583 találat a(z) szolgálati idő cimkére

Kik vásárolhatnak nyugdíjra jogosító szolgálati időt? Mibe kerül ez nekik? Cikk

Nyugdíjra jogosító szolgálati idő nemcsak keresőtevékenységgel szerezhető, hanem vásárolható is. Kinek van erre lehetősége, előre vagy utólag kell fizetni, és főleg: mennyit?

Doktori képzés szolgálati időként történő elismerése Kérdés

Szakmunkásképző Intézet tanulójának szolgálati ideje Kérdés

Nyugdíjjogszerzés részmunkaidős foglalkoztatás után – példával Cikk

Részmunkaidőben foglalkoztatottak körében visszatérő kérdés, hogy ezen foglalkoztatás milyen módon befolyásolja majd a nyugdíjjogszerzést, a részmunkaidő után teljes nyugdíjjogszerzés illeti-e meg az érintetteket, vagy csak részarányos?

Nyugdíj előtti álláskeresési segély: kinek jár, és mikor állapítható meg? Cikk

Gyakran felmerülő kérdés, hogyan szerezhet a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt az a személy, akinek a nyugdíjkorhatár előtt pár évvel megszűnik a biztosítási jogviszonya. Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati idő szerezhető nyugdíjra kötött megállapodással, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segély révén. Cikkünkben utóbbi lehetőség szabályait ismertetjük.

Nyugdíjszámítás: szolgálati idő, részmunkaidő, felsőfokú tanulmány figyelembevétele Cikk

Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem, akkor kevesebb a szolgálati idő. De neki nem így számolták. Akkor most mennyi a szolgálati ideje? 65 évesen elmehet nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Nyugdíj – szolgálati idő Kérdés

Saját jogú nyugdíjasok munkaviszonyban: mire figyeljen a munkáltató? Cikk

Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.

Lehet-e korhatár előtti ellátást megállapítani szolgálati járandóság helyett? Cikk

A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.

Nyugdíj: szolgálati idő és jövedelem utólagos igazolása tanúkkal és dokumentumokkal Cikk

Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.

Szolgálati időbe beleszámít-e a duális szakképzési jogviszony? Kérdés

Nők kedvezményes nyugdíjra jogosultsága – példákkal Cikk

Tizenötödik éve, hogy a nők részére lehetőség nyílik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is öregségi nyugdíj megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett öregségi nyugdíjjal kapcsolatban a lakosság túlnyomó többsége úgy gondolja, abban a hitben él, hogy 40 év szolgálati idő megszerzése esetén lehet megállapítani a kedvezményes nyugdíjat – ez azonban nem mindig elegendő a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz, ugyanis a vonatkozó szabályozás speciális jogosultsági feltételeket is támaszt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz.

Nők 40 helyett korhatár eléréssel öregségi nyugdíj Kérdés

Nyugdíjszámítás: hogyan igazolható a tb-nyilvántartásban nem szereplő biztosítási idő? Cikk

A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Tagi jogviszony esetén a szolgálati és a nyugdíjjogosultsági idő Kérdés