Az alanyi adómentességi határ felemelése kapcsán egy vállalkozó elgondolkodott, hogy kilépne az áfakörből. Az áfás időszak alatt szerzett be tárgyi eszközöket, annak áfáját levonásba helyezte. Ha kilép az áfakörből, a levont áfát vissza kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy nyereményjátékon nyert egy kis haszongépjárművet. A közjegyzői okiratban fel van tüntetve az értéke (8 millió forint), és az, hogy az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó nyeremények után fizetendő a szervezőt terhelő adót a szervező fizeti, míg minden egyéb a nyeremények után vagy azok átvételéből a nyertes nevére történő átruházásból, valamint a nyeremény további fenntartásából és üzemeltetéséből eredő mindenféle adó, járulék vagy egyéb díj megfizetésének kötelezettségét a nyertes viseli. Kérdésem, hogy milyen értéken kell nyilvántartásba venni és milyen adó és egyéb fizetési kötelezettsége van a vállalkozásnak? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Adózóna! Egy bt. (folyamatos teljesítésű ügyviteli szolgáltatást végző) 2017. 01. 01-gyel a kata adózást választja, jelenleg a tao-törvény hatálya alá tartozik. Az átlépés kapcsán több kérdés is felmerült: 1.) A bt.-ben a korábbi évek során vásárolt 100 ezer forint alatti értékű tárgyi eszközöket továbbviheti-e a katás időszakára, bármilyen feltétel nélkül? 2.) Tárgyi eszközei között szerepel céges személygépkocsi, ez a 12. 31-ei leltározással átvihető-e a kisadózó időszakra, mivel az a tevékenységet szolgálja, vagy még az átlépés előtt ki kell vezetni (értékesítéssel) a vállalkozásából? 3.) Melléktevékenységében kozmetikai szolgáltatás is szerepel, mely az elmúlt időszakban nem funkcionált, s ezek tárgyi eszközei jelenleg a nagyértékű eszközei között vannak nyilvántartva (körülbelül 400 ezer forint összesen). Mi a teendő, ha a katás időszakban sem fog működni a kozmetikai tevékenység (törölve is lesz a társasági szerződésből a tevékenység)? 4.) Folyamatos teljesítés miatt – a tevékenysége révén – a bt. a 2016. 12. havi átutalásos ügyviteli számláit (kimenő számlák) 2017. 01. 12-én állítja ki, melyek összegét a társaságiadó-törvény szerint elhatárolja. Az árbevétel 2016. évet érinti (tao szerint leadózza), az áfa viszont már a 2017. évet (DE MINT kisadózót már), és a pénz is 2017. évben folyik be a bankszámlára. Ezt miképpen kell kezelni a 2016. és a 2017. évben könyveléstechnikailag? 5.) A havonta megfizetett 75 ezer forint kata kapcsán mekkora az az összeg, amit a két tag havonta a személyes munkavégzésére tekintettel átutalhat magának?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném kérni a segítségét. 2015-ben terven felüli értékcsökkenést számoltunk el egy tárgyi eszközre. A társasági adó alapját ezzel a terven felüli értékcsökkenés ráfordításként elszámolt összegével növeltük, de mivel az adótörvény nem ismeri el „ezt” a terven felüli értékcsökkenést, mivel nem vis major okán keletkezett, így társasági adóalapot nem tudtunk vele csökkenteni. 2016-ban a tárgyi eszköz visszaírásra került, 2016-ban milyen hatással lesz a tárgyi eszköz visszaírása a társasági adóra? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
A hivatalos fordítás alapján cégünk a Walter Leasing GmbH céggel részletfizetéssel történő vásárlási szerződést kötött egy új pótkocsi beszerzésére, melynek főbb pontjai az alábbiak: Dokumentumátvétel időpontja: 2016. 04. 20., a vételár például 30 ezer euró, önrész például 5 ezer euró, törlesztés 48 hó*521 euró, casco 70 euró havonta, utolsó részletfizetéssel a tulajdonjog átszáll. Minden hónapban kapok rate címszóval 521 euróról egy értesítőt és a cascóról is egy értesítőt. Kérdés: a teljes összegről a német cég kiállított számláját hogyan könyvelem le, közösségen belüli tárgyieszköz-beszerzés miatt az áfabevallásban és a közösségi lapon le kell-e jelenteni, és melyik sorban? A később fizetett törlesztéseket hogyan kell lekönyvelni, itt már nem kell az áfabevallásba lejelenteni a havi törlesztés összeget? A német cégtől részletre vett pótkocsit a részletfizetéseknél úgy kezelem, mintha magyar cégtől lett volna beszerezve a tárgyi eszköz? Még eddig nem találkoztam külföldi cégtől részletre vett tárgyi eszköz beszerzésével, ezért kérem a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodóként tevékenységet folytató (szja-törvény szerint adózó) őstermelő az elkövetkező évben elkészülő beruházására ebben az évben előleget fizet. Kérdésem, hogy a kifizetett előleget költségként elszámolhatja-e? Ha igen, akkor az szja-bevallásban tekinthető-e ez az előleg úgy, mint tárgyi eszköz egyösszegű beszerzése? Családi gazdálkodóként ugyanis az adott év tárgyieszköz-beszerzési árát egy összegben elszámolhatja. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó 2017. évben kilép az áfából, áfás időszaka alatt vett tárgyi eszközt. Tárgyi eszköz áfáját, azután az eszköz után, amit az áfás időszakában vett, vissza kell-e fizetnie? Ha igen, milyen arányban kell visszafizetni, és meddig? Köszönettel: O. Á.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok, évekkel ezelőtt vásároltam használt személygépkocsit és utánfutót adásvételi szerződéssel a cég számára. Most szeretném ezeket az eszközöket eladni. Kérdésem, hogy jól gondolom-e mivel használt eszközökről van szó, azokat nem terheli áfa? Mivel céges eszközszámlát nem adhatok – áfa nélkül)? Marad az adásvételi szerződéssel történő eladás? válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó vezeti a családi gazdaságot, sokkal jobban járna, ha őstermelővé válna. Válthat-e gazdálkodási formát szankció nélkül? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.
Adott egy kft., ahol az ügyvezető (aki 50 százalékban tag is) egyéni vállalkozó is. A kft. tulajdonában van egy gépjármű, amit megvásárolt az egyéni vállalkozás. E miatt az egyszeri adásvétel miatt be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozói jogviszonyt?
Tisztelt Szakértő! Van-e mód és lehetőség arra, hogy ha egy mozgó büfé csak a nyári hónapokban üzemel, akkor a tárgyi eszközeire is csak ezekre a hónapokra számoljon el értékcsökkenést? A Sztv. szerint a bevétel érdekében kell és lehet a költségeket figyelembe venni. Az értékcsökkenés teljes évi figyelembe vétele veszteségessé tenné a vállalkozást. Természetesen a számviteli politikában is így döntene a cég. Hogyan érinti ez a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolását? Köszönettel: GG
Tisztelt Szakértő! A Magyar Közlöny 2016. évi 87. számában a 2016.évi LXVI törvény módosítása kapcsán megjelent 32. § (7) bekezdés gyakorlati értelmezését kérném konkrét számokkal. Például, ha az alábbiak szerint alakul egy kivát választó cég év végi adatai: előző évek vesztesége: -50 tárgyévi adat a (3)-(5) bekezdés alapján: -100 tárgyi eszköz vásárlásra kifizetett összeg: 160 személyi jellegű kifizetések: 500 Ilyen adatok mellett mekkora lesz az adó alapja? Milyen tételek és mekkora összegben vihetők tovább korrekciós tételként a következő évekre? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1 db bruttó 100 millió forint értékű gyártó berendezést, azaz tárgyi eszközt vásárolnánk. Aki a tárgyi eszközt legyártja és leszállítja majd nekünk, 5 részletben előre kéri a tárgyi eszköz árát. Esetünkben havonta 20-20 millió forintot. A tárgyi eszköz részünkre történő átadása az utolsó részlet kifizetését követően lesz majd esedékes. A tulajdonjog az eszközzel együtt száll át majd ránk. Milyen módon tudjuk a részletfizetéseket úgy teljesíteni, hogy az áfáját is vissza tudjuk igényelni a kifizetés hónapjára? Jól gondolom-e, hogy itt részletfizetésekben nem célszerű megállapodni és így is számlázni, mivel ez a gép természetben nem osztható, tehát részteljesítések sem történhetnek. Ha előlegként kerül a 4 db 20-20 millió forint leszámlázásra (az 5. részletnél kerülne a végszámla kiállításra), akkor ezt a pénzügyi teljesítések hónapjában visszaigényelhető áfaként elszámolhatom az áfabevallásban? A cél az, hogy ne a tárgyi eszköz fél évet követő leszállításakor tudjuk az egész áfát elszámolni, hanem előlegek fizetésekor, a likvidítási problémák elkerülése végett. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja kiválik a cégből, és a cégben lévő ingatlant kapja meg a társasággal szemben fennálló kötelmi igényének kielégítésére. Adásvételi szerződést kötöttek, melyben a vételárat is megjelölik. Kérdés, hogy ezt ki kell-e számlázni a cégnek, és ha igen, akkor könyvelésben ezt hogyan vezetem le? A társaság be van jelentkezve áfa alá ingatlan eladásra.
A főtevékenysége a cégnek járműkereskedelem. Általános és a különbözeti áfára is bejelentkezett. Ez a cég vásárol alanyi adómentes vállalkozástól használt személygépkocsit. Kérdésem az, ha ezt a járművet tárgyi eszköznek veszem meg, és később eladom, terheli-e áfa? És ha áruként veszem meg és adom el, akkor milyen áfa van? Tisztelettel köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték