezni a 2016. évben? Jelenleg a 2014. és a 2015. évben "A" társaság tartja nyilván tárgyi eszközei között. Szükséges-e a beszámolók önellenőrzése (a jelentős hibahatárt meghaladja), vagy a 2016. évben kell rendezni. Köszönöm: Mikro

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A NAV egy kft. tárgyi eszközeit lefoglalta. Hogyan kell könyvelni az eseményt a foglalási jegyzőkönyv alapján? Néhány tárgyi eszközre azt állapították meg, hogy mivel egy nagyobb gép elválaszthatatlan tartozékai, önállóan piaci értéket nem képviselnek, így a foglalástól eltekintenek. Mi ezzel a teendőnk?

    Cikk

    Mi a teendő, ha egy vállalkozás a tárgyi eszköz aktiválásának évében (2013), és azóta sem számolt el értékcsökkenést? Egy összegben lekönyvelhető, vagy visszamenőleg kell évente módosítani? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni: 1.) Egy kft. felszámolása befejeződött. A felszámolás zárásakor megmaradt vagyonelemek (tárgyi eszköz, telek, készlet) átadásra kerülnek magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Van-e a felszámolás alatt lévő cégnek ez esetben bármilyen adózási kötelezettsége (áfa, illeték)? Az átadott eszközökről kell-e számlát kiállítani? 2. Ha a felszámolás zárásakor követelést engedményeznek magánszemélyek részére, akkor a cégnek kell-e bármilyen adót fizetnie (szja, eho), illetve a magánszemélynek? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tulajdonában levő személygépkocsival 2016 szeptemberében káresemény történt. A személygépkocsira casco biztosítás volt kötve. A biztosító az eseményt gazdasági totálkárnak minősítette. A bt. rendelkezésére 2016.10.05-i keltezéssel nem javítható gépjármű értéke és kárelszámolása bizonylatot bocsátott ki, amiben meghatározta a térítendő összeget a 10% önrész levonása után. A személygépkocsi 2017. március hónapban értékesítésre került, a biztosító 2017. március hónapban elutalta a totálkár összegét. 1.) A személygépkocsi-értékesítés áfamentes vagy áfaköteles? 2.) A biztosító térítését már 2016-ban elő kell írni követelésként és egyéb bevételként? 3.) A személygépkocsi a forgalomból nem lett kivonatva, szeptember óta költségelszámolás nem történik rá. Az értékcsökkenést az értékesítésig (2017. február hó) vagy a káresemény bekövetkezéséig (2016. szeptember) kell elszámolni? Helyes-e az, ha a tárgyi eszközök között marad nyilvántartásban az autó? Milyen értéket kell kárértékként elszámolni, és mikor? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Egyszeres könyvvitelű áfakörös családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vesz személygépkocsit. Forgalmi engedélyben a családi gazdálkodó üzembentartóként szerepel. A gépkocsi vételára bruttó 9,6 millió forint, a gazdálkodó éves nettó árbevétele 90 millió forint. Induló lízingdíj 4 millió forint, utána 60 hónap futamidő. A személygépkocsi biztosítását, cégautó dóját, karbantartását a gazdálkodó fizeti. Ha jól értelmezem az szja törvény 11. sz. mellékletének második bekezdését, akkor a személygépkocsi "nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek". A családi gazdálkodó levonhatja-e az üzemi teljesítményre eső arányos áfát a lízingdíjakból? A lízingdíjak üzemi teljesítménnyel arányos részét elszámolhatja-e költségként, ha igen, milyen formában? Szerepeltetni kell-e a személygépkocsit a tárgyi eszköz nyilvántartásban?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Méhészettel foglalkozó őstermelő (kistermelő) értékesítene méhcsaládot. Áfa szempontjából alanyi mentes. Az értékesítésről számlát állít ki. Ebben az esetben a méhcsalád értékesítésekor kiállíthatja a számláját áfamentesen, vagy a tárgyi eszközre vonatkozó szabályok szerint fel kell számítania az áfát és áfa-bevallást kell benyújtania?

    Kérdés

    2008. április hónapban használatba vett ingatlan beszerzésekor a felszámított áfát a vállalkozó levonásba helyezte. Az ingatlant raktár céljára bérbe adta. A bérbeadásra az áfakötelességet választotta. 2010-ben az ingatlant - mivel a bérlő felmondott - értékesíteni szerette volna, ezért átsorolta a készletek közé. 2016. február-2017. január időszakra újra bérbe adta, ezért 2016. február 1-én visszasorolta az ingatlant a tárgyi eszközök közé. Az ingatlant 2017. április hónapban értékesítik. Az ingatlanértékesítésre nem választották az áfakötelessé tételt, ezért foglalkozni kell az áfatörvény 136. § szerinti figyelési időszakkal. Ebben az esetben mely időszakot lehet a figyelési időszakba beleszámítani: a) A teljes időszak beleszámít (2008. április -2017. március)? b) Vagy a teljes időszakból kiesik az az időszak, amikor készletként tartotta nyilván (2008. április - 2009. december + 2016. február - 2017. március lesz a beszámítható időszak)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Korábban volt egy kérdésem az egyéni vállalkozói szja-előleg számítás témakörben. Köszönöm a válaszát, újabb kérdés merült fel ez ügyben: A tárgyi eszköz vásárlás szándéka fennáll a 2017-es évben, melynek összege nagy összegű gépvásárlás, több tízmillió forint értékű. A 2. negyedéves vállalkozói szja-előleg számításánál figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként a teljes tárgyi eszköz értékét, ha a következő dokumentumok állnak rendelkezésemre: Részszámla esetében (a részszámla mögött van egy szerződés a teljes tárgyi eszköz összegéről és részletezve van, hány darab részkifizetés lesz a 2017. évben erre a tárgyi eszközre). Köszönöm szépen válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó alanyi adómentes vállalkozás tárgyi eszköz értékesítésével kapcsolatosan kérdeznénk. Az áfatörvény193. §-a alapján az alanyi mentes nem járhat el alanyi mentes minőségében a tárgyi eszköz értékesítésnél. Ez esetben áfás számlát kell kiállítani a vállalkozásnak az eszközértékesítésről. Mivel az áfatörvény 85. §-a alá tartozó oktatással foglalkozik a vállalkozás, így helyesen jár-e el, ha az áfatörvény 87. § a) pontját figyelembe véve a tárgyi eszköz értékesítésekor nem számít fel áfát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő (2016.10. hótól) egyéni vállalkozó rendelkezik 2015-ben vásárolt nagy értékű tárgyi eszközzel (kb. 2,7 M Ft nyilvántartási értékű). A vásárlás évében veszteséges volt, így bár az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál, az értékcsökkenés megkezdésének évében (2015-ben) a nettó értéket nem tudta elszámolni, mint osztalékalap csökkentő tételt. Kérdéseim: 1. Ha eladná az eszközt a megszűnés előtt, akkor az eszköz eladási árával szemben tudja-e érvényesíteni a nyilvántartás szerinti értéket mint költséget a 1753 záró szja bevallásában (értékcsökkenés elszámolva 2016.09.30-ig)? 2. Ahhoz, hogy értékesítse az eszközt, újra kell-e indítani például 1 napra a vállalkozást, hogy utána szüntesse meg véglegesen? 3. Amennyiben szünetelésből szűnik meg, szünetelés alatt értékesítheti-e az eszközt, és amennyiben igen, akkor az a vállalkozásból származó jövedelem lesz, vagy magánszemélyként egyéb jövedelem? Ha magánszemélyként egyéb jövedelem vagy ingóságértékesítésből származó, akkor milyen költséget számolhat el az eladási árral szemben? 4. A megszűnés évéről benyújtandó szja-bevallásban a korábbi évek nyilvántartott vesztesége is csak az adóévi nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe, vagy megszűnéskor nem kell alkalmazni az 50 százalékos szabályt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy lekötött tartalékból vásárolt tárgyi eszközre van-e négyéves elidegenítési tilalom? A 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint nem lett csökkentő tételként figyelembe véve. Válaszát előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    25 év alatti egyszerűsített foglalkoztatása

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    GINOP támogatás

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Kivás kft. könyvezetése euróban

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media