Csed megállapítása: a Kúria szerint alkotmányellenes a szabály

Megosztás Tetszik

Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.

A konkrét eset bemutatása előtt érdemes áttekinteni, mikor és milyen jövedelem alapján jár a csecsemőgondozási díj.

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, azaz 168 napra járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. A csecsemőgondozási díj jogosultságának alapfeltétele, hogy az ellátást igénybe vevő

– a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napon át biztosított volt, és

– a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy

– a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy

– a gyermek a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Ha tehát az igénylő a szülés előtti két évben legalább 365 biztosított volt, és a szülés napján is biztosított, akkor részesülni fog csecsemőgondozási díjban. Nem mindegy azonban, milyen összeget kap a jogosult, már csak azért sem, mert a csednek – szemben a gyermekgondozási díjjal vagy a táppénzzel – nincs felső határa.

Megjegyzés: Azt is érdemes lenne átgondolni, miért lehet a gyermekgondozási díjnál vagy táppénznél felső határt alkalmazni, ha a járulékfizetésnél, illetve a csecsemőgondozási díjnál nincs felső határ.

A csed alapja

Csed esetén, ha az igénylő a díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a megelőző év első napjáig visszafelé számítva nem rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180, illetve ennek hiányában 120 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi alapja az adott minimálbér (azaz 149 ezer forint) kétszeresének a harmincad része. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csed összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem számít, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét nem haladhatja meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a Kúria döntését, amelyből megtudhatja, miért tartja alkotmányellenesnek a bírói testület a hatályos szabályozást, és milyen egyéb kérdéseket vetne fel, ha azt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítené.