Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    910 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi mentes, vállalkozói szja) év közben vált katára. Azokra a hónapokra, amíg nem volt katás, megfizette a járulékokat a jogszabálynak megfelelő mértékben (de nem vette ki kivétként). A katás időszak alatt fizette meg az előző havi járulékokat, amik beszámíthatóak a vállalkozói elszámoláskor költségnek, annak ellenére, hogy azok pénzügyi teljesítése már nem abban az időszakban történtek meg? A tárgyi eszközök értékcsökkenését is folyamatosan tovább kell elszámolni, annak ellenére, hogy a katás időszakban nem lehet költségként elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    1.000.000--1.500.000 forint értékben beszerzünk terméket, melyet üzletmenetünk során értékesítünk, de ebben az esetben kipróbálási céllal odaadjuk leendő vevőnknek, aki később eldöntheti, hogy ezt a terméket megvásárolja vagy ugyanilyen terméket újat vásárol tölünk vagy visszaadja vásárlás nélkül. Ha újat vásárol vagy visszaadja ezt a terméket egy másik leendő vevőnek adjuk kipróbálásra. Ezeket az ügyleteket miként kell könyveinkben nyilvántartani készletként, vagy tárgyi eszközként? Legyenek szívesek a lépéseket is leírni. Nagy valószínűséggel ezen termék hasznos élettartama 5 év, csak vevőről vevőre átadjuk, míg valamelyik vevő nem vásárolja meg a már használt terméket.

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Segítséget szeretnék kérni tárgyieszköz-beszerzés áfájával kapcsolatban. Adott egy újonnan alakult kft., amely több nagy értékű gépet vásárol, rögtön az indulásnál. A kft. áfásként alakul. A gépek alkalmasak olyan embereken végzett beavatkozásokra is, amelyek kozmetikai jellegűek, tehát áfásak, és olyanokra is, amelyek orvosi jellegűek, tehát adómentesek. De mivel a cég csak most fogja kezdeni a tevékenységét, csak a jó Isten tudja megmondani, milyen arány várható. Az is lehet, hogy csak áfás bevételek lesznek. A kérdésem az lenne, dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a beszerzés teljes áfatartalmát visszaigényli? Továbbá a figyelési időn belül az áfatörvény 135-136. §-a szerint el kell végezni az előzetesen felszámított áfa arányosítását is. Ez tiszta. De azt írja, hogy abban az évben kell először arányosítani, amikor az eszköz teljes évben a tulajdonában volt. Tehát ez esetünkben 2019. évi az utolsó áfa bevallása. 2018-ban nem kell arányosítani semmit, akkor sem, ha esetleg jelentős lenne mégis az adómentes tevékenység aránya? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha motorkereskedő kft. teszt motort vásárol, akkor mi a helyes megoldás: a készletek vagy tárgyi eszközök között tartsam nyilván? Válaszukat köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016-ban katásként indult az egyéni vállalkozás. 2017. január végével kilépett a kata alól, és az szja-törvény szerint folytatta tovább vállalkozási tevékenységét. 2016 szeptemberében vásárolt magánszemélyként egy tehergépkocsit, ami a nevére is került, mint magánszemély, majd 2017 februárjában bevitte a vállalkozásába. Kérdésem az lenne, hogy az előbb vázolt esetben mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja? Lehet-e értékcsökkenést elszámolni az említett eszköz után? Amikor bevitte a vállalkozásba a magánszemély, akkor új bizonylata már nem volt az autóról, mivel azt 2016-ban vásárolta, viszont eredetiségvizsgálatra és rendszámtáblacserére sor került. Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója elszámolásra felvett előlegből készpénzes számla ellenében vásárolt tárgyi eszközt. A dolgozó a pénztárral csak két hónappal később számolt el, ekkor került be a számla a könyvelésbe is. Kérdésem: az aktiválásnak mi a helyes dátuma? A számlán lévő teljesítési dátum vagy a pénztári kifizetés dátuma? Köszönettel: Hajdu Anna

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A napokban egy kft.-nél felmerült, hogy a cég tárgyi eszközei között lévő, de már fölöslegessé vált kisteherautót (ami után az áfát anno vissza is igényelte) osztalék formájában "kivenné" az egyik tag, amire a törvény lehetőséget is ad, ha a társasági szerződéseben szerepel, hogy nem csak készpénzben kaphatnak a tagok osztalékot. Körbejárva a témát valamelyik szakmai oldalon azt olvastam, hogy természetesen erről ugyanúgy számlát kell kiállítani, mint, ha értékesítette volna a cég a gépjárművet. De akkor áfás lenne, amelynek a közterhe már elég durva lenne (15+14+27%).Véleményem szerint a tárgyi eszköz átadása csak a formátuma az osztaléknak, ettől még az nem értékesítés, hanem osztalékfizetés, aminek az áfához kevés köze van, mondhatnám semmi. Szeretnék Önöktől választ kapni kételyeimre, hogy az az infó csak félretájékoztatás, vagy én nem találok valamit az áfatörvényben. Köszönettel: Szeleszkei Lászlóné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy általános szabályok szerint adózó áfaalany. Vannak tárgyi eszközei kimagasló értékben. Készlete nincs. Áprilisban kettő hónapra, tudjuk előre az időtartamot, szüneteltetni szeretné a vállalkozását, ez idő alatt az eszközöket egyáltalán nem fogja használni. A záróbevallások elkészítése során az áfabevallásban kell-e szerepeltetni a tárgyi eszközöket a megszűnés szabályai szerint? El kell-e vele számolni? A figyelési időszakoknak megfelelően a jelenlegi nettó érték után meg kell-e állapítani és vissza kell-e fizetni az általános forgalmi adót? A vállalkozás júniustól tovább fog működni... Köszönettel: Balogné Csóti Anikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alapítvány részére a NAV átutalta az szja 1 százalékából kapott támogatást. Hogyan kell igazolni az összeg felhasználását? Milyen költségekre lehet felhasználni? Tárgyi eszköz is vásárolható belőle? Hogyan kell dokumentálni és könyvelni a felhasználást? Köszönettel: Nagyné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem nullára leírt tárgyi eszközök térítés nélküli átadására vonatkozik. A cégnek több használaton kívüli kis értékű tárgyi eszköze van, amit egyrészt le lehet selejtezni, de van olyan, amit esetleg valahol használni lehetne (pl. nyomtató, klaviatúra, monitor, székek stb.). A helyfoglalás miatt mindenképpen valamilyen módon el kell távolítani ezeket. Abban az esetben, ha ezeket a használható eszközöket továbbadnák nulla értékkel, milyen áfavonzata van és kinek (milyen érték után)? Válaszukat előre is köszönöm: Asbóth Istvánné

    Cikk

    A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű kft. gyártási tevékenységet folytat, 2017-ben önellenőrzést nyújtott be áfa és tao adónemben. Tao-ban jelentősebb adófizetési kötelezettség keletkezett. Az önellenőrzés két esetkörben történt. 1. A kft. tárgyi eszköz beszerzéseihez rendelkezik számlával, szerepelnek a kft. könyveiben, üzembe helyezték. Az áfatörvény előírásai szerint az ellenőrzés ezeket hiteltelennek minősítené. 2. A kft. nem tudná hitelt érdemlő módon igazolni a beszerzések megtörténtét, bár ezek pénzügyi rendezése is megtörtént. 1.1. A kft. könyveiben szerepelnek az eszközök, mert azokat használják, az értékcsökkenést elszámolták. 2.2 A kft. megnövelte a tao-alapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel. Kérdések: I. A kft. hitelt érdemlően nem tudja igazolni a gazdasági esemény megtörténtét, a tételek pü rendezettek, a költség elszámolható-e, vagy a tao-törvény 8. § szerint adóalap-növelő? II. Ha nem számolható el, milyen módon korrigálható a tao-törvény 8. § alapján történt adóalap-növelés? III. Ha a kifizetett, átutalt számlákat stornírozni kell, ez pénzkészlet-növekedést eredményez, ennek mi a rendezés módja? (Tao-alapot növel, előző évek eredménytartalékát módosítja, vagy osztalékként kell kezelni?) Használható, praktikus válaszukat köszönettel veszem.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lepsényi Mária adószakértő 2016. 10. 05-ei, "Elhunyt egyéni vállalkozó: mi dolguk az adóval az örökösöknek" című cikkében (http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Elhunyt_egyeni_vallalkozo_adoja_a_tevekenys_R1T0FP) írja: Előfordulhat olyan eset is, amikor az egyéni vállalkozó halálával nem az egyéni vállalkozói tevékenységet tovább folytató magánszemély, hanem más örökös tulajdonába kerül az egyéni vállalkozó tárgyi eszköze, készlete. Ilyenkor ennek a körülménynek a figyelembe vételével kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet megállapítania a tevékenységet folytató magánszemélynek. Ha egy egyéni vállalkozó tevékenységét az elhunyt házastársa folytatja, de a hagyatékban lévő készlet egy részére az örökösök igényt tartottak, akkor a vállalkozásból kikerült vagyontárgyak leltár szerinti értéke bevételnek minősül. Két esetre vonatkozóan szeretnék kérdést feltenni az áfával kapcsolatban: 1. Az örökösök a teljes tárgyieszköz-állományra igényt tartanak. A tevékenységet folytató magánszemély az elhunyt végrendelete alapján nem örököl semmit. Amennyiben olyan eszközről van szó, amivel kapcsolatban a beszerzéskor az azóta már elhunyt egyéni vállalkozó áfa-visszaigénylésre volt jogosult, az egyéni vállalkozást folytató, ám eszközzel nem rendelkező személy áfafizetésre kötelezett a piaci érték alapján? 2. Amennyiben senki nem folytatja ezt az egyéni vállalkozást, a NAV állapítja meg az elhunyt adókötelezettségét. Az örökösöknek van áfafizetési kötelezettségük az örökölt eszközökkel kapcsolatban? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben kérem szíves segítségét. Egyéni ügyvéd (tehát egyéni vállalkozóként viselkedő ügyvéd) ingatlant szerzett be 2013-ban. Az ingatlan-nyilvántartásban nincs arra mód, hogy egyéni vállalkozó szerzését jegyezzék be, csak arra, hogy mint magánszemély szerezzen tulajdont. (Cégnél ez ugyanakkor lehetséges.) Az ingatlant a vállalkozás kimutatta a könyveiben, és értékcsökkenési leírást számolt el utána minden évben, egészen tavaly őszig, amikor értékesítette az ingatlant. Álláspontom szerint a vállalkozás bevételei között kell számot adnom arról, hogy a vállalkozás tárgyieszköz-értékesítésből származó egyéb bevételt szerzett, amivel szemben az eddigiekben elszámolt amortizáció, illetve a kivezetett eszköz nyilvántartási értéke állhat. Bizonyos vélemények szerint van arra mód, hogy az ingatlannál érvényesíthető legyen az évek száma szerinti csökkentő tétel is, vagyis, hogy a lakóingatlannak minősülő ingatlanra (mivel a szerzést követő 4. évben történt az értékesítés) a vételár és az eladási ár közötti pozitív különbözet 30 százalékát vegyük csak figyelembe adóalapként. Úgy vélem, erre nincs mód, pont azért, mert a vállalkozás kimutatta a könyveiben ezt az eszközt. Kérdésem tehát hogy az amortizáció elszámolása mellett érvényesíthető-e az eltelt évek miatti csökkentő tétel? (Annak az elvnek a figyelembe vételével gondolom ezt, hogy kétszer nem számolhatok el költséget).

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Adóelőleg és járulék utólagos levonása

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    Kismama főállású átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Együttműködési megállapodás

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media