Egyéni vállalkozó vezeti a családi gazdaságot, sokkal jobban járna, ha őstermelővé válna. Válthat-e gazdálkodási formát szankció nélkül? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.
Adott egy kft., ahol az ügyvezető (aki 50 százalékban tag is) egyéni vállalkozó is. A kft. tulajdonában van egy gépjármű, amit megvásárolt az egyéni vállalkozás. E miatt az egyszeri adásvétel miatt be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozói jogviszonyt?
Tisztelt Szakértő! Van-e mód és lehetőség arra, hogy ha egy mozgó büfé csak a nyári hónapokban üzemel, akkor a tárgyi eszközeire is csak ezekre a hónapokra számoljon el értékcsökkenést? A Sztv. szerint a bevétel érdekében kell és lehet a költségeket figyelembe venni. Az értékcsökkenés teljes évi figyelembe vétele veszteségessé tenné a vállalkozást. Természetesen a számviteli politikában is így döntene a cég. Hogyan érinti ez a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolását? Köszönettel: GG
Tisztelt Szakértő! A Magyar Közlöny 2016. évi 87. számában a 2016.évi LXVI törvény módosítása kapcsán megjelent 32. § (7) bekezdés gyakorlati értelmezését kérném konkrét számokkal. Például, ha az alábbiak szerint alakul egy kivát választó cég év végi adatai: előző évek vesztesége: -50 tárgyévi adat a (3)-(5) bekezdés alapján: -100 tárgyi eszköz vásárlásra kifizetett összeg: 160 személyi jellegű kifizetések: 500 Ilyen adatok mellett mekkora lesz az adó alapja? Milyen tételek és mekkora összegben vihetők tovább korrekciós tételként a következő évekre? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1 db bruttó 100 millió forint értékű gyártó berendezést, azaz tárgyi eszközt vásárolnánk. Aki a tárgyi eszközt legyártja és leszállítja majd nekünk, 5 részletben előre kéri a tárgyi eszköz árát. Esetünkben havonta 20-20 millió forintot. A tárgyi eszköz részünkre történő átadása az utolsó részlet kifizetését követően lesz majd esedékes. A tulajdonjog az eszközzel együtt száll át majd ránk. Milyen módon tudjuk a részletfizetéseket úgy teljesíteni, hogy az áfáját is vissza tudjuk igényelni a kifizetés hónapjára? Jól gondolom-e, hogy itt részletfizetésekben nem célszerű megállapodni és így is számlázni, mivel ez a gép természetben nem osztható, tehát részteljesítések sem történhetnek. Ha előlegként kerül a 4 db 20-20 millió forint leszámlázásra (az 5. részletnél kerülne a végszámla kiállításra), akkor ezt a pénzügyi teljesítések hónapjában visszaigényelhető áfaként elszámolhatom az áfabevallásban? A cél az, hogy ne a tárgyi eszköz fél évet követő leszállításakor tudjuk az egész áfát elszámolni, hanem előlegek fizetésekor, a likvidítási problémák elkerülése végett. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja kiválik a cégből, és a cégben lévő ingatlant kapja meg a társasággal szemben fennálló kötelmi igényének kielégítésére. Adásvételi szerződést kötöttek, melyben a vételárat is megjelölik. Kérdés, hogy ezt ki kell-e számlázni a cégnek, és ha igen, akkor könyvelésben ezt hogyan vezetem le? A társaság be van jelentkezve áfa alá ingatlan eladásra.
A főtevékenysége a cégnek járműkereskedelem. Általános és a különbözeti áfára is bejelentkezett. Ez a cég vásárol alanyi adómentes vállalkozástól használt személygépkocsit. Kérdésem az, ha ezt a járművet tárgyi eszköznek veszem meg, és később eladom, terheli-e áfa? És ha áruként veszem meg és adom el, akkor milyen áfa van? Tisztelettel köszönöm válaszát!
Egy magánszemély, aki tulajdonosa egy kft-nek a tulajdonában lévő hídmérleget (mint tárgyi eszközt) bérbe adná egy kft-nek. A telephely, ahol a hídmérleg található a kft tulajdonosának nevén szerepel. Térítés nélkül bérbe adhatja-e a tárgyi eszközt? A bérleti szerződésen kívül van-e további dokumentációs kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az irodájában nagy értékű akváriumot kíván beépíteni (körülbelül 5 millió forint értékben). Kérdésem, hogy az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e? Az akvárium nem függ össze a társaság bevételszerző tevékenységével. Kizárólag a tárgyalások kedvező hangulatának elérésére szolgálna, dekorációs, nyugtató elemként. Üzemkörön kívüli tárgyi eszközként fogjuk nyilvántartásba venni. Kérem szíves válaszukat. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság fesztiválok szervezésével, fesztiválok jegyértékesítésével foglalkozik. Jegyértékesítési irodájába zongorát vásárolt. Számolhatok el terv szerinti értékcsökkenést? Amennyiben igen, hány százalékos kulcs jöhet szóba? Amennyiben nem, milyen formában, és melyik főkönyvi számon kell nyilvántartanom az eszközt? Köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: Gold Judit
Tisztelt Szakértő! Mennyi a kis értékű tárgyi eszköz értékhatára? Erről egyrészt a számviteli törvény rendelkezik 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök azonnali értékcsökkenéséről (80. § (2)), másrészt a 4/2013. kormányrendelet 1. § (1) 4. pontja: kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. Eszerint a vállalkozásokra a 100 ezer forint vonatkozik, a költségvetési szervekre pedig a 200 ezer forint? Előre is köszönöm a válaszukat! Tisztelettel: Németh Tibor
Tisztelt Adószakértő! Beolvadáskor a jogutód cég a jogelődtől átvett tárgyi eszközöknél hogyan számolja el a tao-törvény szerinti értékcsökkenést abban az esetben, ha az átalakulás kedvezményezett? A jogelődnél kimutatott bruttó érték vagy az átalakulás időpontjában lévő nettó érték lesz a vetítési alap, és milyen leírási kulcsokat kell alkalmazni? Folytatódhat-e az amortizáció a jogutódnál úgy, ahogy a jogelőd megkezdte? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alakuláskor az általános szabályok szerinti áfa-megállapítást választotta, és belföldi, illetve külföldi magánszemélyektől vásárolt tárgyi eszközöket (adásvételi szerződés alapján, és mivel magánszemélytől vásárolt, áfát nem igényelt vissza). 2016 01.01-jétől alanyi adómentességet választott, és most alanyi mentesként értékesítené ezeket a tárgyi eszközöket. Az áfatörvény 193. § alapján az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében többek között tárgyi eszköz értékesítése esetén sem. A kérdésem az lenne, hogy ez vonatkozik-e az adóalanyra akkor is, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor áfát nem igényelt vissza, mivel magánszemélytől vásárolta azokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Végelszámolás időszaka alatt csökkenthető-e a tagi kölcsön összege a társaság könyveiben kimutatott "nulla" értékű tárgyi eszközök átadásával? Az eszközöket a kölcsönt nyújtó részére adnák át a kötelezettség csökkentése céljából. Milyen összeggel csökkenthető a tagi kölcsön értéke, ha az átadott eszközök könyv szerinti értéke "nulla"? Milyen adókötelezettségek merülhetnek fel? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó-és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó ügyfelem erdőtelepítést végzett az elmúlt években. A konstrukció lényege a következő. Földtulajdonnal a vállalkozás nem rendelkezik. Haszonbérleti szerződést kötött földtulajdonnal rendelkező magánszemélyekkel egységesen 16 évre. Az erdő telepítése a vállalkozó feladata. Az ehhez szükséges munkákat – mivel sem gépparkkal, sem alkalmazottal nem rendelkezik – más szolgáltatóval végeztette (gépi földmunka, csemeték, kapálás, stb.), a kapott számlákat költségben a felmerüléskor elszámolta. A telepítési támogatást bevételként elszámolta, melynek 50 százalékát számviteli bizonylatokon a magánszemélyeknek évente kifizette, és ezeket is költségben elszámolta. A szerződés lejártával a kész erdőt a magánszemélynek átadta. A bevétel és a bérleti díj különbözetét leadózta .Az erdők nem kerültek felvételre tárgyi eszközként. Ennek a konstrukciónak a megítélésében a könyvelő irodánkban nézetkülönbség van, és mivel most félévtől kell könyvelnem ezt az ügyfelet, ehhez kérem a szakmai segítségüket. Tisztelettel: Berta Mária
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték