2594 találat a(z) számla cimkére
Nem lakóingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanát a hozzá kapcsolódó telekkel együtt értékesíteni szeretné. Nem választottuk az áfatörvény 88. paragrafusa szerinti adókötelessé tételt. Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy az értékesítésről áfamentes számlát kell kiállítani? Nagyon magas az ingatlan értéke, ezért szeretnék Önöktől megerősítést kérni. Köszönettel: Metszőssy Klára
Időszakos elszámolás teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Cégünk fuvarozást végez: megbízónk esténként közli a másnapi fuvarokat (van amikor van, van, amikor nincs ) és következő hónap elején kiállítunk 1 db számlát a havi összes fuvarról. Eddig teljesítésnek a hónap utolsó napját írtuk be és fizetési határidőnek a teljesítéstől számított 60. napot. Most visszaküldték nekünk a számlát, hogy írjuk át a teljesítést: májusi számlák esetében július 30-ára, a fizetési határidőre. Van a számlán a számla kiállítás dátuma, teljesítés és fizetési határidő: értelmetlennek látjuk a májusi számlák esetében a júliusi teljesítést, főleg hogy a fizetési határidő is szerepel. Mit jelent ilyenkor a teljesítés? Valamint kérdezem, hogy ez a szabály alkalmazható, vagy kötelező? Ugyanis a másik cég, akinek szintén így számlázunk, nem lépett fel ilyen igénnyel. Köszönöm előre is válaszát
Export számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi közlekedési vállalat (megrendelő) szerződést kötött oroszországi telephellyel rendelkező vállalattal kötöttpályás jármüvek javitására, felújitásár (fővállalkozó). Társaságunk áfaalany alvállalkozóként szerződést kötött a fővállalkozóval a jármüveken lévő egyes alkatrészek javitására, cseréjére. Minden munka társaságunk részéről belföldön történik. Egy másik szerződés értelmében ugyanezen felújitott szerelvényeknek a próbafutás lebonyolitását is társaságunk végezné el. Kérdésem a következő: A munkálatokról az orosz megrendekő felé elkészült számla mindkét szerződés esetében áfakötelezett-e vagy sem? A számlán kell-e szerepeltetni, és mit az áfára való utalásra? Tisztelettel. KÉRDEZŐ
Kölcsönzött munkavállók egyéb juttatásainak áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!
Nagykereskedelem vagy kiskereskedelem?
Kérdés
Egyéni vállalkozó, aki növénytermesztéssel és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik, új tevékenységet szeretne felvenni és aktívan csinálni. Mezőgazdasági terméket akar felvásárolni és továbbadni, csak azt nem tudni, hogy kis- vagy nagykereskedőként tegye ezt meg. A megvásárolt terméket az eladótól a vásárlóig szállítaná, tehát semmit nem csinálna vele, csak elszállítaná és eladná. Mi az a forma, mihez nem kell sem telephelyet, sem üzlet helyiséget kialakítania ahhoz, hogy tudja ezt a tevékenységet folytatni? A második kérdésem az lenne, hogy ugyanerről a vállalkozózól van szó: Szolgáltatás keretében elvégzett egy munkát amiért a kitermelt fatücskővel fizetett a megrendelő. Úgy gondolom, hogy mindkettőjüknek ki kell számlázniuk a dolgot. A szolgáltatást végző a szolgáltatásról ad számlát, a megrendelő a kitermelt fatücskőröl. Remélem, jól gondolom. A kérdés az, hogy ezt a fatücskőt a szolgáltatást végző vállalkozó, hogyan fogja tudni értékesíteni, mert tüzelőként akarja a lakosság felé eladni? Kell-e neki valamilyen tevékenységgel bővítenie a vállakozását? Ha kell bővítenie, akkor végzettséggel is kell rendelkeznie, és ha igen milyennel? Válaszukat várom:
Áfa-minősítés
Kérdés
Német cég megbízásából, a cég 100 százalékos tulajdonában álló magyar kft.-nél,szerződés szerint tanácsadást, ellenőrzést, a magyar beszállítókkal és hatóságokkal kapcsolattartást kellene folytatni. A megállapításokat a tulajdonos német cégnek kell továbbítani. A számlát a német cégnek adnánk. A teljesítés helye és a áfa meghatározására szeretnék tanácsot kérni. Köszönettel: Varga Éva
Szja-bevallás készítésének számlája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek a könyvelését végezzük, aki megkért minket, hogy a dolgozók szja-bevallását készítsük el. Nos, ezt a cégünk ki is számlázta a cégnek. A kérdésem az lenne, hogy ezt a munkáltatónak kell-e még továbbszámlázni a dolgozónak, hiszen átvállalta, hogy kifizeti helyette. Nem munkáltatói adómegállapítás történt, hanem a dolgozóknak, úgymond ezt juttatta. Segítséget előre is köszönöm szépen.
Pénztárgép
Kérdés
Társaságunk 2016.09.30-tól nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tehet eleget (gépjármű-javítási, gépjárműalkatrész-kiskereskedelem). A kérdésünk, hogy hogyan tudunk mégis mentesülni a pénztárgép alkalmazása alól? Társaságunk úgy döntött, hogy minden értékesítésről számlát állít ki (ezt bejelentette a NAV részére a megfelelő nyomtatványon). Nemcsak az üzletekben folyik készpénzes értékesítés, hanem a kiszállított áru ellenértékének egy része is készpénzben folyik be. Ezek elsősorban interneten beérkezett rendelések, amelyeket részben alvállalkozók, részben saját autók visznek ki a vásárlókhoz, akik lehetnek akár magánszemélyek, akár vállalkozások (kereskedők) is. A saját autóval kiszállított áruk ellenértékét a sofőrök az egyik telephelyen működő pénztárba fizetik ki. Az alvállalkozók által kiszállított áruk ellenértéke az előzőhöz hasonlóan pénztárba érkezik vagy átutalással. Jól gondoljuk-e, hogy mivel ezek mind számlával kísért értékesítések, ezért emiatt nem kell pénztárgép (hiszen amiről számlát adunk, arról nem szabad nyugtát kibocsátani)? Úgy gondoljuk, hogy ha nem használunk pénztárgépet, akkor a boltokban történő készpénzes értékesítésekről kell adatot szolgáltatni. De mi a helyzet az előbb részletezett telephelyre befolyt tételekkel? Illetve az alvállalkozó által beszedett készpénzes számlák ellenértékével, ami bankon keresztül érkezik? Illetve kell-e adatot szolgáltatni a bankkártyás tételekről? Köszönettel
Bérleti jog átadása nonprofit szervezet esetén
Kérdés
Tisztelet Szerkesztőség! Nonprofit szövetség iroda helyiséget vásárolt és a meglévő bérelt ingatlanból költözni fog. Megbeszéltük a bérbeadó önkormányzattal, hogy a bérleti jogot értékesítheti. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogcímen szerez bevételt így a nonprofit közhasznú szövetség bérleti jog átadása után? Vállalkozói tevékenység bevétele lesz? Hogyan számlázzuk? Áfásan? Várom megtisztelő válaszukat! Köszönettel: Szabó Anita
Tehergépkocsi értékesítése
Kérdés
Egy kft. két tehergépkocsiját értékesíti. Az egyiket magánszemélytől vette meg. A másikat pedig különbözeti adózással egy kft.-től. A kérdésünk: hogyan kell ki állítani a számlát és annak áfáját, hogyan kell elszámolni? Válaszukat köszönjük.
Felszámolás alatti számla áfabevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Felszámolás alatti cégtől kaptunk FAD-os - fordított adozású -, tehát áfát nem tartalmazó számlát. Több számla érkezett, árubeszerzésről szólnak, illetve mínuszos is van köztük, visszáru, másrészt jogos árreklamáció miatt (árat mérsékelték utólag). Hogyan kell ezeket szerepeltetnünk a saját áfabevallásunkban, mely sorokban kell közölni adatot? Tételes összesítőt érinti-e? Kérjük a kitöltésben az útmutatást , a visszáruzásra , és az árreklamáció miatti mínuszos számlára vonatkozóan is vonatkozóan. A választ előre is köszönjük.
Csak így lehet megúszni a kötelező pénztárgéphasználatot
Cikk
Alanyi adómentes egyéni vállalkozónak is kötelező-e pénztárgépet használnia? Ha igen, mely esetekben kell nyugtát adnia, mikor állíthat ki számlát, és arról kell-e adatot szolgáltatnia a NAV részére? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Meghekkelték egy bank számláját a SWIFT-rendszerben
Cikk
Újabb kereskedelmi bank számláját hekkelték meg ismeretlenek a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító SWIFT rendszerében – közölte a Reuters.
Árubeszerzési számlában foglalt szállítási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cég beszerez árut belföldön, azt továbbszámlázza belföldi vevőnek úgy, hogy az áru közvetlenül megy a vevőhöz. A bejövő számlán szerepel szállítási költség, viszont a kimenő számlán olyan, mint külön tétel, már nem szerepel. Kérdés: a bejövő szállítás lehet beszerzett áru értékének a része, vagy azt igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni? Köszönöm szépen!
Időszakos elszámolású ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vízautomatákat bérel egy kft.-től. A szerződés szerint mindig előre számláz, a fizetési határidő 30 nap. Az április havi bérleti díjat a következőképpen számlázta le: Kelt: 2016. 04. 01 Időszak: 2016. 04. 01-04. 30. Fizetési határidő: 2016. 04. 30. Teljesítési dátum: 2016. 04. 30. A főszabály értelmében így helyes a számla véleményem szerint, viszont a szerződés értelmében a 30 napos fizetési határidő 2016. 05. 01. lenne. Így viszont későbbi a fizetési határidő, mint az elszámolási időszak utolsó napja. Akkor viszont a teljesítési határidő 2016. 05. 01. lenne. A kérdésem az lenne, hogy visszaküldjem-e a számlát a fizetési határidő miatt, vagy befogadható így? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
