Sietniük kell azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2014-ben fejlesztési tartalékot képeztek, a fel nem használt összeget ugyanis 2017. december 31-éig költhetik el beruházásra szankciómentesen.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélyként fotózással foglalkozom, fényképezőgépet vennék. Az ára 190 ezer forint. Elszámolhatom-e költségként egy összegben, vagy csak az 1 százalék átalány értékcsökkenés illet meg? Válaszát köszönöm.
Az azonos témában 2017.01.26-án felmerült kérdéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábbi kérdés linkje: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_Targyi_eszkoz_afa_aranyositas_ala_yen A válasz egyik része szerint: "Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is. Az alanyi mentesség időszakában évente tehát 1/5 résznyi áfát kell visszafizetni." A kérdésem arra irányul, hogy az áfatörvény szerint: 153/C § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben ... c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Értelmezésem szerint, ha a vállalkozó alanyi adómentességet választ, akkor a teljes korrekciót az utolsó áfabevallásában rendeznie kell. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna.hu! Társasági adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Cégünk dolgozóinak üzemi étkeztetést biztosít. Az étterem helyiségét béreljük, és felszereltük konyhai eszközökkel (sütő…stb.) Azt szeretném megkérdezni, hogy az ezekre a tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenéssel meg kell-e növelnünk a társaságiadó-alapot, vagy az ilyen jogcímen elszámolt értékcsökkenés a társaság érdekében felmerült költségnek minősül? Ennek megválaszolásában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Korábban feltett kérdésemre adott válaszhoz: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_20_Targyieszkoz_beszerzesi_erteke_ddy kérdeznék még. Abban az esetben, ha a beszerzéshez kapcsolódó költségek (vám, vám ügyintézés, szállítás) nem a kft.-t terhelik, mert azt továbbszámlázom szerződés alapján a szállítónak, akkor is az eszköz beszerzési értékét növelik? Mivel leszámlázásra kerülnek (árbevétel), közvetített szolgáltatásként könyvelhetők-e, így nem növelve a beszerzési értéket?
Tisztelt Szakértő! A kft. törzstőkeként tárgyi eszközt vitt be. Az eszköz egy része nullára íródott, vagy a gép javíthatatlanná vált. Mi a teendő? A törzstőke ezzel csökkent? A gép helyett újat szerzett be a cég, hogyan kell elszámolni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. az egyik mobilszolgáltatónál 24 hónapos szerződést köt három új mobiltelefon-előfizetésre, három új mobilkészülék megvásárlására és egy POS terminál havi előfizetéses használatára, ami a 24. hónap végén a kft. tulajdonába kerül. A szerződéskötés pillanatában a sim kártyákat és a telefonkészülékeket darabonként 1 foprintért el lehetett vinni, a POS terminált meg kellett vásárolni. Az előfizetésekhez mobilinternet-használat is társul havi szinten. Szeretném a segítségét kérni az új tárgyi eszközök beszerzésének könyvelésében (simkártyák; kisértékű telefonok). Ebben az esetben mi a helyes elszámolás, milyen összeggel és mikor kerülnek be a telefonok, a simkártyák a tárgyi eszközök állományába, hogyan könyvelendő a POS terminál havi előfizetése, és milyen eszközként kerül a kft. tulajdonába? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Kedves Szakértő! Cégünk fuvarszervezési és szállítási tevékenységet végez. A cégben lévő kamionokat, tehergépkocsikat a nyilvántartásban helyesen műszaki berendezések, felszerelések, járművek között vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között tartsuk nyilván? Adózási vagy számviteli szempontból van-e ennek jelentősége? Amennyiben téves a nyilvántartásunk, javíthatjuk-e és módosítani kell-e a társaságiadó-bevallásunkat az A-02-01 lapon? Fejlesztési tartalékot képeztünk kettő járműre, ezért minden törvényi előírásnak meg szeretnénk felelni. Nagyon köszönjük a válaszukat.
A kft. a saját tulajdonú lakóingatlanát bérbe adja egyetemi diákoknak. Az ingatlan tárgyi eszközök között van nyilvántartva. A lakóingatlanba beszerzett berendezések, bútorok szintén tárgyi eszközként vannak nyilvántartva. Kérdésem: a bérbeadás miatt helyes-e tárgyi eszközként nyilvántartani és értékcsökkenést elszámolni, vagy a 2-es számlaosztályba kell átsorolni? A berendezés, bútor esetében ugyanez a kérdés.
Egyéni vállalkozó (nem taxis) nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárol. Kérdésem: A lízingdíj áfatartalmát visszaigényelhetem? Tudomásom szerint a nyílt végű pénzügyi lízinget az áfatörvény szolgáltatásként kezeli, és ha a személygépkocsit a tevékenység végzéséhez használom, amit menetlevéllel igazolok is, és megfizetem a cégautóadót, a tőkerészre jutó áfát számla ellenében visszaigényelhetem. Az áfatörvény nem tesz különbséget egyéni vállalkozó vagy cég esetében a visszaigénylésben? A személygépkocsit a vállalkozó a tárgyi eszközei között nyilvántartásba veheti-e és értékcsökkenést elszámolhat-e rá?
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amely ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Ebből az egyik ingatlan nem a cég nevén van, hanem az egyik tulajdonosén. A kérdésem az lenne, hogy ha van a cég és a tulajdonos között egy megállapodás, hogy az ingatlant a cég adja bérbe, akkor ezt a cég így megteheti anélkül, hogy ez az ingatlan a tárgyi eszközei között nem szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely egy nagy értékű nyomdagépet vásárolt. Ügyfelem a vételár felét előlegként kifizette, erről az eladó előlegszámlát bocsátott ki a banki jóváírás napját szerepeltetve teljesítési időpontként. A gép birtokbaadása, beüzemelése megtörtént, a nyomdagép üzemel. Az értékesítésről készült adásvételi szerződés szerint a kft. a vételár második felét 12 havi részletben fizeti meg az eladónak. A szerződében kiemelik, hogy mindaddig, amíg a kft. ki nem fizeti a teljes vételárat, addig a nyomdagép az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi. Az Eladó nem hajlandó kiállítani a számlát a nyomdagépről, mivel arra hivatkozik, hogy a kft. még nem fizette ki a vételárat, így nem is szerzett tulajdont felette. Mindezen túl az Eladó az esedékes részletekről áfás számlát kíván kiállítani. Álláspontunk szerint a teljes vételárról kellene kiállítani a számlát, amelyen teljesítési időpontként a birtokbaadásnak kellene szerepelnie, az egyes részleteket pedig nem kell számlázni, mivel ott már csak a vételár részletekben történő megfizetése fog történni! Kérjük a szíves iránymutatását a számlázásra vonatkozóan! Köszönettel, Kiss Zoltán
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában működő családi gazdaság elhatározta megszűnését. Mi a teendő a vállalkozásba vásárolt tárgyi eszközökkel? Keletkezik-e utánuk áfafizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában maradnak? Ki kell-e számláznia saját magának az eszközöket piaci értéken? Hogyan kell értelmezni az szja-törvényben leírtakat, miszerint bevétel a kisösszegű tárgyi eszközök leltári értéke? Ezek nullára leíródtak. Akkor mi számít ezeknél leltári értéknek? A nagy értékű tárgyi eszközök – például traktor –, amelyeket megtart a tulajdonában, akkor semmilyen összegben nem növelik a megszűnéskori bevételt?
Tisztelt Adózóna! Egy kft. beszerzett egy gépet Amerikából, melyhez pályázatot is nyert. A felek abban állapodtak meg, hogy az eszköz beszerzési számlán szereplő értéke annak leszállításáig minden egyéb, utólag felmerülő költséget is tartalmaz. Sajnos a szállítási szerződésben ezt nem rögzítették, ezért a kft. külön megbízási szerződést kötött a szállítóval ezen költségek számla ellenében történő megtérítésére. Fentiek alapján a pályázatban bekerülési értékként csak az amerikai szállító által kiállított számla ellenértéke lett feltüntetve, így a pályázati menedzser szerint a tárgyi eszköz kartonon is csak ez az összeg szerepelhet. Az eszköz beérkezéséig az alábbi költségek merültek még fel: vám, vám ügyintézés, szállítás, mely költségek tudomásom szerint a számviteli törvény előírásai alapján az eszköz beszerzési értékét növelik. A vámolást, szállítást a kft. intézte, a vámhatározat és a számlák a kft. nevére szólnak, melyeket ki is fizetett. Kezelhetőek ezek a költségek felmerülésükkor közvetített szolgáltatásként, vagy ebben az esetben is (hogy ezek a költségek utólag meg fognak térülni és árbevételként kerülnek a könyvekbe) az eszköz beszerzési értékét növelik? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok alkalmazására vonatkozik, ezen belül is a figyelési időre, mely ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónap, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónap. Ennek a jogszabályi résznek az értelmezésével vannak nehézségeim. Van egy vállalkozás ( szolgáltatás, szépségipar) amely értékesíteni szeretné a szalonban lévő tárgyi eszközeit. Az eszközök beszerzésére zömmel 2012-2014 között került sor. Az eszközök beszerzésekor a vállalkozás az áfát levonásba helyezte. (Az eszközök beszerzése teljes mértékben az adóalany adóköteles tevékenységét szolgálja, ahhoz kapcsolódik, mentes tevékenysége nincs.) Az eszközeit áfásan fogja rövidesen értékesíteni. Az áfatörvény 134-136 §-a alapján tételesen, eszközönként vizsgálnom kell azt, hogy az adott eszközt, mely eladásra kerül, mikor szerezte be a vállalkozás, és abban az esetben ha a figyelési időn belül került értékesítésre, akkor a hátralévő hónapokra el kell végeznem áfában a kiigazítást? Például: 2013.08.01-jén vásárolt a vállalkozó egy gépet 236.220 + 63.780 Ft-ért, melynek az áfáját levonásba helyezte. 2017.09.01-jén megtörténik a gép értékesítés 200 e Ft + áfa értékben. A bezerzés és az eladás között eltelt idő: 49 hónap. Levonásba helyezve beszerzéskor: 63.780 Ft. Ha a figyelési időből indulok ki akkor 63780 / 60 hó x 49 hónap = 52.087 Ft, tehát ezt az áfát jogosult a vállalkozó levonásba helyezni.A maradék 11.693 Ft-ot be kell fizetnie?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték