Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az emberek túlnyomó többsége igénybe is veszi a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíj megállapítását.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Amikor a nyugdíjjogosultsághoz (tehát a nyugdíjkorhatár betöltéséhez vagy a nők kedvezményes nyugellátásához szükséges 40 év jogosultsági idő eléréséhez) viszonylag rövid idő hiányzik, akkor a munkanélkülivé váló személy vagy csődhelyzetbe kerülő vállalkozó számos megoldást sorra vesz: a nyugdíj előtti munkanélküli segélytől, az ápolási díjon át, egészen a nagyszülői gyesig; cikkünkben utóbbi lehetőséget vizsgáljuk meg tüzetesebben.
A Kúria honlapján ismerteti a Kfv.VII.45.126/2023/8. számú, korkedvezményre jogosító szolgálati idő elismerése iránt indított perben hozott határozatáról szóló tájékoztatót.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt saját jogú nyugellátás megállapítására csak a nőknek van lehetőségük. A hétköznapi nevén csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátás jogosultságának azonban szigorú jogszabályi feltételei vannak. Cikkünkben összefoglaltuk a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Hogyan számítódik a nyugdíj esetében a részmunkaidős foglalkoztatás? 6 és 5 órás foglalkoztatás teljes szolgálati időnek minősül, vagy csak arányosan? Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Már több mint tíz éve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs jogi lehetőség. A megváltozott szabályozás már csak ún. korhatár előtti ellátás megállapítását engedi külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben.
Felvettünk egy új kollégát, aki magyar állampolgár, magyar lakcímmel, de eddig Ausztriában dolgozott, és onnan már nyugdíjat kap. A kérdésem: ha Ausztriában nyugdíjas, Magyarországon is nyugdíjasnak minősül-e? Próbálta beadni Magyarországon is a nyugdíjkérelmét, de elutasították, hogy nincs meg a kellő ideje – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
A hatályos társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapján saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá kizárólag nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, ha rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel, az úgynevezett nők kedvezményes öregségi nyugdíja.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték