257 találat a(z) személyes közreműködés cimkére
Tagi jogviszony
Kérdés
1.Társas vállalkozás tagja munkát nem végez, nem működik közre a társaság tevékenységében, nem ő az ügyvezető, csak tőkéstárs. A T1041-en bejelentett a társaság még 2012-ben. A 08-as bevallásokon azóta is szerepel (M-es lapja van nullásan.) Kérdésem az, hogy jól van ez így, vagy kijelentsem a biztosítottak köréből, mivel jövedelemkivét és járulékfizetés nem történik? 2. Társas vállalkozás tagja egyben ügyvezető is, amiért külön díjazásban nem részesül, tagi jövedelmet nem vesz fel, mellette alkalmazottként munkát végez napi 8 órában ugyanennél a társaságnál. Kettő darab T1041 lett leadva: (1452) tagi jogviszony munkaviszony mellett, és (1101) munkaviszonnyal. A 08-as havi bevalláson kettő M-es lapja van. Tagi jogviszonyában nullásan szerepel, a munkaviszonyában pedig a kifizetett jövedelemmel. Helyesen jártunk el?Ha nem, hogyan javítsuk?
Kft. ügyvezető félállásban Németországban dolgozik
Kérdés
Háziorvos kft. ügyvezetője Németországban vállal részmunkaidős állást. Itthon ügyvezetőként mi után kell megfizetnie a járulékokat? Mi a helyzet akkor, ha Németországban teljes állásban dolgozik? Kell-e akkor maga után itthon fizetni és mennyit, ha ez idő alatt itthon nem működik közre személyesen? Köszönöm a választ!
Bt.-beltag személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Ptk. hatálya alá tartozó, újonnan alakult bt. ügyvezetője (a társaság beltagja) az alapító okiratban tett nyilatkozatnak megfelelően munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit (heti 20 órás részmunkaidőben). Máshol semmilyen jogviszonya nem áll fenn, Járulékait a minimálbér arányos része után fizeti meg. Ha ügyvezetői munkaviszonya mellett személyesen is közreműködne a társaság működésében tagi jogviszonyára tekintettel, véleményem szerint, mint "főállású" társas vállalkozás tagja is biztosított lenne, így ezen jogviszonyára tekintettel is meg kellene fizetnie járulékait. Abban az esetben, ha személyesen nem közreműködik, csak ügyvezetői munkaviszonyára tekintettel biztosított. Kötelezi-e BÁRMILYEN TÖRVÉNY a bt. beltagját személyes közreműködésre, vagy az a tag "saját" döntésén alapul?
Kft.-tag biztosítási jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A kft. tagja nem vesz részt a társaság munkájában, a társasági szerződés kizárja a személyes közreműködést, mivel nincs biztosítási jogviszonya, eddig fizette a 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2015-től időnként heti egy órában szükség lenne a munkájára, kérdésem a következő: ezt munkaviszonyban megteheti-e, ez jár-e az egy óra munkavégzésre eső közterhein felül más fizetési teherrel? Üdvözlettel: Szita Attila
Szociális szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezetnél, a 2006. évi X. törvény 18. §-a által meghatározott tagi munkavégzési jogviszony kapcsán az alábbi jogi szabályozás értelmezésében szeretném a segítségét kérni, a következők szerint, figyelembe véve: egyrészt a 2006. évi X. törvény 18. § (3) alapján: "tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn", illetve a 19. § (1) alapján: "ha szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel...", másrészt: "regisztrált álláskereső, azaz kereső tevékenységgel nem rendelkező az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) e) 5. alapján "a szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét". Mi történik abban az esetben, ha a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő természetes személy bevétele meghaladja a minimálbér összegét, azonban a 19. § (1) bekezdés alapján MÁS jogviszonyt nem létesít, illetve nem tart fenn. Az ezen jogviszonyból származó kereső tevékenysége megszünteti (esetleg szünetelteti) a tagi munkavégzési jogviszonyt? Előzetesen is megköszönve: Molnár Viktor
Ingyen dolgozna a kft.-tulajdonos a cégében: mikor kell bejelenteni?
Cikk
Hogyan dolgozhat ingyen a kft. tulajdonosa a cégben, és be kell-e őt jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Ügyvezetés járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy evás bt., melynek jelenlegi kültagja, aki egyébként gyeden van (a gyermek elmúlt 1 éves) módosítaná a társasági szerződését. A jelenlegi kültag lenne a társaság beltagja, s egyben ügyvezetője, és a társaság tevékenységében személyesen közreműködne, de jövedelmet nem venne ki. Milyen járulékfizetési kötelezettséggel járna a változás? Illetve hogyan változna a járulékfizetés, ha ő lenne a beltag és az ügyvezető, de nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében?
Társas vállalkozó jogviszonya új Ptk. alapján
Kérdés
Újonnan alakuló, a Ptk. hatálya alá tartozó betéti társaság helyesen jár-e el abban az esetben, ha a beltag ügyvezetői tevékenységét heti 20 órás munkaviszony keretében (a munkaviszonyt a társaság alapításánál az alapító okiratban rögzítették) látja el, és így a garantált bérminimum arányos része után fizeti meg a járulékát? A tevékenység középfokú képesítést igényel. Máshol biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség alapja, ha a fenti jogviszonyán túl: 1. sSemélyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt NEM munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként lesz biztosított és a garantált bérminimum alapján, emelt alap után kell járulékot fizetni a fenti munkaviszonyos jogviszonyon túl?) 2. Személyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt heti 10 órás munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként nem lesz biztosított, csak mindkét – ügyvezetői és személyes közreműködése alapján is –, mint munkaviszonyos, így a garantált bérminimum 20, illetve 10 órás arányának megfelelő bér után kell járulékot fizetnie?) 3. Személyesen nem működik közre társaság működésében. (Csak a 20 órás ügyvezetői munkaviszony alapján lesz biztosított, így csak a gar.antált bérminimum 50 százalékának megfelelő járulékalapot kell figyelembe venni?) A fenti esetekben a munkakör gyakorlója, a munkaszerződés munkáltatói aláírója ki lehet? Munkáltató és munkavállaló aláírása lehet egyező? Vagy a társaság legfelsőbb szerve a munkakör gyakorlója, a szerződés aláírója?
Kültag megbízási jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. (családi vállalkozás, tagjai férj és feleség) kültagja a társasági szerződés szerint személyesen nem működik közre. A bt. olyan egyedi megrendelést kapott, amelyben a kültag el tudná végezni a munka nagy részét. A bt. adhat a kültagnak megbízást a munka elvégzésére nulla forint összeggel? Válaszát előre is köszönöm!
Járulékkötelezettség nők korhatár előtti nyugdíja mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen járulékkötelezettségekkel számolni, ha egy vállalkozás tagja a nők 40 éves szolgálati idejére tekintettel ment el nyugdíjba, és ügyvezetői tevékenységéért havi 20 ezer forint megbízási díjat kap, egyéb személyes közreműködéséért pedig további 100 ezer forintot? Ez a korhatár előtti ellás saját jogú nyugdíjnak számít, de ahol az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít (például szociális hozzájárulási adó), ott nem számít nyugdíjasnak? Válaszát előre is köszönöm!
Személyesen nem közreműködő kft. tagjának jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. két taggal rendelkezik, akik a társaság tevékenységében nem működnek személyesen közre. Nincs biztosítási jogviszonyuk (máshol sem), havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az ügyvezetői feladatokat más (nem tag) látja el. A társasági szerződésben nincs kizárva a személyes közreműködés, sablon társasági szerződést használ a kft. Kérdésem, hogy a kft.-ben van-e bármilyen bejelentési/fizetési kötelezettség a két tag után? Előre is köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Vértesyné
Beltag személyes közreműködés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új bt. alakulásánál (ahol van egy beltag és egy kültag, mint rendesen) az ügyvéd azt kérdezi, hogy a beltag az ügyvezetői feladatokat, munkaviszonyban, vagy megbízási díjjal (például 0 forint) látja el. Beltag munkaviszony vagy megbízás alapján végezheti a személyes közreműködést? A személyes közreműködés kell-e, hogy elváljon a fenti feladattól, vagy az csak tagi viszonyban látható el? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Gyed-gyes-ügyvezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Kft. ügyvezető külföldi munka
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem saját kft.-jének személyesen közreműködő tagja. Rövidesen Németországban fog munkát vállalni, ott lesz az állandó lakcíme is. Azt tudom, ha 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor itt nem kell járulékot fizetni, de mi van akkor, ha csak 4 órás munkaviszonyba jelentik be? Válaszukat köszönöm.
Vezető tisztségviselő díjazása
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy egy kft.-nek két tagja van, mindketten 1993 óta alkalmazotti jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és személyesen közreműködnek (tervezők). A kérdésem arra vonatkozna, hogy ha alkalmazottak, lehet-e kevesebb a munkaidejük, mint heti 36 óra? Ugyanis úgy tudjuk, hogy csak akkor tekinthetők főállású alkalmazottnak, ha a munkaidejük eléri a heti 36 órát. Egy előadáson (2014. januárban) azt mondta a tb-előadó, hogy nem fogják elfogadni főállásnak a heti 36 óránál kevesebb munkaidőt, és ebben az esetben meg kell fizetni a társas vállalkozás vezető tisztségviselőjeként a minimálbér utáni járulékokat is. Viszont egy másik előadáson azt mondták hogy aki 2012. előtt is már alkalmazott volt, annak nem változik semmi, tehát lehet akár 4 órában is alkalmazott, ha el tudja látni ebben az időben az ügyvezetést. Nem tudom melyik válasz az igaz, és hogy melyik jogszabályban van leírva, kinek, mit kell fizetni, és hány órát kell dolgoznia. Köszönöm előre is a segítségüket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
