253 találat a(z) személyes közreműködés cimkére
Szociális szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezetnél, a 2006. évi X. törvény 18. §-a által meghatározott tagi munkavégzési jogviszony kapcsán az alábbi jogi szabályozás értelmezésében szeretném a segítségét kérni, a következők szerint, figyelembe véve: egyrészt a 2006. évi X. törvény 18. § (3) alapján: "tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn", illetve a 19. § (1) alapján: "ha szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel...", másrészt: "regisztrált álláskereső, azaz kereső tevékenységgel nem rendelkező az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) e) 5. alapján "a szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét". Mi történik abban az esetben, ha a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő természetes személy bevétele meghaladja a minimálbér összegét, azonban a 19. § (1) bekezdés alapján MÁS jogviszonyt nem létesít, illetve nem tart fenn. Az ezen jogviszonyból származó kereső tevékenysége megszünteti (esetleg szünetelteti) a tagi munkavégzési jogviszonyt? Előzetesen is megköszönve: Molnár Viktor
Ingyen dolgozna a kft.-tulajdonos a cégében: mikor kell bejelenteni?
Cikk
Hogyan dolgozhat ingyen a kft. tulajdonosa a cégben, és be kell-e őt jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Ügyvezetés járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy evás bt., melynek jelenlegi kültagja, aki egyébként gyeden van (a gyermek elmúlt 1 éves) módosítaná a társasági szerződését. A jelenlegi kültag lenne a társaság beltagja, s egyben ügyvezetője, és a társaság tevékenységében személyesen közreműködne, de jövedelmet nem venne ki. Milyen járulékfizetési kötelezettséggel járna a változás? Illetve hogyan változna a járulékfizetés, ha ő lenne a beltag és az ügyvezető, de nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében?
Társas vállalkozó jogviszonya új Ptk. alapján
Kérdés
Újonnan alakuló, a Ptk. hatálya alá tartozó betéti társaság helyesen jár-e el abban az esetben, ha a beltag ügyvezetői tevékenységét heti 20 órás munkaviszony keretében (a munkaviszonyt a társaság alapításánál az alapító okiratban rögzítették) látja el, és így a garantált bérminimum arányos része után fizeti meg a járulékát? A tevékenység középfokú képesítést igényel. Máshol biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség alapja, ha a fenti jogviszonyán túl: 1. sSemélyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt NEM munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként lesz biztosított és a garantált bérminimum alapján, emelt alap után kell járulékot fizetni a fenti munkaviszonyos jogviszonyon túl?) 2. Személyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt heti 10 órás munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként nem lesz biztosított, csak mindkét – ügyvezetői és személyes közreműködése alapján is –, mint munkaviszonyos, így a garantált bérminimum 20, illetve 10 órás arányának megfelelő bér után kell járulékot fizetnie?) 3. Személyesen nem működik közre társaság működésében. (Csak a 20 órás ügyvezetői munkaviszony alapján lesz biztosított, így csak a gar.antált bérminimum 50 százalékának megfelelő járulékalapot kell figyelembe venni?) A fenti esetekben a munkakör gyakorlója, a munkaszerződés munkáltatói aláírója ki lehet? Munkáltató és munkavállaló aláírása lehet egyező? Vagy a társaság legfelsőbb szerve a munkakör gyakorlója, a szerződés aláírója?
Kültag megbízási jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. (családi vállalkozás, tagjai férj és feleség) kültagja a társasági szerződés szerint személyesen nem működik közre. A bt. olyan egyedi megrendelést kapott, amelyben a kültag el tudná végezni a munka nagy részét. A bt. adhat a kültagnak megbízást a munka elvégzésére nulla forint összeggel? Válaszát előre is köszönöm!
Járulékkötelezettség nők korhatár előtti nyugdíja mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen járulékkötelezettségekkel számolni, ha egy vállalkozás tagja a nők 40 éves szolgálati idejére tekintettel ment el nyugdíjba, és ügyvezetői tevékenységéért havi 20 ezer forint megbízási díjat kap, egyéb személyes közreműködéséért pedig további 100 ezer forintot? Ez a korhatár előtti ellás saját jogú nyugdíjnak számít, de ahol az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít (például szociális hozzájárulási adó), ott nem számít nyugdíjasnak? Válaszát előre is köszönöm!
Személyesen nem közreműködő kft. tagjának jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. két taggal rendelkezik, akik a társaság tevékenységében nem működnek személyesen közre. Nincs biztosítási jogviszonyuk (máshol sem), havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az ügyvezetői feladatokat más (nem tag) látja el. A társasági szerződésben nincs kizárva a személyes közreműködés, sablon társasági szerződést használ a kft. Kérdésem, hogy a kft.-ben van-e bármilyen bejelentési/fizetési kötelezettség a két tag után? Előre is köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Vértesyné
Beltag személyes közreműködés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új bt. alakulásánál (ahol van egy beltag és egy kültag, mint rendesen) az ügyvéd azt kérdezi, hogy a beltag az ügyvezetői feladatokat, munkaviszonyban, vagy megbízási díjjal (például 0 forint) látja el. Beltag munkaviszony vagy megbízás alapján végezheti a személyes közreműködést? A személyes közreműködés kell-e, hogy elváljon a fenti feladattól, vagy az csak tagi viszonyban látható el? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Gyed-gyes-ügyvezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Kft. ügyvezető külföldi munka
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem saját kft.-jének személyesen közreműködő tagja. Rövidesen Németországban fog munkát vállalni, ott lesz az állandó lakcíme is. Azt tudom, ha 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor itt nem kell járulékot fizetni, de mi van akkor, ha csak 4 órás munkaviszonyba jelentik be? Válaszukat köszönöm.
Vezető tisztségviselő díjazása
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy egy kft.-nek két tagja van, mindketten 1993 óta alkalmazotti jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és személyesen közreműködnek (tervezők). A kérdésem arra vonatkozna, hogy ha alkalmazottak, lehet-e kevesebb a munkaidejük, mint heti 36 óra? Ugyanis úgy tudjuk, hogy csak akkor tekinthetők főállású alkalmazottnak, ha a munkaidejük eléri a heti 36 órát. Egy előadáson (2014. januárban) azt mondta a tb-előadó, hogy nem fogják elfogadni főállásnak a heti 36 óránál kevesebb munkaidőt, és ebben az esetben meg kell fizetni a társas vállalkozás vezető tisztségviselőjeként a minimálbér utáni járulékokat is. Viszont egy másik előadáson azt mondták hogy aki 2012. előtt is már alkalmazott volt, annak nem változik semmi, tehát lehet akár 4 órában is alkalmazott, ha el tudja látni ebben az időben az ügyvezetést. Nem tudom melyik válasz az igaz, és hogy melyik jogszabályban van leírva, kinek, mit kell fizetni, és hány órát kell dolgoznia. Köszönöm előre is a segítségüket.
Kettős állampolgárságú ügyvezető járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségét: egy betéti társaság beltagja román és magyar kettős állampolgár. Romániában munkaviszonnyal rendelkezik, Magyarországon személyesen közreműködik. Az elmúlt évben jövedelmet nem vett ki a bt.-ből, utána a minimálbér után megfizettük a járulékokat. 2014-ben havonta tagi jövedelemben részesül, ezután az szja- és járulékfizetés megtörténik. Kérdéseim: - úgy gondolom hogy a beltagság biztosítotti jogviszonyt teremt -, helyesen jártunk-e el, amikor itt a járulékokat megfizettük annak ellenére, hogy jövedelemben nem részesült, vagy nem kellett volna, ha rendelkezünk a román munkaviszony igazolásával? Amennyiben jövedelmet vesz fel, annak járulék- és szja-vonzata terheli a vállalkozást? Válaszát köszönöm.
Ingyen dolgozó kültag járulékai
Cikk
Betéti társaság személyesen közreműködő kültagja után kell-e járulékot fizetni, ha munkájáért nem vesz fel díjazást? Olvasónk kérdésére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
Kkt.-tagok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-ban 3 tag van. Mindhárman személyesen is közreműködnek a vállalkozásban, és mindhárman vezető tisztségviselők. Két tag tagi jogviszonyban van, egyikük pedig munkaviszonyban. A munkaviszonyosnak a járulékbevallásban az alkalmazás minőség kódja: 20. Be kellett volna jelenteni őt társas vállallkozónak munkaviszony mellett? 35. kóddal még egy M-es lapon jelenteni kéne havonta? Lehetséges-e átminősíteni tagi jogviszonnyá a jövőben a tulajdonosok határozata alapján, hogy mindhárman tagi jogviszonyban legyenek, vagy mindhárman munkaviszonyban? Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Kft.-tulajdonosok béren kívüli juttatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Meg szeretném tudni, hogy egy kft. tulajdonosai, akik egyben vezető tisztségviselők is, milyen feltételek mellett alkalmazhatják a béren kívüli juttatást? Szükséges, hogy alkalmazásban álljanak vagy személyes közreműködés esetén kell-e jövedelmet kivenniük ahhoz, hogy alkalmazni tudják a béren kívüli juttatást? Esetleg, ha egyik sem érvényesül (nem állnak alkalmazásban a Kkt.-nél ,illetve nem vesznek ki jövedelmet a személyes közreműködésért), akkor kaphatnak-e bármilyen béren kívüli juttatást? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
