Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a katatörvény 8. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni. Ha adott paragrafus a) pontja alapján (például 30 napon túli táppénz miatt) mentesül a katafizetés alól, a vállalkozásnak lehet-e bevétele azzal, hogy egyszerűsített foglalkoztatással más végzi a tevékenységet, nem a katás vállalkozó végez munkát személyesen (mert folyamatos szerződést telejesítenie kell)?
Tisztelt Szakértő! Konkrét kérdésem: egy kft.-ben "A" munkaviszonyos állományban van 2018.01.01-től, 2018.02.23-tól táppénzen 2018.10.07-ig, majd 10.08-tól cseden 12.31-ig. Ugyanez a dolgozó ugyanitt megbízási díjjal 02.01-től 04.15-ig. "B" dolgozó 2018.02.01-től 04.15-ig állományban. "C" dolgozó 2018.06.19-től 12.31-ig foglalkoztatva. Mennyi az átlagos statisztikai létszám? Mindenki 40 órás. Megbízásos jogviszony után is járulékfizetés történt. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Táppénzjogosultság lejártával kapcsolatos információt szeretnék kérni. Munkavállalónk táppénzjogosultsága 2019.03.03. nappal megszűnt. A kezelőorvost (háziorvost) a 240. napnál értesítettük a lejáratról. Ezt követően a munkavállaló kórházba került pszichiátriai kezelés okán, ahol jelenleg is tartózkodik. A lejárat dátumáról a kórházi kezelőorvosát is írásban értesítettük. (A kezelőorvos személyének tényét csak a munkavállalótól tudjuk, telefonon kezelési időpontban beszéltünk a doktorral.) Az igazolást minden alkalommal a kezelőorvostól eltérő (4 különböző) orvos adja ki, így nem kaptunk a munkavállaló részére olyan igazolást, amin megtörtént volna a jogosultság lezárása [102/1995. kormányrendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 13. § (1) bekezdés]. A kormányrendeletben foglaltak alkalmazása hogyan kivitelezhető egy kórházi igazolás esetében? Erre vonatkozó melléklet nem szerepel a paragrafusban. Valamint mi a helyes eljárási rend abban az esetben, ha orvosváltás/kezelésváltás történik? Mindegyik orvos felé meg kell küldenünk a lejáratról szóló értesítést? Köszönöm.
Főállású katás egyéni vállalkozó 2018. évben két hónapot táppénzen volt. Ezt a NAV-nál be is jelentette, így katát nem is kellett fizetnie erre az időszakra. Iparűzési adóban az egyszerűsített módszert választotta, vagyis évi 50 ezer forint iparűzési adót fizet (2,5 millió forint az adóalapja). Úgy gondoltuk, hogy a táppénz időszakára időarányosan iparűzési adót sem kell fizetni, így január 15-éig beadtunk egy iparűzésiadó-bevallást. Ezt a bevallást az önkormányzat fel sem dolgozta (nem is értesítettek stb.). Majd azt a választ kaptuk, hogy a táppénz időszakára változásbejelentőn be kellett volna jelenteni, hogy szünetelt a vállalkozás, mert csak az alapján tudják törölni a táppénz időszakára az adót. Ez valóban így van Önök szerint is, mert ebben az esetben véleményem szerint nem szünetelésről van szó, és akkor bevallást sem kell ezek szerint benyújtani, mert a változásbejelentő alapján fogják az adót törölni? A lényeg, hogy már semmit nem tudnak tenni, mert a változásbejelentőt 15 napon belül nem küldtük be a szünetelésről. Kérném szíves véleményüket, hogy mi a szabályos eljárás táppénz esetén az iparűzési adó vonatkozásában. Előre is köszönöm.
Táppénz alatt levélben tudják közölni a próbaidős felmondásom? Ha a próbaidőm végén járok már, fekvőbeteg vagyok, nincs meghatalmazottam a leveleim átvételére, és esetleg kapok ajánlott levélben felmondást, de azt nem tudom átvenni, közben a próbaidőm lejár, érvényes-e a felmondásban szereplő dátum, vagy a kézbesítési vélelmet kell-e figyelembe venni, ami már a próbaidő lejárta utáni időszakra esne?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy táppénzes állományban lévő munkavállalónak felmondhat-e a munkáltató, megfelelő indokolással Válaszukat előre is köszönöm.
Ugyan a vonatkozó jogszabályok megfogalmazzák a definíciókat, kivételes esetben előfordulhat, hogy szakértő igénybevétele szükséges a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak közötti „átfedés” feloldására – állapította meg nemrégiben hozott ítéletében a Kúria. A kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert a társadalombiztosítás keretében nyújtható baleseti ellátások kedvezőbbek az általános ellátásokhoz viszonyítva, munkabaleset esetén nem jár baleseti ellátás, míg a foglalkozási megbetegedés kapcsán baleseti ellátás nyújtható.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. A szabadságát órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. 2019. 03-04 munkaidő kerete 160ó+160ó=320 óra. 2019. 03. 01-03. 10 között munkarendje szerint ledolgozott: 4x12 órát=48 órát ( 03,04,07,08 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 6 munkanap: 6x8=48 óra) 2019. 03. 11-étől beteg lett, ezért 03. 11-étől 03. 28-áig kiveszi a 10x12óra=120 óra éves betegszabadságát a beosztás szerinti munkanapjain (11-12, 15-16, 19-20, 23-24, 27-28 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 13 munkanap: 13x8=104 óra.) A 2019. 03. 29 - 03. 31. közötti időszakra táppénzes állományba kerül: a három napból 29-30 szabad 31 munkanap, tehát beosztás szerint 1x12óra táppénz. (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 1 munkanap: 1x8=8 óra.) Dolgozónk egész április hónapban keresőképtelen marad. Kérdésem az, hogy a betegen töltött munkaidő beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét idejével? Fenti esetben dolgozónak keletkezett-e túlmunkája? Jól gondolom-e, hogy fenti esetben a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét tartamának idejével? Vagyis 320 ó- 104 ó betegszabadság – 8 ó táppénz – 160 ó áprilisi táppénz = 48 óra. Tehát 48 óra a két havi munkaidőkerete, melyből ledolgozott 03. 01 - 03. 10. között 48 órát, így nem keletkezett túlórája. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2019.02.17-én kórházban elhalálozott. A betegszabadság 2019. 02. 15-én lejárt (15 nap) 16-a szombat, 17-e vasárnap volt. Kérdésem: ebben az esetben szombatra és vasárnapra jár a táppénz? A kórház csak zárójelentést adott ki. Ez elfogadható betegség igazolására? Válaszát előre is köszönöm szépen. Reményik Anikó
Tisztelt Adózóna! Alkalmazottunk 28 éves, 2018. december 10-e óta van veszélyeztetett terhesként regisztrálva és idén 2019 július végére van szülésre előjegyezve iker babákkal. Eddig szakmunkás minimálbéren volt bejelentve. Kérdésem az lenne, hogy a 180 napos szabálynak megfelelően érdemes még megemelni a fizetését, hogy magasabb összegű ellátásra legyen jogosult szülés után? Ha közben táppénzre kerül, akkor is meg tudjuk emelni a fizetését? Köszönöm válaszukat!
A társadalombiztosítási fedezeti rendszernek talán egyetlen eleme a táppénz-hozzájárulás, amely az elmúlt 20 évben lényegében semmit sem módosult, ha csak a táppénz maximum összegének meghatározását nem tekintjük terhet csökkentő változásnak. Ugyanakkor az utóbbi időben több kérdés is felmerült a témában, különös tekintettel a várandósággal, illetve szüléssel összefüggésben, amelyek időszerűvé teszik, hogy áttekintsük a tudnivalókat.
2019.01.01-től a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak nyújtott készpénzjuttatás bérként adózó cafeteriaelem. 1. Mivel ezt a juttatást egészségbiztosítási járulék is terheli, ez táppénzalapot fog képezni? 2. A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók – akiktől a 2019. évtől már nem vonunk az szja-n kívül más egyéni járulékot –, ha részesülnek bérként adózó cafeteriajuttatásban, akkor tőlük ebből az elemből sem kell levonni az egyéni járulékot? Várjuk szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó heti 20 órás munkaviszony mellett jelenleg táppénzen van. Mindkét helyről megigényelte az ellátást, a vállalkozásban továbbra is fizeti a havi 50 ezer forintot, mivel a termelés folyamatosan biztosított az alkalmazottak által. Ebben az esetben kell-e csökkenteni a 12 millió forintoos kedvezményes bevételi határt havi 1 millió forinttal? Ezen vállalkozó veszélyeztetett terhesség miatt van táppénzen, a továbbiakban csed, gyed ideje alatt hogyan alakul a vállalkozó fizetési, munkavégzési kötelezettsége? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Jelenleg több munkaviszonyom van, mindhárom gazdasági társaságban, ahol munkaviszonyban vagyok, tulajdonos is vagyok. Az utóbbi két évben a munkaviszonyból származó jövedelmem meghaladta a havi 1 millió, évi 12 millió forintot. Január 1-jétől táppénzen vagyok (mindhárom munkaviszonyomban 15 nap betegszabadság után). A kérdésem az lenne, hogy mennyi lesz a táppénz összegének az alapja az alábbi esetben. Most kb. 1 hétig saját kérésemre keresőképes leszek, a táppénzről keresőképesnek "kiír" a háziorvos. Ez alatt az 1 hét alatt mindhárom társaságnál megszüntetem az alkalmazotti jogviszonyomat, és a következő naptól, mint társas vállalkozó veszek ki havi 400 ezer forint jövedelmet (jelenleg folyik az egészségkárosodásom mértékének megállapítása). Március 1-jétől ismét táppénzen leszek (először kórház), aminek időtartama várhatóan az év végéig fog tartani. Szeretném megkérdezni, hogy a táppénzem megállapításánál hátrányba kerülök-e, ha ez alatt az egy hét alatt társas vállalkozóvá válok? Kevesebb lesz-e a táppénzem összege, ha társas vállalkozó leszek a "következő" táppénzes időszakomban? Erre azért is gondoltam, mivel véleményem szerint, ha az alkalmazotti munkaviszonyom megszűnik, akkor a várhatóan közel 1 évig tartó táppénzes időszakomra mint munkáltatónak a gazdasági társaságomnak nem kell a táppénz 1/3-ának megfelelő összeget táppénz-hozzájárulásként fizetni.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Egy kisadózó egyéni vállalkozó könyveléssel foglalkozik, hónapokon belül szülni fog. Jelenleg nincs táppénzen. Az lenne a kérdésem, hogy ha elmenne táppénzre, illetve cseden lesz, abban az esetben hogyan folytathatja tovább a vállalkozását, hogy számlaképes maradjon? Megoldás lenne, ha megbízási jogviszonyban bejelentene valakit? Vagy nem igényli a csedet, és fizeti havonta a katát? A gyedet viszont a férj szeretné majd igénybe venni. Köszönöm megtisztelő válaszát!
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték