2940 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Tisztelt Hunyadiné Szűcs Veronika! A következő URL cím: http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_9_Forditott_adozasminuszos_szamla_h_rvc alatt feltett kérdésre adott válaszát köszönöm. Felmerült bennem, hogy a számviteli törvény 47 § (9) bekezdése miért nem alkalmazható fenti esetre? A szóban forgó gazdasági eseményben is az üzembe helyezést követően történik módosítás (csökkenés) a bekerülési értékben. A számviteli törvény említett bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben az üzembe helyezésig a számla nem érkezik meg, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell megállapítani a bekerülési értéket. Az üzembe helyezést követően, a ténylegesen számlázott, vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg alapján keletkezett különbséget – amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét –, a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában, egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. A „… vagy később módosított fizetendő (kivetett összeg) …” szövegrész – értelmezésem szerint – arra enged következtetni, hogy a tényleges számlázás mellett, az egyéb módosításra is alkalmazható az említett paragrafus bekezdése. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Közzétette a honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy ezen a héten mely településeken számíthatnak kiemelt ellenőrzésre az adózók. Az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják a revizorok, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos számlát, nyugtát, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, elvégezték-e az éves felülvizsgálatát, bejelentik-e alkalmazottaikat. Célkeresztbe kerülnek a szünetelő vállalkozások is.

Cikk

A hatályos jogszabályok szerint belföldi vevők részére el kell-e küldeni a számlát postai úton vagy elegendő e-mailben, és majd az ügyfél kinyomtatja a számlát? A számla másolati példányait ki kell-e nyomtatni megőrzésre? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a hatályos jogszabályok szerint szükséges-e a belföldi vevőink részére postai úton elküldeni a számlát, vagy elegendő, ha elküldjük e-mailben és azt ő kinyomtatja? Másik kérdésem, hogy a számla másolati példányait ki kell-e nyomtatnunk megőrzésre, vagy elegendő ha – szükség esetén – a rendszerből "vesszük elő" a számlát. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó október 31-ei teljesítésű számlájával átlépi a 8 millió forintos alanyi mentes értékhatárt. Ez a számla fordított adós, mert építésiengedély-köteles (erről rendelkezik nyilatkozattal) beruházás alávállalkozójaként számláz. Áfakörös lesz ebben az esetben, és be kell jelentenie? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

"A" kft. 2013. 12. 31-én kibocsátott egy bruttó 20 millió értékű számlát "B" Kft. felé. Könyveiben azóta is szerepel követelésként. "B" Kft. a számlát nem fogadta be, szerződés és teljesítésigazolás nincs a számlához. Van-e lehetőség 2017-ben a számla stornózására, és ezzel a számlában lévő áfatartalom visszaigénylésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: szállítói számla esetén, amennyiben az nem érkezett meg a vevőhöz és az eladó csak e-mailben hajlandó elküldeni a gépi számláját, elfogadható-e hiteles számlának? Ez az e-mailen küldött számla aláírás, pecsét nélküli, sima pdf formátumú gépi számla. Köszönöm a választ.

Kérdés

Családi gazdaság tagja értékesitett terményt, ami forditott áfás, a tag nevére állitották ki a számlát (ezen tag egyébként egyéni vállalkozó is). A számlát a családi gazdaság vezetőjének a számlatömbjébe irták, de az előbb emlitett tag nevére, és a tag adószámát irták rá. Hogyan lenne ez helyes – az eladást mindenképpen a tag végzi, ezért a tag nevére akarják kiállitani a számlát, a bevétel pedig a családi gazdaság bevétele kellene hogy legyen. Kinek a számlatömbjébe kell hogy íródjon az értékesités, és milyen adószám (vagy adóazonositójel) feltüntetésével? Mert ez így most az áfabevallásban zavart okoz, számlatömb szerint a családi gazdaság vezetőjének kellene bevallania, a vevő pedig a családi gazdasági tagjának adószámát fogja jelenteni a NAV felé.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozó esetében, hogyan kell a bevételek között számításba venni a bérhizlalást? Az ügyfél felé megtörténik a napos állatok kihelyezése számla nélkül, majd szintén számla nélkül megkapja a hizlaláshoz szükséges takarmányféleségeket. Amikor az állatok elérik a vágási súlyt, akkor leadják az állatokat, majd kapnak egy elszámolást a megrendelőtől. Ebben az elszámolásban minden egyes tételről (takarmányféleségek és a napos állatok) külön bizonylatszámonkénti kimutatás készül, majd az értékesítésről is a leadott állatok súly szerinti besorolásáról és ezek eladásáról részletes, bizonylatonkénti kimutatás készül, de egyik számlát sem kapja meg az egyéni vállalkozó. A költségek és a bevételek alapján, ezek különbözeteként kimutatható egy nettó bérnevelési díj és csak erről állít ki a katás egyéni vállalkozó egy számlát és számszerűen is ez az érték kerül számára kifizetésre, ugyanúgy, mint az őstermelőnek. A kérdésem az, hogy a katát választó egyéni vállalkozó milyen bevétellel számol bérhízlalásnál katás bevételként? Az egy kiállított számla értéke lesz bevétele, vagy a ki nem állított teljes összegű bevételt kell számolni? Hogy alkalmazza, illetve vonatkozik-e rá az szja törvényben (3. § 18. pont) meghatározott bérhízlalás bruttó módon történő elszámolása, mely a fogalmak véleményem szerint az őstermelőre vonatkoznak? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Illetve az lenne még a jelen esethez a kérdésem, hogy tanácsot szeretnék kérni, mi lehet a megoldás, hogy milyen esetben milyen tevékenységben lenne lehetséges, hogy a kistermelés (8 millió forintos) értékhatár számításába a szolgáltatási kiszámlázott összeg kerüljön figyelembevételre? Milyen lehetőségek vannak esetleg?

Kérdés

Kedves Szarvas Imréné! Köszönöm a választ, de itt a konkrét esetet, még mindig nem teljesen értem. Ha az áfakörös őstermelő bérhízlalásról állít ki egy számlát (nincs mellé takarmány számlája), de szállítási, állatgyógyszer, és állatorvosi költség számlái vannak. Akkor az ő KISZÁMLÁZOTT bruttó bérnevelési díján felül még az értékhatárnál számoljon egy átvételi összeggel is? Mi van, ha nincs neki melléklet a kiállított számlájához? Köszönöm szépen.

Kérdés

Bérelt ingatlanon napelemes rendszert kíván megvalósítani társaságunk. A kivitelező egy szlovák székhelyű cég lenne. Adózásilag hogyan számolandó el a szlovák cég számlája? Mely sorokban kell feltüntetni a számlázott összeget a 17A60-ban és a 1765 nyomtatványokban? Köszönettel Tomayerné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapott támogatás elhatárolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őstermelői adószám kérése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kata és rahabilitációs ellátás

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink