3035 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

T. Szakértő! Vendéglátó Kft. az EURÓ M.O. Kft.-n keresztül pizzát szállít ki. Az EU Kft.-től online rendeli a vevő az árut, amit bankkártyával fizet ki az EU Kft. bankszámlájára, a Vendéglátó Kft. pedig kiszállítja. A kiszállító kft.-nek be kell-e ütni a pénztárgépbe az összeget? Véleményem szerint nem, mivel sem készpénzes, sem bankkártyás fizetés nem érkezik a kasszába. Az EU Kft. havonta összesítve küld egy számlát az összegről, levonva a költséget és utalja a vendéglátó kft. számlájára. Hogyan kell ezt könyvelni? A Vendéglátó Kft. futár, hogyan tudja igazolni, hogy a megrendelt pizza ki van fizetve, ha a NAV ellenőr esetleg megállítja? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. ügyvezetője jelenleg határozott idejű szerződéssel, mely 2018. 06. hóban jár le, heti 4 órás munkaviszonyban van főállása, a bt. fizeti a havi 25 000 forintot utána mint katás ügyvezető után. Az úr november végével szívműtéten fog átesni és az orvosai nem javasolják, hogy dolgozzon, mert minden megterheléstől óvni kell, a leszázalékolását is javasolják majd. Egyelőre a műtét után táppénzen lesz, ami maximum még 7 hónapig lehetséges, mert a szerződése akkor jár le. 2018. júliustól főállású katássá válik, ha továbbra is táppénzen van, akkor nem kell utána a katát megfizetni. Csak akkor kérheti az orvosi javaslattal a leszázalékolását, ha egy évig táppénzen van? A bt.-nek, ha nincs más alkalmazottja, akkor nem is számlázhat ki semmit? Szakértői, tanácsadói tevékenységet végez a bt., ezért kérdezem? Továbbá a bt. kültagja családtag, de ő 100 százalékos rokkant. Ő végezhet-e munkát a bt.-ben, vagy lehet-e ő a bt. új ügyvezetője?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. online társkereső szolgáltatást üzemeltet, ahol a magánszemély (főként magyar, de előfordulhat külföldi is) regisztrálók bizonyos díjért cserébe online szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A regisztrálók bankkártyával, online fizetnek. A szolgáltatás bruttó bevétele megjelenik a cég bankszámláján. Köteles-e a cég e tevékenység kapcsán a számla-, illetve nyugtaadásra, és amennyiben igen, miképpen tudja azt teljesíteni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi adóalany angol vevő részére értékesít árut. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Az angol vevő kérése, hogy a belföldi eladó az árut közvetlenül Kínába (vagy Hong-Kong-ba), tehát 3. országba szállítsa, tehát az ő vevője részére. A szállítási idő és költség optimalizálása érdekében ésszerű megoldás lenne, azonban az alábbi problémát veti fel: A belföldi adóalanynál ez exportnak minősül (nem közösségi értékesítés), az adómentes számlázás feltétele a Közösség területéről történő kiléptetés, mely tényt a vámhatóságnak kell igazolni. Az angol vevő viszont a saját értékesítési számlájával szeretné beléptetni Kínába az ő vevője felé, ami értelemszerűen eltér a belföldi eladó számlájától. Tehát az áru mellé nem lehetne számlát csatolni. Kérdésem, hogy kivitelezhető-e fenti ügylet az áfatörvénynek megfelelően? Köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Cím! Belföldi cég (kft.) termékét értékesíti Szerbiába. Az adó alóli mentesség az áfatörvény szerint: "Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) az értékesítő maga vagy – javára – más végzi;" A javára azt jelenti, hogy a fuvarozással az értékesítő bíz meg egy fuvarozó céget, vagy a vevő is szervezheti a fuvarozást? A vevő előlegbekérő alapján fog előleget utalni. A számla euróban lesz kiállítva, milyen kötelező elemei vannak ebben az esetben? A vevő adószámának kell rajta szerepelnie? A számlát áfa nélkül kell kiállítani. Hivatkozni kell arra, hogy miért áfamentesen van a számla kiállítva? A teljesítéskor kiállított számlán az előleg levonásra kerül. Az árfolyam-elszámolás könyveléskor hogyan működik? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani, hogy 3. országba történt az értékesítés? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Hunyadiné Szűcs Veronika! A következő URL cím: http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_9_Forditott_adozasminuszos_szamla_h_rvc alatt feltett kérdésre adott válaszát köszönöm. Felmerült bennem, hogy a számviteli törvény 47 § (9) bekezdése miért nem alkalmazható fenti esetre? A szóban forgó gazdasági eseményben is az üzembe helyezést követően történik módosítás (csökkenés) a bekerülési értékben. A számviteli törvény említett bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben az üzembe helyezésig a számla nem érkezik meg, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell megállapítani a bekerülési értéket. Az üzembe helyezést követően, a ténylegesen számlázott, vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg alapján keletkezett különbséget – amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét –, a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában, egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. A „… vagy később módosított fizetendő (kivetett összeg) …” szövegrész – értelmezésem szerint – arra enged következtetni, hogy a tényleges számlázás mellett, az egyéb módosításra is alkalmazható az említett paragrafus bekezdése. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Közzétette a honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy ezen a héten mely településeken számíthatnak kiemelt ellenőrzésre az adózók. Az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják a revizorok, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos számlát, nyugtát, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, elvégezték-e az éves felülvizsgálatát, bejelentik-e alkalmazottaikat. Célkeresztbe kerülnek a szünetelő vállalkozások is.

Cikk

A hatályos jogszabályok szerint belföldi vevők részére el kell-e küldeni a számlát postai úton vagy elegendő e-mailben, és majd az ügyfél kinyomtatja a számlát? A számla másolati példányait ki kell-e nyomtatni megőrzésre? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a hatályos jogszabályok szerint szükséges-e a belföldi vevőink részére postai úton elküldeni a számlát, vagy elegendő, ha elküldjük e-mailben és azt ő kinyomtatja? Másik kérdésem, hogy a számla másolati példányait ki kell-e nyomtatnunk megőrzésre, vagy elegendő ha – szükség esetén – a rendszerből "vesszük elő" a számlát. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó október 31-ei teljesítésű számlájával átlépi a 8 millió forintos alanyi mentes értékhatárt. Ez a számla fordított adós, mert építésiengedély-köteles (erről rendelkezik nyilatkozattal) beruházás alávállalkozójaként számláz. Áfakörös lesz ebben az esetben, és be kell jelentenie? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

"A" kft. 2013. 12. 31-én kibocsátott egy bruttó 20 millió értékű számlát "B" Kft. felé. Könyveiben azóta is szerepel követelésként. "B" Kft. a számlát nem fogadta be, szerződés és teljesítésigazolás nincs a számlához. Van-e lehetőség 2017-ben a számla stornózására, és ezzel a számlában lévő áfatartalom visszaigénylésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: szállítói számla esetén, amennyiben az nem érkezett meg a vevőhöz és az eladó csak e-mailben hajlandó elküldeni a gépi számláját, elfogadható-e hiteles számlának? Ez az e-mailen küldött számla aláírás, pecsét nélküli, sima pdf formátumú gépi számla. Köszönöm a választ.

Kérdés

Családi gazdaság tagja értékesitett terményt, ami forditott áfás, a tag nevére állitották ki a számlát (ezen tag egyébként egyéni vállalkozó is). A számlát a családi gazdaság vezetőjének a számlatömbjébe irták, de az előbb emlitett tag nevére, és a tag adószámát irták rá. Hogyan lenne ez helyes – az eladást mindenképpen a tag végzi, ezért a tag nevére akarják kiállitani a számlát, a bevétel pedig a családi gazdaság bevétele kellene hogy legyen. Kinek a számlatömbjébe kell hogy íródjon az értékesités, és milyen adószám (vagy adóazonositójel) feltüntetésével? Mert ez így most az áfabevallásban zavart okoz, számlatömb szerint a családi gazdaság vezetőjének kellene bevallania, a vevő pedig a családi gazdasági tagjának adószámát fogja jelenteni a NAV felé.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Özvegyi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink