Nyugdíjkedvezmények gyermeket nevelőknél – a szolgálati időtől a folyósításig

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben számos gyermekneveléshez kötődő kedvezmény, jogosultság található, amelyeket a biztosítottak, volt biztosítottak a nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül vagy közvetve vehetnek igénybe.

A kedvezmények, jogosultságok érvényesítése az alábbi területekre osztható:

– szolgálati idő elismerése,
– nyugellátásra való jogosultság,
– nyugellátás összegének megállapítása,
– ellátás összegének folyósítása, járulékfizetés.

A kedvezmények, jogosultságok külön választhatók attól függően, hogy azok érvényesítése járulékfizetéshez kötött-e vagy járulékfizetéstől független.

Kedvezmények járulékfizetés nélkül

Az anya nyugdíjra jogosító szolgálati ideje annyiszor 365 nappal növekszik, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Ha az 1968. január 1-je előtt született gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos volt, akkor a ténylegesen megszerzett szolgálati időt gyermekenként 550 nappal kell növelni.

Az 550 napos kedvezményre akkor jogosult az anya, ha a gyermek már a 18. életévének betöltése előtt tartósan betegnek vagy fogyatékosnak minősült.

Önmagában az, hogy az anya 1968. január 1-je előtt gyermeket szült, nem alapozza meg a szolgálati idő elismerését. A szolgálati idő e jogcímen történő növelésére akkor kerülhet sor, ha az anya bármilyen egyéb jogcímen legalább egy nap szolgálati időt szerzett.

A kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek halva született, vagy a születését követően elhunyt.

Figyelemmel a szülés meghatározott időpontjára, a kedvezményt jellemzően az 1950. előtt született személyek tudták igénybe venni, és ezáltal növelni a szolgálati idejüket (idén már az 1961-ben született személyek töltik be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt).

Járulékfizetés nélküli kedvezmény továbbá, hogy a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időként kell elismerni az 1998. január 1-jét megelőzően fennállt biztosítási jogviszonyok esetében a fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát attól függően, hogy annak igénybevétele milyen jogcímen történt.

Az egyik ilyen, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot a háromévesnél fiatalabb gyermeke otthoni gondozása miatt vette igénybe. Hasonló szabály vonatkozott arra az esetre is, amikor a szülő tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét gondozta otthon. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadság a gyermek 12 éves koráig is igénybe vehető volt, ezért hosszabb időszak ismerhető el szolgálati időként.

Szolgálati időnek minősül az a fizetés nélküli szabadság is, amelyet valaki tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása miatt vett igénybe.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük

• a járulékfizetéshez kötött kedvezményeket,
• a gyermekek után járó kedvezményeket a nyugdíjra jogosultság, a hozzátartozói nyugellátás, illetve a nyugdíj összegének megállapításakor, valamint
  
• a családi kedvezmény figyelembe vételének lehetőségét a szolgálati járandóságban részesülőknél.