Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy a munkáltatónak mi a teendője abban az esetben, ha a dolgozó lassan 1 éve táppénzen van egy hosszantartó betegség következtében. A munkavállaló nem fog tudni munkába állni, el fogja indítani a leszázalékolását. A munkaadó ilyen esetben mikor, hogyan és miként kell, hogy eljárjon, hogy ne kövessen el jogsértést, valamint a dolgozónak mit, mikor és hogyan kell jeleznie a foglalkoztatónak? Köszönettel: Viktória
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa személyesen munkát végez a kft.-ben, más alkalmazottja nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek az alábbi esetekben, és táppénz megilleti-e? 1.) Ha társas vállalkozóként látja el a feladatait, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek százalékos arányban? Betegszabadságra és táppénzre jogosult? 2.) Ha munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is a kft.-nél, milyen százalékos mértékű járulékokat kell megfizetni a bruttó bére után? Betegszabadságra és táppénzre ugyanúgy jogosult, mint ahogy más munkavállaló lenne? A betegszabadságot azért kérdezem, mert azt az információt kaptam (nem biztos, hogy helyeset), hogy az egyszemélyes kft.-nél nincs betegszabadság a munkát végző tulajdonosnál, betegség esetén az első naptól táppénz illeti meg. Válaszait előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem segítségét: 1. Egy kismama határozott idejű munkaszerződése 2019. július 30-án lejár. Veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen 2019.05.10-e óta. Jogosult lesz-e táppénzre augusztus 1-jétől folytatólagosan? 2. Ugyanezen kismama egy kft.-ben tulajdonos és ügyvezető is, az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban látja el, jövedelmet nem vesz ki. Kérdésem, hogy július 1. után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, ha igen, mennyi (milyen összeg után)? 3. Ügyvezetői teendőit július 30-áig táppénz mellett elláthatja-e (jövedelmet nem vesz ki)? 4. Milyen jövedelem után lesz számára megállapítva a táppénz, illetve a csed, gyed? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2018-ban belépett munkavállalónk 2018-ra időarányosan 13 nap betegszabadságra volt jogosult. Munkavállalónk 2018. december 10-étől volt keresőképtelen (előtte nem), egészen 2019. január 3-áig, január 4-ére lett keresőképes. 2018. december 10-étől volt betegszabadságon. Mivel általános munkarendben dolgozik, a 13 nap betegszabadsága 2018. december 28-án járt le. Kérdésem, hogy ezt követően mi jár a részére? 2018. december 29-étől 2019. január 3-áig táppénz? Vagy 2019. január 2-ára és 3-ára a 2019-es betegszabadság terhére betegszabadság, mert ugyan kimerítette a 2018-as betegszabadság keretét, de mivel általános munkarendben foglalkoztatott, a 2018.december 29. és 2019. január 1. közötti időszak valamennyi napja neki pihenőnap volt (31-e is a munkanap áthelyezés miatt), így a következő munkanapon, 2019.01.02-án ismét jogosult volt immáron a 2019-es betegszabadságra. Előre is nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatosan szeretnék választ kapni: Egyik munkavállalónk jelenleg gyeden van (fizetés nélküli szabadságot vett ki a gyermek két éves koráig, a gyed időtartamára). A gyed alatt "9" kóddal ellátott orvosi igazolást hozott a munkáltatónak. Az alábbi kérdésem lenne: ilyen esetben a kismama gyedre és táppénzre is jogosult? Tehát foglalkoztatói kérelmet kell beadni az egészségbiztosító felé táppénz igényre? A fizetés nélküli szabadság ilyen esetben megszakad, vagy meg kell szakítani? Továbbá a fizetés nélküli szabadság megszakítását jelenteni kell az egészségbiztosító felé, aki a gyedet folyósítja? Szíves válaszukat várva, Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Közalkalmazottként iskolai takarítót foglalkoztattak egy gazdasági munkaközösségnél (GMK). A CV-ben szerepeltettem, illetve a képzettséget igazoló bizonyítványaim a GMK részére benyújtottam, de az érettségi bizonyítvány másolatát visszaadták, mivel a „takarító” csak „A” fizetési osztályba volt besorolható. 2017-ben átszervezés miatt átkerültem az egyik tankerülethez (TK), mely nem önkormányzati fenntartású volt, így az illetmény megállapítása során a 326/2013. kormányrendelet alapján a legmagasabb iskolai végzettségem alapján kellett volna besorolni. A TK-nál az átszervezés óta sokszor jeleztem, hogy szerintem rossz fizetési osztályba soroltak be, de mindig azt állították, hogy az megfelelő. 2019 tavaszán, miután táppénz után munkába álltam, megtagadtam az átsorolásom aláírását, hogy elérjem, a problémával érdemben foglalkozzanak. A TK felülvizsgálta besorolásomat, és elismerték törvénysértésüket. Az érintett időszakba összesen körülbelül 14 hónapnyi táppénz esett (két táppénzes időszak). A munkában töltött időszakra vonatkozó illetményhelyesbítés megtörtént, azonban a tankerület a táppénzes időszakokra eső bérkülönbözet helyesbítését megtagadta az 1997. évi 83. törvény 39/A. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva. Kérdezném a tisztelt szakértőtől, lehetséges volna az, hogy a munkáltató hibájából történő törvénysértő illetménymegállapítás miatt ilyen hátrány érjen, hogy a táppénzzel érintett időszakra eső illetmény utólag semmilyen módon nem helyesbíthető? Vagy ha igen, milyen módon? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2017.09.11-től 2018.11.11. közötti időszakban – kisebb megszakításokkal – keresőképtelen állományban volt (betegsége nem baleseti, illetve foglalkozási eredetű). A táppénzes év lejártakor átadtuk részére az orvosi felülvizsgálathoz szükséges nyomtatványokat, és kértük, hogy mielőbb keresse fel az üzemorvost. 2019.03.01. napján kaptunk igazolást arról, hogy a felajánlott munkakörökre a munkavállaló nem alkalmas. Most a munkavállaló az alapbérét követeli az azóta eltelt időszakra, mert azóta felmondás nem történt. Kérem szíves válaszukat azzal kapcsolatban, hogy valóban jogos-e a követelése, illetve a munkaviszonyának felmondására van-e határidő. Köszönettel: Valler Istvánné
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát (05.08), melyben az áll, hogy a munkáltatói ÖNYP hozzájárulás nem képezi a táppénz alapját, mivel a 3%-os ebizt. nem kell vonni. A Tbj. 4 § k) pontja alapján 18,5% egyéni járulékot kell belőle vonni. Ennek megfelelően vonjuk az egyéni járulékot, és e szerint beszámít-e táppénz alapjába, mint "nem önálló tevékenységből származó jövedelem?.
Tisztelt Szakértő! Egy lakásfenntartó szövetkezet fizikai alkalmazottja tartós betegállományban volt 12 hónapon keresztül. Az egy év betegállomány letelte után további táppénzt részére az egészségbiztosító nem folyósít. Az utolsó orvosi táppénzre jogosító igazoláson keresőképes megjelölés szerepel. Egészségi állapota miatt munkavégzésre nem képes, erről orvosi igazolást is eljuttatott. Ennek pontos szövege: "Igazolom, hogy fent nevezett betegünknek táppénzes joga lejárt, 2019.04.30-án, ettől függetlenül nem munkaképes, leszázalékolás folyamatban." Mi a teendője ebben az esetben a munkáltatónak? Kiadhatja a felhalmozódott szabadságot? Ha nem teheti meg, akkor milyen státuszban kell a munkavállalót nyilvántartani, illetve a 1908 bevalláson jelenteni? Válaszát előre is köszönöm: Bánkutiné Piros
Tisztelt Szakértő! A következő balesettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A munkavállaló 2019.04.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál, harmadik ország állampolgára (pakisztáni). 2019. április 23-án a munkavégzés után az öltözőből szálláshelyére indult, a telephely udvarán megbotlott és megsérült. Úti balesetnek vagy üzemi balesetnek ismerhető el az eset, jogosult baleseti táppénzre a munkavállaló – független a biztosítási időtől – a keresőképtelenség teljes időtartamára, legfeljebb 1 évig? Megtisztelő válaszukat ezúton is nagyon köszönöm!
T. Szakértő! 1957. január 3-ai születésű férfi nyugdíjba menne, 2 év kedvezménye van. 2019. márciustól táppénzes állományba került, folyamatosan, nem lehet tudni meddig tart. Beleszámít-e a szolgálati időbe a táppénzes időszak, nyugdíjba mehet-e 2020. január 3-a után? Válaszukat köszönöm: Üdv: Kálmánné
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, ha egy korkedvezményes nyugdíjas (53 éves, rendőr volt), nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozik egy cégnél (úgy hogy nem lépi túl az éves maximum jövedelmet, jár-e neki táppénz, ha betegállományba veszi az orvos? Tudomásom szerint a korkedvezményes nyugdíj nem öregségi nyugdíj, így vonni kell belőle a 17% járulékot, így táppénzre is jogosult. De nem találtam választ a kérdésemre. Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban álló, rendszeres, 123 ezer forint havi jövedelemmel rendelkező személy ideiglenesen munkaképtelen lett, de a megbízó nem hajlandó neki fizetni semmit a kieső időre. Ebben az esetben a megbízottnak jár-e betegszabadság vagy táppénz? Üdvözlettel: Szabó Attila
Mind a betegszabadság, mind a táppénz előfeltétele, hogy a dolgozó keresőképtelen legyen. A keresőképtelenség fennállását minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték