2904 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Cseh vállalat online kiskereskedelmet folytat és Magyarországra is kiterjeszti tevékenységét, de telephelyet nem alapít Magyarországon, így önkéntes (35 ezer EUR értékhatár alatt), vagy kötelező áfa-regisztrációs kötelezettsége van. Ha értékesít áfaalany vállalatoknak is, akkor kötelező számlát kibocsátania. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (számla rendelet) 1/A § szerint annak "hatálya belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra terjed ki", amely kor értelmezésem szerint a fent említett online kereskedőt is magában foglalja, amennyiben az eleget tett áfa-regisztrációs kötelezettségének. Mindezek alapján ennek az online kereskedőnek egy, a számla-rendelet előírásainak megfelelő számlázó szoftverrel (ami például Adóhatósági Adatszolgáltatási funkciót is tartalmaz), vagy számlatömbbel kellene kiállítania a számláit? Interneten elérhető szakmai cikkekben viszont több helyen azt olvasom, hogy a külföldi kereskedő a személyes joga, vagy saját országának joga alapján jár el a számlázást illetően, ami a fentiekkel véleményem szerint ellentmond. Mi ezzel kapcsolatban az igazság, elfogadja a NAV a cseh jogszabályok szerint kiállított számlákat az online kereskedő részéről, vagy szükséges az NGM rendelet szerinti számlázó szoftver igénybe vétele? Ugyanez a kérdésem egy olyan Magyarországon áfa-regisztrált külföldi adóalany számlázási szabályait illetően, aki egyéb más tevékenység miatt áfa-regisztrált Magyarországon, aminek teljesítési helye Magyarország?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves – esetleg összefoglaló – válaszát az alábbi, online pénztárgépek működésével kapcsolatban: 1. Megteheti-e a vállalkozó, hogy a napi bevételét az online pénztárgép kasszájából a házipénztárba átteszi, illetve a cég bankszámlájára befizeti? 2. Ha az előző kérdésre igen a válasz, akkor milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani? Ennek a bizonylatnak szigorú számadásúnak kell lennie? 3. Eszközölhet-e egyéb, más módon kifizetéseket a vállalkozó az online pénztárgép kasszájából (például számlákat, munkabért stb.)? Ha igen, akkor milyen számviteli bizonylatot kell erről a gazdasági eseményről fizetni? 4. Ha a vevő számlát kér a készpénzes vásárlásáról, akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? 5. Ha a vevő kártyával fizet, akkor akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan lehet beszámolóval lezárt évben kibocsájtott számlát stornózni, illetve helyesbíteni? Milyen teljesítési dátumot tüntetek fel a számlán? Kapcsolódik-e hozzá áfa- és társaságiadó-bevallási önellenőrzés? Eljárásban van-e különbség a belföldi, illetve az EU-s ügyletek között? Ha devizás ügyletről van szó milyen árfolyamot alkalmazok? A konkrét ügyben EU-s devizás értékesítésről van szó, ahol dupla számlázás történt. Köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem panzió beruházásba kezdett. Mivel tevékenységi köre alapján pénztárgépre kötelezett (5510 TEÁOR), ezért a következő kérdésem lenne. Elég-e a szállóvendégeknek a nyugtaadás, amit a pénztárgépből ad majd, vagy számlát is kell-e mellékelni? Az idegenforgalmi adó miatt vagyok gondban, hogy feltételezem, hogy azt is be kell ütni, de számla nélkül nehézkes lenne annak nyomon követése, hogy ténylegesen hány fő után lett fizetve, hogy utána arról adatot szolgáltassunk az önkormányzatnak. Kérdés tehát az, hogy elég csak nyugta, vagy számlát is kell írnia az adózónak? Köszönettel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét! Utazásszervező iroda milyen teljesítési dátummal fogadhat be jutalék számlát a közvetítő irodától? A teljesítési dátum az utas visszaérkezésének, vagy a hátralék kifizetésének a dátuma? Mi lehet a kiállítás dátuma? Problémás-e az áfa-bevallás kapcsán, ha például a számlát januárban állítja ki és júliusi teljesítést ír rá? Ebben az esetben a részvételi díj hátraléka júniusban kerül átutalásra az utazásszervező felé, csak a jutalék összege marad a közvetítőnél. A közvetítő a júliusi bevallásába fogja beállítani a fizetendő áfát. Helyes így, vagy a számlát júniusban, a hátralék kifizetésekor kell kiállítani júniusi teljesítéssel? Mi a helyzet, ha a közöttük lévő szerződésben az alábbiakról állapodtak meg: Szerződés kivonat: 3.2. …….Utazásközvetítő a pénzügyi elszámoláson feltüntetett jutalékról a foglalás visszaigazolását követő 3 napon belül jutalékszámlát állít ki, melyet eljuttat Utazásszervezőnek……. 4.1. Utazásközvetítőt az Utazásszervező számára közvetített, megvalósult utazási szolgáltatások után ügynöki jutalék illeti meg. ……… A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben az utazási szerződés létrejött és az utazásszervező teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna. Segítségét köszönöm!

Kérdés

Családi gazdaság 2016-ban átutalta egy beérkező számlája ellenértékét (2016-os teljesítés). A számla azonban csak késedelmesen érkezett hozzá, így a számla költségkénti elszámolása, valamint a levonható áfa nem lett könyvelve. Kérdés: a számlában feltüntetett áfatartalmat a soron következő 2017. I. negyedéves áfa-bevallásba behelyezheti-e, illetve a nettó összeget költségként érvényesítheti-e 2017-ben? Válaszukat előre is megköszönve: Timi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolt személygépkocsit, melyet a lízingszerződés lejárta előtt értékesíteni kíván egy másik társaságnak, amely szintén zárt végű lízinggel vásárolja azt meg. A fennmaradó lízingdíjat, maradványértéket természetesen kiegyenlítettük. A személygépkocsi-számlát egy másik lízingbe adó bank részére kell kiállítanunk, amelytől zárt végű lízingszerződéssel vásárolja meg az új társaság a gépkocsit. Kérdésem az lenne, hogy a részünkről kibocsátandó számlát áfásan kell-e kiállítani? A havonta részünkre kiállított lízingdíjszámlák áfáját 90 százalékban levonásba helyeztük. Köszönettel: Böröndiné

Kérdés

Kereskedelmi kft. webfelületen meghirdetett új termékekkel is szeretne foglalkozni. Ezeket a vevők e-mail útján rendelhetnék meg. Tevékenységi körünkben szerepel a 4791 TEÁOR. A webes felületet másutt főállású ismerős (továbbiakban: „A”) otthonában, szabadidejében kezelné, ő rendelné meg cégünk nevében a termékeket, kiállítaná a vevőszámlákat, és elkészítené a csomagokat. Az átadás és a készpénzes fizetés viszont a boltunkban történne (ahol ezek a termékek kereslettől függően később a polcra is kikerülhetnek). Kell-e bejelentés a jegyzőnek, ha igen, melyik címre? Ha a bevételt beütjük a pénztárgépbe, kötelező-e számlát írni, és kötelező-e rajta a magánszemély vevő adószámát feltüntetni? „A” jutalékot kapna. Elég a megbízási szerződés, vagy munkaszerződést kell kötni vele?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni Önöktől, mert a cég tulajdonosát nem tudom meggyőzni arról, hogy egy gasztroenterológiai szakorvosi vizsgálat nem a cég működése érdekében felmerülő költség. Mi ugyanis egy egészségügyi papír, orvosi papírlepedő, tisztítószer nagykereskedelmi cég vagyunk, aminek semmi köze sincs a gasztroenterológiához. Az a baj, hogy pl. a Kelen Kórház Kft. simán kiállít egy számlát a cég nevére, mert az orvos és asszisztens egybehangzóan állítja, hogy ezt bizony el lehet számolni a zrt. működési költségei között. Valamit biztos elfelejtettem megtanulni, illetve sem az Szja sem a Tao. törvényben nem találtam az elismert költségek között egyéb orvosi ellátás címén elszámolható költséget. Kérem segítsenek, mert már egy éve ezzel nyaggat, jár diabetológushoz is, mert cukorbeteg, onnan is hozni akar természetesen magánrendelésről számlát. Van a cégnek szerződött orvosa, de az neki nem megfelelő, oda nem megy el. Várom válaszukat, melyet előre is köszönök. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó közötti szerződésről van szó. Egyéni vállalkozó kft. részére zöldborsó-gyomlálást végez. A vállalkozói díjat naponta kéri, készpénzben. Júniusban két számlája volt 800 ezer forint értékben, két napon végzett munkát. Júliusban is két számlája volt, akkor is két napot dolgozott, 900 ezer forint értékben. A készpénzfizetési korlátról szóló jogszabály alapján össze kell-e adni a számlák összegét, vagy csak havonta kell nézni? Köszönettel: Nagyné Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, 2017. július 1-jétől a 100 ezer forint áfát tartalmazó költségszámlákat szerepeltetni kell az áfa-bevallás összesítő jelentés lapján bevallási időszakra beszállítónként összevonva. Az a kérdésem, hogy ez csak kézzel írott számlákra vonatkozik, vagy az elektronikusan előállítottakra is? Mi a számla befogadói vagyunk. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: Egy kft. kalandparkot üzemeltet a város külső peremén. Pénztárgépet használnának, viszont többször ingadozik az internetszolgáltatás, ami jelentősen nehezíti a pénztárgép működését. Mi lehet ebben az esetben a megoldás? Nyugtát kaphatnak a park látogatói? Válaszát előre is nagyon köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezető járuléka

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink