Tisztelt Szakértő! Adott kft.-nek két tagja van, az egyikük látja el az ügyvezetést munkaviszonyban, a másik tag nem ügyvezető, és nem is működik személyesen közre a kft. tevékenységében, részére kifizetés az osztalékon kívül nem történik (máshol sincs biztosítási valamint 36 órás jogviszonya sem). Ebben az esetben ennek a tagnak van-e járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel. Kovács-Horváth Adrienn
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának személyes közreműködése kizárólag munkaviszonyban lehetséges. A vállalkozás bevallásait azonban a kültag készítené el, tehát nem a bevételszerző tevékenységben venne részt. Ebben az esetben elláthatja ezt a feladatot megbízási jogviszony keretében, vagy ilyenkor is munkaszerződést célszerű kötni? A válaszát előre is köszönöm!
Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Köszönöm a választ a korábban feltett kérdésemre, melyet a https://adozona.hu/kerdesek/2018_9_28_Ugyvezeto_jogviszonya_szemelyes_k_fqc cím alatt értem el. Kérdésemet annyival egészíteném ki, hogy a szóban forgó ügyvezetőnek nincs máshol jogviszonya/munkaviszonya, tehát máshol nem fizetnek utána járulékokat. Vagyis a saját vállalkozásában társas vállalkozói minőségében az adott törvényben meghatározott minimum járulékalapok után meg kell fizetni a járulékokat? Illetve még egy gondolat: a másik (kisebb részesedéssel rendelkező tag) saját jogú nyugdíjas. Lehetne ő az ügyvezető ingyenes megbízás keretében és a jelenlegi ügyvezető "csak" munkaviszony keretében kozmetikus, ami lehet heti 5 órás munkaidő is? Ehhez változtatni kell a társasági szerződésen? Tisztelettel: Emese
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. többségi tulajdonosa a cég ügyvezetője és egyben egyetlen dolgozója (kozmetikus) is heti pár órában. Költség- és járulékminimalizálás szempontjából milyen jogviszonyban kell/érdemes bejelenteni az illetőt? Az eddigi gyakorlat alapján heti 5 órás munkaviszonyban van bejelentve a T1041-es nyomtatványon, mint ügyvezető (FEOR: 1210), és a munkaszerződése kitér arra is, hogy személyes közreműködés keretében a kozmetikusi munkát is ellátja ebben az időben. Ez így megfelel-e a jogszabályoknak? Várom mielőbbi válaszukat! Tisztelettel: Emese
Tisztelt Szakértő! Katás bt. kültagja tevékenykedik a bt.-ben, a kötelező adót megfizeti, és a kültag egyéni vállalkozóként is tevékenykedik a járulékokat megfizeti. A bt. beltagja gyesen van október 15-éig, a régi munkahelyére nem tud visszamenni, mert a súlyos fogyatékos gyermekét kell ápolnia tovább. A beltag nem volt hajlandó megfizetni a havi 50 ezer forint kötelező adót. Tanácsoltam, hogy ha továbbra sem tud dolgozni, akkor ügyvéd által a társasági szerződésben rögzítsék, hogy a kültag a bt.-ben mint közeműködő tag tevékenykedik. Mondtam, hogy a bt. beltagja 10. hótól mindenképpen fizesse meg a kötelező adót, hogy biztosított legyen. Kérdésem a következő: Ha a közreműködő kültag egyéni vállalkozásában megfizeti a járulékokat, akkor a bt.-ben elég ha a 25 ezer forint kötelező adót fizeti meg? Ha a bt. beltagját 10.01-től bejelentjük főállású katásnak, megfizeti a havi 50 ezer forint adót, kaphat a gyermekére ápolási díjat? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Egy egyszemélyes kft. Svájcban élő tulajdonosa átvette a Magyarországon bejegyzett cégének ügyvezetését a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. Eddig személyesen nem működött közre a vállalkozás tevékenységében. Jelenleg külföldön otthon tartózkodik gyermekével és részmunkaidőben dolgozik. A kérdésem a következő: Magyarországon be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, és keletkezik-e biztosítási jogviszonya? Változtat-e a járulékfizetési kötelezettségen, ha külföldön magánbiztosítóval kötött szerződése van, és fizeti annak díját? Ha mentesül Magyarországon a fizetési kötelezettség alól, szükséges-e valamilyen igazolás az adóhatóság felé? Válaszukat előre is köszönöm!
https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_26_ugyvezetes_szemelyes_kozremukodes_swv kérdésem folytatása: Kedves Hajdú-Dudás Mária! Köszönöm válaszát, de fenti kérdésemmel kapcsolatban még egy kis segítséget kérnék: A kapcsolt munkakörnél elég egy T1041-es nyomtatványt leadni, a magasabb óraszámú munkakör figyelembevételével? Az első kérdésemre adott választ, és a NAV információs füzetét átolvasva, akkor itt munkaviszony és társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha jól értem. De ha eléri a munkaidő a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozói jogviszonyban a tényleges kivét alapján történik a járulékfizetés, ha az nincs, akkor nem kell fizetni? Máshol főállásúnak akkor számítana, ha nem ebben a cégben lenne a munkaviszony? A 2017.01.02.11:45. kor megjelent Ügyvezető többes jogviszonyban, pénzkérdés, hogy minek minősül cikkben írtak ilyen jogviszonyról ha jól értelmeztem "....tul.tag egyidejűleg két jogviszonnyal: egy társas vállalkozói és egy munkaviszonnyal rendelkezzék..." Ebben az esetben két T1041-es nyomtatványt, és két 08-as lapot kell tölteni ugye? Elnézését kérem, de kicsit elvesztem. Köszönöm válaszát, Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem több részből áll, igyekszem tagolni. 1) Ha egy kft. tagja heti 40 órában, munkaviszonyban személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és a későbbiekben emellett az ügyvezetést is el kell látnia, akkor máshol főállású társas vállalkozónak fog minősülni ügyvezetőként? Amennyiben igen, akkor ha később már nem működik közre személyesen, csak ügyvezet, azt teheti-e munkaviszonyban, ha a társasági szerződés engedi? 2) Ha a cég tagja jelenleg 8 órás munkaviszonyban ügyvezető, akkor minek minősül, ha egyidejűleg személyesen is közreműködik? Ez megoldható-e egy 8 órás munkaviszonnyal, munkaszerződés-módosítással, kapcsolt munkakörrel, például úgy, hogy 6 órában ügyvezet és 2 órában személyesen közreműködik, a T1041-en a magasabb óraszámú Feorral bejelentve? Vagy kettő külön munkaszerződés, illetve T1041 kell hozzá, esetleg mindkét megoldás jó?
Tisztelt Szakértő! Társaság tagja munkaviszonyban ügyvezető. A társaság tevékenységében személyesen nem közreműködik. A munkaviszonyban az Mt. alapján vezető állásúnak minősül és ebben a munkaviszonyban az Mt. 208. § és 209. § alapján a felek eltérhetnek akár a munkavállaló hátrányára is az Mt. Második részében leírtaktól (néhány kivételtől eltekintve). A kérdésem az volna, hogy ezek alapján a munkaszerződésben a felek közös megállapodása alapján, lehet-e a munkaviszonyos ügyvezetőnek 0 forint a munkabére? További kérdésem pedig az volna, hogy lehet-e 0 forint a munkabér abban az esetben, ha ez a tag egy munkaviszony keretében ügyvezet is és személyesen közreműködik a cég tevékenységében is? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy 1. szükséges-e rögzíteni egy kft. társasági szerződésében, hogy a (nem ügyvezető) tag személyesen részt vesz-e a tevékenységben. A szerződésminta ugyanis ilyen pontot nem tartalmaz. 2. A társasági szerződésen kívül milyen módon lehet ezt leszabályozni? 3. Személyes közreműködésnek számít-e egy mérnöki tevékenységet végző irodában a titkárnői feladatok ellátása (mérnöki szaktudás nélküli személy részéről)? 4. A titkárnői feladat ellátható-e esetleg alkalmi munkavállalóként? 5. A személyesen közreműködő (nem ügyvezető) tag dolgozhat-e munkaviszonyban? Vonatkozik-e rá a minimumjárulék? Ezek a kérdések egy ügyre vonatkoznak, miszerint egy kft. (nem ügyvezető) tagja 51%-os tulajdoni hányaddal jellemzően nem vesz részt a társaság tevékenységében, csak időnként besegít adminisztratív feladatokban és ezt jelenleg alkalmi munkavállalóként teszi. A kérdés pontokra bontását csak azért tartottam fontosnak, hogy mindenre kiterjedő választ kaphassak. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy milyen kockázattal jár, ha az ügyvezető jogviszonya nem a társasági szerződésben megállapított jogviszonynak megfelelő. A cégnél a társaság ügyvezetője évek óta mint társas vállalkozó van bejelentve, méghozzá főállás mellett, így járulékot nem fizet. Viszont a társasági szerződés szerint az ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el. Ilyenkor azért róhatnak meg, mert nem módosították a társasági szerződést, vagy a jogviszony nem megfelelő? Melyik hatóság vizsgálja az összefüggést? Másik kérdésem, hogy valahol rögzíteni kell-e, hogy a társas vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e vagy sem a cégben? Társasági szerződésben nem látom a tagoknál ezt leírva. Taggyűlési határozat esetleg kell ezek tisztázásához? Nyilván a jogviszonyt valami alapján el kell bírálni, de elég, ha egy ellenőrzéskor lenyilatkozza a tag, hogy ő azért nincs bejelentve, mert nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködés fogalma szerint az a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelenti. Amennyiben egy társaság egyáltalán nem végez tevékenységet ("alszik"), nincs semmilyen irányú számlaforgalma, úgy tekinthető-e úgy, hogy az egyszemélyes tulajdonos, aki megbízással ügyvezető ez esetben azért nem (!) minősül társas vállalkozónak – és ezért járulékfizetési kötelezettsége sincs –, mert nem működik személyesen közre (hiszen senki nem végez tevékenységet)? Elkerülhető-e jogszerűen ilyen esetben egy inaktív egyszemélyes kft. esetében a járulékfizetés, amíg meg nem kezdi a tényleges tevékenységét? Ha igen, ez esetben a tény, hogy a társaság székhelyszolgáltatónak és a könyvelőnek fizet még nem minősül aktivitásnak vagy már igen?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték