Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és a kft.-be heti négy órás munkaviszonyban közreműködik, nemcsak ügyvezetői teendőket lát el, hanem dolgozik is a tevékenységi körnek megfelelően. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? A kft.-ben két tag van, a másik tagnak van heti 36 órás munkaviszonya, ő utána nincs fizetve járulék.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és az ügyvezetést is nulla forintos megbízási díjért látja el, viszont a kft. tevékenységében napi 4 órában személyesen közreműködik, akkor muszáj megfizetnie a minimális járulékokat, vagy 4 órás munkaviszonyban is elláthatja a feladatát minimális járulékfizetés nélkül? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben egy tag (nem ő az ügyvezető) munkaviszonyban lát el egy munkakört, napi 2 órában. Személyes közreműködést is vállal díjazás nélkül más munkakör tekintetében. Ez így helytelen? 1041-en társas vállalkozóként is be kell jelenteni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalását kérni: Mezőgazdasági őstermelő, aki 8 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkezik, és negyedévente bevallja és megfizeti maga után az előző évi árbevételének 20 százaléka után a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, gazdasági társaság tagja lett. A gazdasági társaságban megbízási szerződéssel díjazás nélkül személyesen közreműködik. Kérdésem a következő: továbbra is maradhat biztosított mint főállású őstermelő és nem fizet járulékot társas vállalkozóként (és ha igen, milyen jogszabályi hivatkozással), vagy csak akkor nem fizet járulékot társas vállalkozóként, ha nem működik közre személyesen a kft.-ben díjazás nélkül megbízási szerződéssel és akkor csak a nyereség utáni osztalékra lesz jogosult ? A kft. tevékenysége szezonális jellegű április-július, illetve október hónap. Virágpalántát termel fóliasátorban és piacon árusítja és koszorút készít. Várom válaszát, hogy milyen formában maradhat a kft. tagja főállású őstermelőként biztosított. Köszönöm!
A kata 2013-as debütálása óta sokakat fogott el a megfeleltetési kényszer, áttérve mit kezdjen OEP-kódjával. Hagyja, módosítsa, törölje? Kata szempontjából egyéni vállalkozóknál 8 munkavégzés jelleget kell "beárazni" a minősítés során. Mivel a társas "vezetőség" ellen közel 30 éve folyó küzdelemből az új, egyszerűnek mondott adónem sem maradhatott ki, így ezen vállalkozói körben számos a minősítési lehetőség. Kérésem: a létszámában leginkább érintett betéti társaságon keresztül mutassák be a kétfajta bejelentés T1041 és/vagy T201T érvényesülése lehetséges eseteit, különös tekintettel a társasági szerződés "átnyúló" hatására, valamint a tag személyes közreműködésénél a választás vagy vélelmezés közti ellentmondásra. Véleményezzék "a munkavégzés" és a "kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó munkát végez" törvényi szóhasználat érvényesülését a minősítés folyamatában, a 7. paragrafus alkalmazásában. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. tagja sehol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ám a kft.-ben semmilyen tevékenységet nem végez (csak a nevét és a pénzét adja), akkor kötelező-e neki megfizetni a minimális járulékokat? Milyen jogszabályi összefüggésből derül ki a válasz? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy magyar állampolgár nem kiküldetés keretében egy németországi cégnél heti 15 órás munkaviszonyban áll. Emellett Magyarországon, egy magyarországi cégben tulajdonos, megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. E jogviszonyára tekintettel főfoglalkozású társas vállalkozóként be van jelentve a magyarországi céghez. Németországban és Magyarországon is van lakcíme. A németországi munkaviszonyból származó jövedelme kb. 2-szerese a magyarországi személyes közreműködésért kapott jövedelmének. Hol lesz biztosított a fent említett magánszemély? Milyen gyakorlati feladatokat kell ezzel kapcsolatban elvégezni akár a német, akár a magyar cégnek? Válaszukat előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde
Dr. Radics Zsuzsanna azt írja, hogy "Ha tehát a vállalkozó a bt.-ben kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a tag a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a bt.-ben kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül". Ehhez a mondathoz kapcsolódva kérdezem, hogy ha a tag személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, de ügyvezető, akkor is a kft.-ben lesz tb-köteles? Az ügyvezetés is személyes közreműködés? Mit jelent a társas vállalkozóként tevékenykedés? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adott egy nyugdíjas (aki a nőkre vonatkozó 40 éves kedvezményes nyugdíjban részesül, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem érte el), aki egy kft.-ben tag és egyben ügyvezető (a kft.-ben van még egy másik tulajdonos is, de az semmilyen formában nem vesz részt a kft. munkájában, csupán az ügyvezető fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat), továbbá a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik, tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), a garantált bérminimum összegéért. A vezető tisztséget (ügyvezetést) megbízási jogviszonyban látja el a minimálbér 30%-ánál kisebb összegért (10 000 Ft/hó). A kft.-ben nincs más személy, aki munkát végez. A fenti jogviszonyok és összegek után milyen járulékokat kell fizetnie a kft.-nek, illetve a természetes személynek? A személyes közreműködésre tekintettel kötelező a garantált bérminimum megadása vagy annál kisebb összeg is lehet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Korlátolt felelősségű társaság tagja 3 gyermek után gyet ellátásban (gyermeknevelési támogatásban) részesül. Személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de díjazást nem kap érte. Meg kell fizetni utána a minimálbér (garantált bérminimum) utáni járulékokat vagy nem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol az ügyvezető egyben tulajdonos munkaviszonyban van bejelentve és az ügyvezetői feladatait heti 4 órában látja el, azaz havi 16 órára van bejelentve. Ez a személyes közreműködése, a TEÁOR száma szerint is vezető. A cégnek van többféle tevékenysége, az ügyvezetőnek van többféle végzettsége. Az egyik tevékenységi körhöz tartozóan számlát kell kiállítania, amit ő végez el személyesen. Ez belefér a heti 4 órába és eseti dolog, nem állandóan végzi ezt a tevékenységet. Kérdésem, hogy ebben az esetben elválik-e a személyes közreműködés mint munkaviszony és a bevételszerző feladat. Az ügyvezető szerint ezt külön be kell jelenteni. Nem tudom, hogy hogy és hova, ha ez eseti dolog?! A munkaviszonyt meg lehet bontani az M lapon, de minimum heti 20 óránál engedi az ANYK-s program, de ő összesen nincs ennyi időre bejelentve. A munkaszerződést magával köti meg, abba beleírhatom, hogy a heti 4 óra az az ügyvezetői feladatokra és egyéb bevételszerző tevékenységre szól. A cég egyébként alig működik, bevétele 1 millió alatti és van 8 órás főállása az ügyvezetőnek. Kell-e valamit tennem ebben az esetben a személyes közreműködés lejelentésén kívül?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a 2 tag közül az egyik ügyvezető is. Az ügyvezető tagnak 2 órás munkaviszonya van egy másik társaságban. A kft. nem végez bevételszerző tevékenységet. Ebben az esetben az ügyvezető tagnak milyen jogviszony alapján keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Amennyiben az ügyvezetésre heti 10 órás munkaviszonyban kerül sor, a személyes közreműködésre tekintettel tagi alapon is biztosított lesz az ügyvezető? Illetve a gazdasági tevékenységet nem végző társaság esetén lehetséges, hogy tagi alapon nincs személyes közreműködés? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Már komoly irodalma van a témának, nemrég ismét írtak a társas vállalkozók jogviszonyairól, ezért ismét felmerült a kérdés: bt. beltagja személyesen közreműködik a tevékenységben a vezetői feladatok ellátása mellett. Lehetőség van-e arra, hogy munkaviszonyban lássa el a feladatait? Taggyűlési határozattal vagy társasági szerződésbe foglalva, elkülöníthető-e, vagy el kell-e különíteni a cégvezetést és a személyes munkavégzést? Vagy, mint pl. a kft.-k esetében, lehetőség van-e arra, hogy mindkét feladatot munkaviszonyban lássa el? Köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Kérdésem a felhasználói szerződéssel kapcsolatban az, hogy a költséggel csökkentett személyes közreműködés díjrész után (tb jogviszonyt eredményez) 2017-ben kell a magánszemélynek 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot fizetni, valamint ezen rész után a kifizetőnek 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizetni? A kifizető a személyes közreműködés díjrész után 22 százalék szociális hozzájárulási adót, a szerzői jogdíj rész után 22 százalék ehót fizet? Köszönettel: Dornfeldné Ili
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tagja az ügyvezetői feladatokat nulla forint megbízási díjért végzi. Máshol semmilyen biztosítási jogviszonya nincs. Tudomásom szerint az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek. Ebben az esetben kell-e járulékot fizetni? A 12.28-án megjelent cikkükből nem ez olvasható ki. Véleményem szerint a személyes közreműködés fogalmát kellene pontosan értelmezni. Tisztelettel: Arany Tamás
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték