Tisztelt Szakértő! Kft. öregségi nyugdíjas tagja közreműködik, és ezért tagi jövedelemben részesül. Ebben a díjazási formában szeretne most bruttó 5 millió forinthoz jutni. Kérdésem az, hogy az összeg nagyságára tekintettel van-e valamilyen korlát, mely esetleg befolyásolhatja az ilyen módon történő kifizetést? Köszönöm megtisztelő válaszát! Papp-Lóránt Gizella
Az új Ptk. szerint nem kell beleírni a társasági szerződésbe, hogy kötelezettek-e személyes közreműködésre a tagok. Ennek hiányában viszont hogyan lehet bizonyítani egy esetleges NAV- vagy tb-ellenőrzés során, hogy valaki után azért nem fizet a cég járulékot, mert nem végez személyesen munkát a cégben? Tisztelettel várom válaszát.
Betéti társaság egyedüli beltagja jelenleg 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, melyet nem kíván megszüntetni, tehát most nincs járulékfizetési kötelezettsége, csak, ha a személyes közreműködésért jövedelmet kap. Hogyan vonatkozik rá a járulékfizetés szülés után, ha – személyesen közreműködik – nem működik közre személyesen, de a bt. képviseletét egyedül, önállóan látja el, – nem működik közre személyesen, és a képviseletet az egyik kültag is jogosult önállóan ellátni? – személyesen közreműködik, de jövedelemben nem részesül érte? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság ügyvezető beltagja 2009. óta hallgatói jogviszonya mellett vesz részt a vállalkozás tevékenységében. E jogviszonya időközönként szünetelt, vagyis passzív féléven volt. A Tbj. törvény végrehajtási rendeletében 2013. 08. 29-étől szerepel a hallgatói jogviszony fogalma. Ez időpont előtt alkalmazhatók a Tbj. kedvezményes járulékfizetésre vonatkozó szabályai – vagyis, hogy csak a tényleges közreműködői díj után kell járulékot fizetnie – a hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. szerint van-e lehetőség arra, hogy egy bt. beltagja az ügyvezetést és a személyes közreműködést kettős munkaviszonyban, részmunkaidőben lássa el? Üdvözlettel, várom válaszát.
Tisztelt Szakértő ! Eddig mintha érthetőbb lett volna, hogy egy bt. beltag végezte az üzletvezetést és persze a személyes közreműködést, társas vállalkozóként megfizette a törvénynek megfelelő járulékokat. Az új Ptk. szerinti társasági szerződések szerint végképp nem tudom, mi a teendő? A beltag üzletvezetést munkaviszonyban végzi - ez lehet akár heti 2 óra és a személyes közreműködést továbbra is társasvállalkozóként fizet - azaz többes jogviszony? Vagy napi 8 órában üzletvezetést végez és mellette a termelő munkát is? Egy másik eset: Kata - bt.beltag - eddig főállású kisadozó volt, az új társasági szerződés munkaviszonyról szól. Hogyan tovább? Megszűnik mint katás adózó? Kit kell bejelenteni, hogy megmaradjon a katás jogosultsága a bt.-nek? Köszönöm a válaszokat, tisztelettel a kérdező
Tisztelt Szakértő! A bt. beltagjai eddig tagi jogviszonyuk alapján látták el az ügyvezetést, és emellett személyes közreműködés alapján kapták a jövedelmüket. Ha most változtatni kell az alapító okiraton, és a továbbiakban is a személyes közreműködésük alapján biztosítottak, jövedelmet kapnak, az ügyvezetést megbízással látnák el, kell fizetni nekik ezért? A megbízásért kötelező jövedelmet elszámolniuk, vagy lehet ingyen, 0 forint jövedelemért ellátni ezt a feladatot? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Cím! A gazdasági társaságokról szóló törvény a társaságokban való személyes közreműködést 3 féleképpen nevezte meg. Lehetett munkaviszony, megbízási jogviszony, és tagi jogviszony alapján résztvenni a társaság tevékenységében, Munkaviszony alapján a "tag" munkavállalóként, tagsági jogviszony alapján tagként, megbízási szerződés alapján, ha a juttatás elérte a minimálbér 30%-át lett biztosított. Járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. törvény határozta meg. Az új Ptk. hatálya tartozó cégek esetében is ez a 3 lehetőség áll fenn? Egyszemélyes társaság tagja (aki nem ügyvezető) személyesen közreműködhet megbízási szerődéssel 0 forint juttatásért, úgy hogy nem lesz biztosított, és a 0 forint összegre tekintettel járulékot sem fizet?
Tisztelt Szakértő! Olvastam a válaszát, amiből arra következtetek hogy a társasági szerződésben nem kell szerepelnie a személyes közreműködés meghatározásának, elég a munkaszerződésben lefektetni hogy az ügyvezetés és a személyes közreműködés is munkaviszonyban történik. Jól gondolom? Hogyan működik egyszemélyes kft.-nél ugyanez?
Tisztelt Szakértő! A kft. társasági szerződése alapján az ügyvezető (tag) munkaviszonyban láthatja el az ügyvezetést. Személyes közreműködésről a társasági szerződés nem rendelkezik. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben ügyvezetés munkaviszonyban, személyes közreműködés tagi jogviszonyban jöhet létre? Van-e mód arra, hogy a személyes közreműködés is belekerülhessen a munkaviszonyba az ügyvezetéssel együtt?
Betéti társaság beltag ügyvezetője kötelezethető-e személyes közreműködésre? Hogyan kerülhető el, hogy a beltag többes jogviszonyúnak minősüljön? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
1.Társas vállalkozás tagja munkát nem végez, nem működik közre a társaság tevékenységében, nem ő az ügyvezető, csak tőkéstárs. A T1041-en bejelentett a társaság még 2012-ben. A 08-as bevallásokon azóta is szerepel (M-es lapja van nullásan.) Kérdésem az, hogy jól van ez így, vagy kijelentsem a biztosítottak köréből, mivel jövedelemkivét és járulékfizetés nem történik? 2. Társas vállalkozás tagja egyben ügyvezető is, amiért külön díjazásban nem részesül, tagi jövedelmet nem vesz fel, mellette alkalmazottként munkát végez napi 8 órában ugyanennél a társaságnál. Kettő darab T1041 lett leadva: (1452) tagi jogviszony munkaviszony mellett, és (1101) munkaviszonnyal. A 08-as havi bevalláson kettő M-es lapja van. Tagi jogviszonyában nullásan szerepel, a munkaviszonyában pedig a kifizetett jövedelemmel. Helyesen jártunk el?Ha nem, hogyan javítsuk?
Háziorvos kft. ügyvezetője Németországban vállal részmunkaidős állást. Itthon ügyvezetőként mi után kell megfizetnie a járulékokat? Mi a helyzet akkor, ha Németországban teljes állásban dolgozik? Kell-e akkor maga után itthon fizetni és mennyit, ha ez idő alatt itthon nem működik közre személyesen? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy Ptk. hatálya alá tartozó, újonnan alakult bt. ügyvezetője (a társaság beltagja) az alapító okiratban tett nyilatkozatnak megfelelően munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit (heti 20 órás részmunkaidőben). Máshol semmilyen jogviszonya nem áll fenn, Járulékait a minimálbér arányos része után fizeti meg. Ha ügyvezetői munkaviszonya mellett személyesen is közreműködne a társaság működésében tagi jogviszonyára tekintettel, véleményem szerint, mint "főállású" társas vállalkozás tagja is biztosított lenne, így ezen jogviszonyára tekintettel is meg kellene fizetnie járulékait. Abban az esetben, ha személyesen nem közreműködik, csak ügyvezetői munkaviszonyára tekintettel biztosított. Kötelezi-e BÁRMILYEN TÖRVÉNY a bt. beltagját személyes közreműködésre, vagy az a tag "saját" döntésén alapul?
Tisztelt Szerkesztőség! A kft. tagja nem vesz részt a társaság munkájában, a társasági szerződés kizárja a személyes közreműködést, mivel nincs biztosítási jogviszonya, eddig fizette a 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2015-től időnként heti egy órában szükség lenne a munkájára, kérdésem a következő: ezt munkaviszonyban megteheti-e, ez jár-e az egy óra munkavégzésre eső közterhein felül más fizetési teherrel? Üdvözlettel: Szita Attila
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték