Szeretném megkérdezni, hogy társas vállalkozás személyesen közreműködő nyugdíjas tagjának a részére kifizetett napidíj után milyen adó- és tb-fizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a társaság milyen járulékokat fizet utána? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1.) Ha egy társaság tagja eladja az üzletrészét, akkor az abból származó jövedelem milyen adó- és járulékterhekkel adózik? 2) Egy társaság osztalékelőleget fizet tagjának, aki december 31-ével kilép a cégből. Azt követő évben a bennmaradó tag a cég adózott eredményének egészét osztalékként jóváhagyja. Ez esetben mi a teendő az időközben kivált tagnak kifizetett osztalékelőleggel? Nála is véglegesen jóváhagyott osztalékká válik, és eszerint kell majd ehót fizetni, mint magánszemélynek? Vagy esetleg a kilépéskor rendelkezni kell az osztalékelőlegről? 3) Egy cégnek öregségi nyugdíjas tagja van. Tiltja-e valamilyen törvény, vagy jogszabály, hogy decemberben személyes közreműködés címen egy nagyobb összeget kifizessen magának a cégből, hogy a nyereségét így "vegye ki", tekintve, hogy így kevesebb járulék-, és adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha társasági adóval leadózná, majd azt követően osztalékként kivenné?
Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos egyben az ügyvezető is, máshol nincs semmilyen jogviszonya. Lehetőség van-e arra, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, és ebben az esetben milyen jogviszonyban működhet közre személyesen, milyen járulékterhek mellett? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszerű kérdésem volna. Az Önök véleménye szerint köztisztviselő lehet-e személyesen közreműködő tag egy bt.-ben, illetve ha lehet, katázhat-e? Nem találtam tiltásra utalást, de őszintén szólva, a jelenlegi áttekinthetetlen joggyakorlatban simán lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet. Köszönöm előre is a segítségüket.
Ügyvezetők társadalombiztosítási közteherfizetésekor több válaszomban is írtam, hogy ha a kft. vagy a bt. tagja megbízásban ügyvezetést lát el – és egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban – akkor társas vállalkozónak minősül. Többen kérdezték, hogy miért szerepeltetem a válaszban azt a feltételt, hogy egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban. Alábbi cikkben a fenti szabály részletes magyarázatát olvashatják.
Egy jelenleg gyesen lévő kismama, aki 40 órás alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik egy kft.-nél, egyszemélyes kft.-t alapít. A saját kft.-ben a munkát jellemzően egy alkalmazott végzi majd, de ő is részt vesz az irányításban. Munkabért itt nem venne fel, csak osztalékot. Ebben az esetben saját maga után kell-e valamit fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. tulajdonosa, aki nem ügyvezető, díjazás nélkül (ingyenes tagi személyes közreműködés jogcímen) szervezhet fuvart a fuvarozó cégének eseti jelleggel? Segítségét előre is köszönöm.
Kft. tulajdonosai között az egyik személynek be lett jelentve a személyes közreműködése, de a másikról azt az infót kaptuk, hogy ő nem lesz személyes közreműködő. Viszont egy ellenőrzés során a dolgozók nyilatkozataiból az derült ki, hogy ő is személyesen közreműködik. A kérdés: ha nem jól ítéltük meg a tag személyes közreműködését, az mégis fennáll, bejelentem utólag, bevallom és megfizetem a járulékokat egy önellenőrzés keretében, akkor mentesülök a nem bejelentett munkavállaló miatt alkalmazható szankcióktól? Számunkra azt lenne nagyon fontos tudni, hogy nem fog-e ugyanúgy be nem jelentett foglalkoztatottnak minősülni, ha önként jelentjük be, mert annak már horribilis lenne a bírsága? Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném segítségét kérni. A társas vállalkozó munkaviszonya egy másik foglalkoztatónál megszűnt, és megbízási jogviszonyban foglalkoztatják tovább. A megbízási szerződés szerint a havi díjazása 500 ezer forint lesz. A kérdésem az, hogy társas vállalkozóként mentesül-e a járulékfizetési kötelezettség alól? Kérem, hogy arra is legyen szíves kitérni válaszában, hogy amennyiben csak tulajdonos, és személyes közreműködéssel nem vesz részt a vállalkozásában, (más személy az ügyvezető), akkor terheli-e járulékfizetési kötelezettség. (25 százalékban tulajdonosa a vállalkozásnak.) Válaszát előre is köszönöm. Kuzselláné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Korábban adott válaszai nyomán újabb kérdések merültek fel bennem. A társasági szerződést készítő ügyvéd szerint a Ptk. feltételezi a bt. beltagjának személyes közreműködését, ezzel ellentéteset a szerződésben rögzíteni nem lehet. Ettől függetlenül adózási szempontból elfogadható, hogy csak az ügyvezető fizeti a 25 ezer forint katát? Hogyan tudom igazolni a NAV felé, hogy a beltag nem működik közre személyesen? Esetleg a beltag létesítsen munkaviszonyt (részmunkaidőben) a társaságnál? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-ben 1-1 fő beltag és kültag van. Mindketten heti 36 órát meghaladó munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állnak máshol. A beltag személyes közreműködésre nem kötelezett, a kültag látja el az ügyvezetői feladatokat. Mennyi katát kell fizetniük havonta? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, napi két órában el tudja látni. Más biztosítási jogviszonya nincs. Kell-e a kft.-ben a két órára arányosított minimálbér utáni járulékokon kívül mást fizetnie? Terheli-e őt minimális járulékfizetési kötelezettség? Mennyiben változtatja a választ az, hogy ez az ügyvezető a kft. tevékenységében egyébként személyesen közreműködik? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alakulóban van egy kft., ahol 2 tulajdonos van. Ebből az egyik tulajdonos lenne az ügyvezető. Máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Maga a kft. fogászati szolgáltatást végezne, amit az ügyvezető tag végezne. Kérdésem az lenne, hogy miként érdemes a társasági szerződésben szerepeltetni a jogviszonyt (munkaviszony, vagy megbízási jogviszony)? Lehet azt, hogy a tag heti 40 órás munkaszerződést köt a saját kft.-jével a fogorvosi munka ellátására és ezzel egy időben megbízási jogviszony keretében nulla forintért ellátja az ügyvezetőséget tekintettel arra, hogy máshol (jelen esetben a saját kft.-jében) van heti 36 órát elérő munkaviszonya? Ilyenkor két jogviszonyról kell küldeni a 08-as járulék bevallást? Vagy a másik megoldás, hogy tagi jogviszony keretében egy jogviszonyként kerül bejelentésre és bevallásra? Ebben az esetben lehet, hogy mondjuk a fogorvos FEOR-t adjuk neki (nagyobb részt ezt végzi) függetlenül attól, hogy némi ügyvezetői teendőket is ellát? Mindenképpen szét kell bontani a jogviszonyokat, ha az ügyvezetés mellett dolgozik is a saját cégében? Köszönettel
Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja, most alakított cégben a 08-as bevalláson bevallja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, havi 7050 forintot. Személyes közreműködés jövedelmét fogja kivenni havonta. Kérdés, hogy a 16T1041 bejelentő lapon be kell-e jelenteni?
Tisztelt Szakértők! Több oldalról felmerült már ez a kérdés, de nálunk ez még mindig sajnos nyitott téma. Egy magánszemély, aki több cégben tulajdonos, kisebb-nagyobb százalékban, de nem személyesen közreműködő tagja egyik cégnek sem. Annak sehol nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége még a minimális járulékalap után sem? Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez elegendő, ha befizeti a 7050 forintot mint magánszemély és jogosult az egészségügyi ellátásokra? Tehát azzal, ha valaki nem személyesen közreműködő tagja vállalkozásainak, nem minősül társas vállalkozóként biztosítottnak és be sem kell jelenteni és nem is kell, hogy járulékokat fizessen? Nem értem ennek a lényegét, mert ezzel így viszonylag egyszerűen elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, és én eddig azt hittem, hogy a 2012. évi változtatásoknak pont az volt a lényege, hogy ne bújhassanak ki a többes társas vállalkozók a minimális járulékfizetési kötelezettségek alól semmilyen módon. Köszönöm szépen a válaszukat! Krcsik Eszter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték