Visszatérő kérdés a kisadózók körében, hogy a befizetéseik alapján milyen mértékű nyugdíjra lesznek jogosultak, kell-e esetükben arányos szolgálati időt számítani, vagy a teljes kisadózói jogviszony időszaka nyugdíjra jogosító időnek számít?
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésével egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az milyen módon befolyásolja a nyugdíjjogszerzést, illetve hátrányos lehet-e a majdani nyugdíjazás során.
Az egészségi állapot romlása következtében, egészségkárosodáson alapuló úgynevezett megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi – 2012. előtt megállapítható – rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.
Rendszerint visszatérő kérdés, hogy ha egyidejűleg két munkahelyen dolgozik valaki, és mindkét keresőtevékenységéből származó munkabére után megfizette az előírt járulékokat, abban az esetben a nyugdíj megállapításakor kétszeresen szerez-e szolgálati időt?
A hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítás keretében megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Cikkünkben a nyugellátásra köthető megállapodásokat mutatjuk be, kitérünk olyan kérdésekre is, amelyek ebben a témakörben a közelmúltban felmerültek.
Öregségi nyugdíjasnak van-e lehetősége arra, hogy további szolgálati időt, magasabb ellátást szerezzen, illetve a korhatár előtti ellátásban szolgálati járandóságban részesülő megteheti-e ezt? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2025. évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is két tényezőtől függ: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) hosszától, és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagyságától. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
A nyugdíjtörvény előírásai alapján a szolgálati idő – megszerzésének módja szerint – öt csoportba sorolható. Cikkünkben részletesen áttekintjük ezeket a pontokat nemcsak a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem, hanem az egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában is.
Az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt sok esetben felvetődik a kérdés, hogy vegyem-e igénybe az öregségi nyugdíjat a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy dolgozzak tovább. Melyik esetben lesz magasabb az induló nyugdíjam?
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a nyugellátásra jogosító szolgálati időt vagy akár a jogosultsági időt meg lehet-e vásárolni, és ha igen, milyen esetekben és feltételekkel. Nézzük a legfontosabb tudnivalókat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték