Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően egyre többen vállalnak munkát külföldön, amivel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a külföldi munkavállalásuk után hogyan, mely országtól fognak nyugdíjban részesülni, mely szerv fogja megállapítani részükre a nyugdíjat.
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíj megállapítására kizárólag az a nő szerezhet jogosultságot, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett. A köznyelvben csak "nők 40" nyugdíjként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltétel a negyven évi jogosultsági idő megszerzése.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szerint a nyugdíjbiztosítási ellátásokra, illetve egészségügyi szolgáltatásokra megállapodást köthetnek a magánszemélyek. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen érvek szólnak az egyes megállapodások megkötése mellett, illetve esetlegesen ellene.
Számos esetben merül fel a kérdés, hogy a nyugdíjjogosultsághoz még hiányzó szolgálati időt meg lehet-e vásárolni, és ha igen azt milyen formában. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Lehetséges-e a nők kedvezményes nyugdíja esetében a nyugdíj megállapítását kérni? Mit takar a megállapítás valójában? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Nyugdíjba mehet-e az a munkavállaló, aki a 65. életévét betöltötte? Mennyit kell még utána dolgozni? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Olvasónk rendőrségi állományából szolgálati nyugdíjba ment 5 év korkedvezmény-jogosultságot is megállapítva. 2012-ben szolgálati járadékossá vált, később főállásban is dolgozott, majd ismét járadékos lett. 60. életéve betöltésekor érvényesíteni szerette volna az 5 év korkedvezményt, hogy öregségi nyugdíjba mehessen. Miért nem lehetséges még ez? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Hogyan igazolható társas vállalkozó esetében, hogy adott időszakban a vállalkozás a járulékokat befizette, ha az igazolásukra szolgáló dokumentumokat a cég már selejtezte, így azok nem állnak rendelkezésre? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Munkavállalónk rokkantsági ellátásban részesül 2017.02. hónaptól, folyamatosan írta kérdezőnk, majd így folytatta: 2021-ben munkaviszony keretében napi 4 órát dolgozott, bruttó 175 ezer forint munkabért kapott. 2022-ben munkaviszony keretében szintén napi 4 órát dolgozik, bruttó 175 ezer forint munkabérért. Fenti esetekben nála szolgálati időként és a nők 40 kedvezményes szolgálati időként figyelembe vehető-e a rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg munkaviszony keretében történt munkavégzés? Ha igen, kell-e, hogy a keresete elérje a 8 órás minimálbér összegét (foglalkoztatása 4 órában történik)? Kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték