266 találat a(z) személyes közreműködés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó jelenleg gyesen van kisgyermekével. Járulékot maga után a törvényi rendelkezések értelmében akkor kell fizetnie, ha személyesen közreműködik a vállalkozásban.Ennek a fogalomnak a tisztázásában szeretnék segítséget kérni. Mit jelent az ő esetében a személyes közreműködés? Számomra azt jelentené, hogy ténylegesen tevékenykedik, vagyis, miután egy varrodáról van szó, odaül a gép mellé, és varr. De abban az eseteben, ha tegyük fel, hogy ő egyáltalán nem dolgozik, de a két alkalmazottjának például bért fizet, árut, anyagot rendel, vesz, az személyes közreműködés? Köszönöm előre is. Üdv.: Fazekasné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kétszemélyes kft. ügyvezetője nyugdíjas, fizetik utána a 7050 forintot. A másik tag (80 százalékban tulajdonos) személyesen közreműködik a cég tevékenységében, máshol nincs 36 órát elérő biztosítási jogviszonya. Eddig megbízási jogviszony alapján látta el a tevékenységét, a minimálbér 30 százalékát elérő megbízási díjjal, ami után a járulékokat megfizette. Helyes-e ez az eljárás, vagy ebben az esetben, mivel nincs főállása, kötelező-e főállású társas vállalkozóként megfizetnie a minimálbér utáni járulékokat? Ez az illető, ha most cégvezető lesz, megteheti-e ezt részmunkaidős munkaviszonyban? És ebben a munkaviszonyban elláthatja-e személyes közreműködési tevékenységét is?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A munkajog szempontjából szeretném a véleményüket kérni. Ügyfelem a kft. alapítójaként személyesen közreműködik. Végezné a főtevékenységet és ügyvezető is egyben. A főtevékenységet munkaviszonyban kívánná főállásban végezni és mellette az ügyvezetői tevékenységet személyes közreműködéssel társas vállalkozó jogviszonyban. Főállású munkaviszonyában (a saját vállalkozásában) a heti 36 órát meghaladóan szerepelne. Az alapító okiratában az ügyvezetésre vonatkozóan nincs rendelkezés. A kérdésem, hogy a munkajog megengedi-e hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan mindkét oldalon (munkáltatói és munkavállalói) a gazdasági társaságot alapító személy legyen? Másik kérdésem, hogy ebben az esetben a társas vállalkozóként végzett ügyvezetői tevékenység értelmezhető-e többes jogviszonynak? Így ebben a helyzetben társas vállalkozóként a ténylegesen e címen kivett jövedelem után kell a kötelező fizetnivalókat megfizetni? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel Feketéné Németh Anna

Kérdés

Cégünk ügyvezetőjének nincs havi 36 órát elérő munkaviszonya, csak részidős, ahol fizetik utána a járulékokat. A társaságban személyesen is közreműködik, taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettük, miszerint az ügyvezetésre heti 4, a személyes közreműködésre heti 20 órát fordít. (Ezt a társaság ügyfeles szerződései alátámasztják.) Kérjük, erősítsék meg, hogy mint társas vállalkozó, személyes közreműködésére tekintettel lesz biztosított, és meg kell fizetni utána az előírt járulékokat, viszont azt nem kell kétszer megtenni azért, mert ügyvezető is. Illetve kérjük, erősítsék meg, hogy amennyiben máshol 36 órát elérő munkaviszonyt létesít, úgy sem személyes közreműködéséért, sem ügyvezetés okán a cégnek nem kell járulékokat fizetni utána. Ha mégis, úgy megoldást jelentene-e, célszerű-e megbízási szerződést kötni vele egyik vagy mindkét tevékenységére?

Kérdés

Társaságunk tagjai között átforduló (2112-es), még nem felülvizsgált rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint már felülvizsgált, rokkantsági ellátásban részesülő személyek vannak, egyikük sem ügyvezető. A társaságban személyesen közreműködnek változó óraszámban, de egyik esetben sem haladják meg a havi (nem heti!) 40 órát. A társaság eredményéből a rájuk jutó osztalékban részesednek. Kérem erősitsék meg, hogy sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem keletkeztet biztositotti jogviszonyt, ezért – eltérő megállapodás, illetve munka-vagy megbizási szerződés hiányában – társas vállalkozóvá válnának, az arra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséggel. Amennyiben fenti állitás igaz, erősitsék meg, hogy helyesen járunk el, amikor velük megbízási szerződést kötünk, konkrét havi óraszámra, s a dijat a garantált órabér alapján állapitjuk meg, velük egyetértve, felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységükre. Kérem erősitsék meg, hogy az igy kifizetett személyes közreműködési dij/megbizási dij nincs összefüggésben az osztalékkal. (Azaz a megállapitott óradíjnak a kiszámlázotthoz nincs köze.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni állásfoglalásukat. Kétszemélyes kft. egyik tagja munkaviszonyban ügyvezető, és személyesen közreműködik, a másik tag máshol rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. Kérdésem: a másik taggal köthet-e ingyenes megbízási szerződést a kft. a könyvelési feladatok elvégzésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el a képviseletet és személyesen is közreműködik. A vállalkozásnak a számára kifizetett bér után kell szakképzési hozzájárulást fizetnie? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. tagja a képviseletet és a személyes közreműködését munkaviszonyban látja el, kötetlen munkaidőben. Kell szabadságnyilvántartást, illetve munkaidő-nyilvántartást vezetnie? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek három ügyvezetője van. Az utánuk fizetendő járulékok érdekelnek. 1. Első ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, személyesen közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében. 2. Második ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, ügyvezetői feladatokat lát el (szerződéseket ír alá). 3. Harmadik ügyvezető: nincs máshol biztosítással járó jogviszonya, részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében, 2 órás munkaviszonyt létesített a betéti társasággal. Jelen esetben az 1. ügyvezető után megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a 3. ügyvezető után a garantált bérminimum 2 órára eső rész utáni adókat és járulékokat. Ezt a céget január 1-jétől kaptam meg könyvelésre, a fenti felállás az előző könyvelő elképzelése/javaslata volt. Szerintem mindkét nyugdíjas ügyvezető után meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a máshol nem foglalkoztatott, 3. számú ügyvezető után pedig a garantált bérminimum után a társas vállalkozókra vonatkozó közterhet. Ha munkaszerződést köt a céggel, akkor a garantált minimálbér után (szakképesítéshez kötött tevékenységet végez). A segítségét szeretném kérni, hogy mit tanácsoljak az ügyvezetőknek. Megjegyzés: ebből a három személyből tevődik össze a tulajdonosi kör, valaki közülük kültag, valaki meg beltag. A lényeg, hogy mindenki valamilyen formában személyesen közreműködik a cég tevékenységében. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködéssel kapcsolatosan kifizetésre kerülő tagi jövedelmet szabályosan mikor kell kifizetni? Hasonlóképp, mint a bérjövedelmet, vagy csak az adott hónapban kifizetett juttatás minősül a vállalkozó bevételének és szja-alapjának? Gyakorlatban a 2015. december havi személyes közreműködési díjat ki kell fizetni decemberben, vagy, ha január 10-éig kifizetésre kerül, akkor az a vállalkozó 2015. évi bevételének és szja-alapjának minősül? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem az állásfoglalását. Társas vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében akarja ellátni, máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Saját cégében az ügyvezetői munkaköre mellett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhatna-e? Munkaszerződésében az ügyvezetői munkaköre és a személyes közreműködés keretében ellátandó munkaköre is szerepelne. A T1041 nyomtatványon az ügyvezetői munkakörét és az egyéb munkakörét hogyan kell bejelenteni, mennyi adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem-e, hogy ha egy bt. beltagja – aki személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében – a cég képviseletére napi 1 órás munkaszerződést köt, akkor elég csak a minimálbér arányos része után járulékot fizetnie? A beltagnak egyidejűleg nincs máshol biztosítása. Ha viszont személyesen is közreműködne a munkában, akkor már a minimálbér után fizetne járulékot a társas vállalkozókra vonatkozó emelt alap után? Köszönettel, Szentesi Péter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságban három tag van, egy beltag (öregkori nyugdíjas) és két kültag (egy öregségi nyugdíjas és egy aktív korú személy). Mindhárom tag ügyvezető, önállóan aláíró. Jövőre a kata hatálya alá szeretnék a céget bejelenteni. A főállású katázó magánszemély az aktív korú személy lenne, aki részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében. Az egyik nyugdíjas is időnként számlát állít ki, közreműködik a cégben. Kérdésem a nyugdíjas közreműködő személyre vonatkozik. Ő évi 3-4 számlát állít ki, tehát nem folyamatosan dolgozik. A kata választása után őt is be kell jelenteni a kata hatálya alá, havi 25 ezer forinttal? Mikor kell őt bejelenteni? Amikor az első munkáját elkezdi az adott évben? Utána most a cég fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Gondolom, hogy kata esetén ezt nem kell már megfizetni. Nem a katához kapcsolódik a kérdés, de mégis szeretném tudni, hogy miért van az, hogy egy cégen belül mindenki önálló ügyvezető, ha kültag, ha beltag? Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Sz.E.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Betegszabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Táppénz megállapítása utólag rögzített hiányzás esetén – jogszerű levonás kérdése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink