Egyéni vállalkozók figyelem! Ezért érdemes fejlesztési tartalékot képezni

Megosztás Tetszik

A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét, a július 15-étől hatályos új rendelkezés pedig eltörölte az ezzel kapcsolatos 500 millió forintos korlátot.

A Magyar Közlöny 168. számában jelent meg a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény, melynek 30. § (2) pontjában található az a rendelkezés, mely szerint egyéni vállalkozók esetében sincs korlátja a fejlesztési tartalék képzésének. Ez a szabály 2020. július 15-étől lép hatályba, tehát a 2020. évi – egyéni vállalkozásból származó – jövedelem megállapításánál már alkalmazható, amit a 2021. évben kell majd megállapítani.

Egyéni vállalkozók esetében eddig a bevétel és költség különbsége, de legfeljebb 500 millió forinttal volt csökkenthető a bevétel.

Az új szabály szerint a bevétel és költség különbsége lesz a fejlesztési tartalék alapja, ami azt jelenti, hogy a bevételt csökkentő kedvezmény maradéktalan érvényesítése esetén nem lesz vállalkozói adóalapja az egyéni vállalkozónak, így a 9 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót nem kell megfizetni.

Vállalkozói adóalap hiányában nem lesz adózott jövedelme sem (főszabály szerint ez a vállalkozó adóalap vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett összege), így a vállalkozói osztalékalap is nulla lesz. (A vállalkozói osztalékalap után 15 százalék szja-t kellene fizetni és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 24-szereséig.)

49/B. § (18) Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)–(7) bekezdés szerint – a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül – megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve

a) a (9)–(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adóval,

b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár (személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXXVII. törvény [szja-törvény]).

Mindez azt is jelenti, hogy egyéni vállalkozók esetében előnyösebb lehet a fejlesztési tartalék képzése, mint a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése (ezt mindenki maga döntheti el).

Az előny oka az, hogy a tárgyi eszköznek:

♦ nincs tartási kötelezettsége 4 évig,
♦ nem kell újnak lennie.

Nem rontja az egyéni vállalkozó, de minimis keretét sem.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megismerje mit kell tudni a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználásáról!