Szigorú szabályok, megkötések és engedmények a gyermekek utáni családtámogatásokban

Megosztás Tetszik

Számos körülmény befolyásolhatja azt, hogy mikor, ki, mely családtámogatási, illetve egészségbiztosítási pénzbeli ellátást választja/választhatja adott helyzetben. Van, amikor evidensnek tűnik a választás, de van, amikor hiába ideális egy helyzet, ha korlátozó rendelkezés határozza meg, hogy melyik szülő mikor választhat egy ellátást, és mikor nem. A téma kifejtéséhez az 1997. évi LXXXIII. törvény [Ebtv.] szolgál alapul.

Táppénz és más ellátások egyszerre

Az Ebtv. 39. § (1) bekezdése szerint az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe. Van, hogy ugyanarra az időszakra több ellátás is igényelhető. Ilyen például, amikor egy szülő keresőképtelen a gyermeke születése környékén, és ezért igénybe veheti a táppénzt, de a a gyermek várható megszületése előtt 28 nappal a csecsemőgondozási díjat is igényelheti. Ebben az időszakban az anya lehet még táppénzen, de akár úgy is dönthet, hogy a csedet hamarabb indítja el. A kettő azonban nem működik egy időben, tehát nem jár egyszerre táppénz és csed.

Ilyen lehet az az eset is, amikor a gyermek koraszülöttként jön a világra, és a szülő dönthet úgy, hogy elindítja szokásosan a csedet, de választhatja azt is, hogy táppénzen marad még.

A 39. § (2) bekezdése szerint az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Kapcsolódó cikkünk: Munkavégzés csed, gyed, gyes, gyet, gyod és táppénz mellett

A gyermeknevelési támogatás alanyi jogon járó családtámogatási ellátás, ez azonban nem jelenti azt, hogy például a gyermek születésekor csedet és gyest is egyszerre kaphat az anya. Választania kell a szülőnek, hogy – például az első 168 napra – csedet vagy gyest kér. Csedre nem mindenki jogosult, a gyes ellenben alanyi jogon jár. A csed sokkal nagyobb összegű ellátás, mint a gyes, így, ha csedre jogosult a kismama, akkor azt érdemes igényelnie a két ellátás közül.

Ugyanakkor előállhat olyan helyzet is, hogy az anya visszamegy dolgozni, kapja közben a gyest, mert a gyermeke még csak 2,5 éves. Közben várandós lesz, veszélyeztetett terhes. Ebben az esetben táppénzre jogosult a kismama, mert visszament dolgozni, és így lett keresőképtelen. Így egyszerre kaphatja a gyest és a táppénzt is, nem kell választania.

A (3) bekezdés rögzíti, hogy ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

Több olyan ellátás van, amit bármelyik szülő igénybe vehet, ha esetében fennállnak a jogosultsági feltételek. Az ellátásokat azonban nem lehet duplikálni, tehát nem lehet ugyanazon gyermekre tekintettel gyeden az egyik és a másik szülő is. Nem lehet, hogy egyik szülő gyest kap a gyermekre, a másik szülő pedig gyedet ugyanarra a gyermekre. Egy gyermekre, egy időszakra csak egy ellátás jár (kivéve táppénz), és azt csak egyik szülő veheti igénybe.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN több példán keresztül ismertetjük,

• ki, hogyan kaphat egyszerre többfajta családtámogatási ellátást,
• és milyen megkötésekkel kell zsámolni az ellátások egy kézbe szorítása miatt.