2594 találat a(z) számla cimkére
TESZOR szám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a TESZOR vagy Vtsz. számok feltüntetése a kiállított számlán? Válaszát köszönöm előre is!
Lakáskiadás közvetítő társaságon keresztül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt kft. saját tulajdonú belvárosi ingatlanát egy foglalási rendszeren keresztül adja ki általában külföldiek számára. A foglalási rendszeren keresztül foglalják le a vendégek a szállást, valamint a foglalási rendszert üzemeltető cégnek utalják át a szállásdíjat. A foglalási rendszerben a vendégek adatai nem láthatók (azt csak akkor tudjuk elkérni tőlük, amikor a szállást elfoglalják). Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben a számlát kinek kell kiállítanunk, amennyiben a vendégek részére, úgy abban az esetben, mi a helyes eljárás, amikor a szállást lefoglalja a vendég, ki is fizeti, de nem veszi igénybe a szolgáltatást (ebben az esetben a vendég adatait nem tudjuk). Válaszát előre is köszönjük: Pallós Ivett
Iratmegőrzés
Kérdés
T. Szakértő! Épülethez kapcsolódó beruházási számlákat hány évig kell őrizni? Segítségét köszönöm, Ildi
Építőipari munkák áfamegítélése
Kérdés
Kiindulás: egy építőipari cég két fő tevékenysége 1/ saját tulajdonú telken új ingatlanok építése, az építőipari cég nevére szóló, hatósági engedéllyel, mely ingatlanokat 2 éven belül új lakóingatlanként értékesíti; 2/ generál kivitelezés magánszemélyek részére, ahol a magánszemélyek rendelkeznek az ingatlan építésére szóló hatósági építési engedéllyel. Mindkét esetnél előfordul, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően fogadnak be az 1. pont szerinti értékesítéshez és a 2. pont szerinti generál kivitelezéshez alvállalkozói számlákat. Ezek olyan befejező munkák, például burkolás, kerítésépítés, járdakészítés, korlátkészítés, lámpatestek felszerelése, amelyek hiányában az építési hatóság a használatba vételi engedélyt kiadja. Az építőipari cég szerződése alapján azt köteles még elvégezni, amelyre több esetben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. Kérdés Azok az alvállalkozói számlák, amelyeket az építőipari cég fogad be – amelyek teljesítési ideje a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése utániak – a két esetben egyformán normál, egyenes adózásúak-e, vagy az 1. pont szerinti saját és a 2. pont szerinti generál kivitelezés munkáinak áfája eltérően kezelendő-e? Előre is köszönettel Sándor Józsefné, Adóreform Kft.
Áfatörvény változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Ügyvédi munkadíj áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném állásfoglalásukat kérni. Társaságunk távhő szolgáltatói tevékenységet végez. A fizetési felszólításra nem reagáló fogyasztók kintlévőségeit jogi úton, ügyvédi közreműködéssel hajtjuk be. A fizetési meghagyáson, illetve végrehajtási lapon áfa nélküli értéken kerül feltüntetésre az ügyvédi munkadíj, amely alapján szerencsés esetben az összeg megérkezik társaságunkhoz. Az ügy lezártát követően az ügyvéd az ügyvédi munkadíjat áfásan számlázza Társaságunk részére. Ebben az esetben megfelelő, ha a fizetési meghagyás illetve végrehajtási lap alapján (számla nem kerül kiállításra az ügyfél részére) áfamentesen kerül a tétel könyvelésre az ügyfél kartonján?
Hulladékátvétel ellenértékének elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Intézményünk (múzeum) a feleslegessé vált papírhulladékait beszállította egy MÉH-telepre, amiért egy átvételi bizonylattal ellenértéket kapott. Kell-e nekünk ilyen esetben számlát kiállítani, vagy a bevétel elszámolásához elég az átvételi bizonylat? Kiállíthatunk-e egyáltalán ilyen számlát, ha ez nem tartozik a tevékenységünk közé? (Fordított áfa?)
Közösköltség
Kérdés
Üdvözlöm, az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Lakásszövetkezetetben (nem társasház) lévő lakóingatlant a magánszemély tulajdonos bérbead adóalanynak (kft.). A tulajdonos azzal fordult a lakásszövetkezethez, hogy a közösköltséget "számlázza" a bérbevevő nevére. Véleményünk szerint csak a tulajdonos nevére szólhatna a számla, bár az is kérdés, hogy számlázható-e közös költség, ha igen mikor? Válaszukat előre is köszönöm. W.Ildikó
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft. generál-kivitelezője irodák építésének. Ez a kft., aki egyben generál kivitelező építési engedéllyel rendelkezik áfaalanyisága mellett. Az építkezés lezárultával a használatbavételi engedélyt nem a generál-kivitelező (aki az építési engedéllyel rendelkezett) kapta meg, hanem egy tőle független kft. (áfa alanya), akinek a telkére építették az irodaházat. Ez esetben a generál-kivitelező számlázhat-e fordított áfával kivitelezési munkálatokat afelé a cég felé, aki a használatbavételi engedélyt megkapta? Mert az ingatlan tulajdonjoga nem a kivitelező céget illeti, hanem azt, aki a használatbavételi engedélyt megkapta. Felmerülhet-e, hogy az ingatlanértékesítés áfaszabályait kell ilyenkor alkalmazni? Előre is köszönöm válaszukat.
Online pénztárgép használata: 6 kérdés, 6 válasz
Cikk
Kiváltható-e online pénztárgép használata azzal, ha a kötelezett minden esetben számlát bocsát ki, milyen bejelentési kötelezettségei vannak az ilyen adózónak? Olvasónk további kérdéseket is feltett az online kasszákkal kapcsolatban. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Üzleti vendéglátás dokumentálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több alkalommal előfordul, hogy egy vállalkozás étkezési, vendéglátási költségeket számol el saját dolgozói, valamint üzleti partnerei számára. Azt szeretném megtudni, hogy ennek mi a legmegfelelőbb dokumentálása az alábbi esetben: - a cég az irodai ügyfélfogadásra, valamint az irodai adminisztrátorok részére egyaránt ásványvizet, kávét és teát biztosít, - előfordul, hogy a munkavállalók részére pizza és péksütemény beszerzésére is sor kerül. Hogyan kell dokumentálni ezeket a beszerzéseket? Elegendő a számlára feljegyezni az igénybevétel célját, vagy erre más megoldást kellene alkalmazni? Milyen adókötelezettség terheli a költségelszámoló céget, ha saját munkavállalónak biztosítja a terméket, és milyen, ha üzleti partnernek (szja, járulék, tao)? Ha vegyes fogyasztás merül fel (üzleti partner és munkavállaló is igénybe veszi), azt hogy kell elkülöníteni? Köszönöm válaszukat!
Sikertelen teljesítés miatti számla stornózása – áfarevízió
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő esetre kérném a segítségét: egy nemrég átvett könyvelésnél az adófolyószámla az áfa adónemben elég lényeges eltérést mutatott, így a 2015 évi könyvelés-áfa bevallás és a számlák áttekintése után kiderült, hogy 2015. január 21-ei teljesítéssel kiállításra került a vevőnek bérmunkáról szóló 10 000 e ft+áfa összegű számla, melynek a fizetési határideje 2015.02.20. Ez a számla le is van könyvelve és be is van vallva, viszont 2015.06.26-án az előbbi számla STRONO számlája került kiállításra, melyen a teljesítés 2015.01.28., kiállítása 2015.06.26.fizetési határidő 2015.06.26. Tudom, hogy ez így nem megfelelő, de gépi számlázás van a cégnél, ezen már több. mint egy év után nem tudunk módosítani. Viszont ez a STORNO számla nem szerepel sem 2015.01. havi, sem a 2015.06. havi áfabevallásban, könyvelve le van 2015.06. hóra. Kérdésem az lenne, hogy a dátumok eltérése miatt módosítani kell-e számlát, ha igen, ezt hogyan lehet ennyi idő után, és ha önellenőrzöm az áfabevallást, melyik időszakban kell beállítani a stornó számlát, így csökkeni fog a fizetendő áfám elég nagy összeggel. Átnéztem az áfatörvény ide vonatkozó paragrafusait, de már teljesen belegabalyodtam, ezért kérném az Ön segítségét. Válaszát előre is köszönöm Maradok tisztelettel Juhász Szabolcsné
Cégnévből hiányzik a nonprofit szó
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Partneremnél a cégkivonat szerint a "cég rövidített elnevezése": XY Nonprofit Kft. Az XY Nonprofit Kft.-nél pár szállító partnere az elvégzett szolgáltatást követően a kibocsátott számlán csak az XY Kft. nevet használta, lefelejtve a nonprofit szót. Kérdésem, hogy ezek a számlák befogadhatóak-e könyvelésre vagy sem? Köszönettel: Viktor
Katába átlépés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó vagyok. November 1-jétől szeretnék átlépni a kata körbe. Folyamatos szolgáltatási tevékenységet (gazdasági ügyintézés) végzek egy zrt. részére, a számlát októberben állítom ki, de a teljesítési és fizetési határidő november lesz. Az összeg utalása is novemberben fog megtörténni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az utalt összeg még az egyéni vállalkozásban számolandó el, vagy már katás bevétel? Válaszukat megköszönve: Tisztelettel: Kántor Irén
Bírósági ítélet alapján fizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Cégünk elvesztett egy pert, a bírósági ítélet alapján egy üzemcsarnokot kell kifizetnünk, amely telephelyünkön található. A nyertes céggel részletfizetési megállapodást kötöttünk, mely szerint az esedékes törlesztőrészletet az általa megküldött díjbekérő alapján utaljuk. A dolog működik, de ezidáig az átutalt pénzekről számlát, részszámlát semmit sem kaptam. Tudomásom szerint az áfatörvény kötelezően előirja, hogy a pénz beérkezése után számlát köteles a pénzt átvevő kiállítani, a díjbekérő, pro forma szla. stb. nem számviteli bizonylat, áfa-visszaigénylésre nem jogosít. Mit tehetek, tehetek-e egyáltalán valamit, hogy az általam kifizetett részletek, illetve a végelszámolás után számlát kapjak? A nyertes fél, akinek fizetek, arra hivatkozik, hogy bírósági ítélet kötelez a pénz kifizetésére, valamint, hogy mi megállapodtunk a díjbekérő alapján történő fizetésben. Hogy tudom könyvelni az eddig kifizetett pénzeket? Tisztelettel: Nagy István
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
