Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: szállítói számla esetén, amennyiben az nem érkezett meg a vevőhöz és az eladó csak e-mailben hajlandó elküldeni a gépi számláját, elfogadható-e hiteles számlának? Ez az e-mailen küldött számla aláírás, pecsét nélküli, sima pdf formátumú gépi számla. Köszönöm a választ.
Mi az a KOBAK? Kinek, mikortól és milyen gyakorisággal kell adatot online adatot szolgáltatnia kibocsátott számláiról? Összefoglaltuk az áfatörvény ezekre vonatkozó, 2018-ban hatályba lépő legfontosabb szempontjait.
Családi gazdaság tagja értékesitett terményt, ami forditott áfás, a tag nevére állitották ki a számlát (ezen tag egyébként egyéni vállalkozó is). A számlát a családi gazdaság vezetőjének a számlatömbjébe irták, de az előbb emlitett tag nevére, és a tag adószámát irták rá. Hogyan lenne ez helyes – az eladást mindenképpen a tag végzi, ezért a tag nevére akarják kiállitani a számlát, a bevétel pedig a családi gazdaság bevétele kellene hogy legyen. Kinek a számlatömbjébe kell hogy íródjon az értékesités, és milyen adószám (vagy adóazonositójel) feltüntetésével? Mert ez így most az áfabevallásban zavart okoz, számlatömb szerint a családi gazdaság vezetőjének kellene bevallania, a vevő pedig a családi gazdasági tagjának adószámát fogja jelenteni a NAV felé.
Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!
Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozó esetében, hogyan kell a bevételek között számításba venni a bérhizlalást? Az ügyfél felé megtörténik a napos állatok kihelyezése számla nélkül, majd szintén számla nélkül megkapja a hizlaláshoz szükséges takarmányféleségeket. Amikor az állatok elérik a vágási súlyt, akkor leadják az állatokat, majd kapnak egy elszámolást a megrendelőtől. Ebben az elszámolásban minden egyes tételről (takarmányféleségek és a napos állatok) külön bizonylatszámonkénti kimutatás készül, majd az értékesítésről is a leadott állatok súly szerinti besorolásáról és ezek eladásáról részletes, bizonylatonkénti kimutatás készül, de egyik számlát sem kapja meg az egyéni vállalkozó. A költségek és a bevételek alapján, ezek különbözeteként kimutatható egy nettó bérnevelési díj és csak erről állít ki a katás egyéni vállalkozó egy számlát és számszerűen is ez az érték kerül számára kifizetésre, ugyanúgy, mint az őstermelőnek. A kérdésem az, hogy a katát választó egyéni vállalkozó milyen bevétellel számol bérhízlalásnál katás bevételként? Az egy kiállított számla értéke lesz bevétele, vagy a ki nem állított teljes összegű bevételt kell számolni? Hogy alkalmazza, illetve vonatkozik-e rá az szja törvényben (3. § 18. pont) meghatározott bérhízlalás bruttó módon történő elszámolása, mely a fogalmak véleményem szerint az őstermelőre vonatkoznak? Köszönöm válaszát!
Illetve az lenne még a jelen esethez a kérdésem, hogy tanácsot szeretnék kérni, mi lehet a megoldás, hogy milyen esetben milyen tevékenységben lenne lehetséges, hogy a kistermelés (8 millió forintos) értékhatár számításába a szolgáltatási kiszámlázott összeg kerüljön figyelembevételre? Milyen lehetőségek vannak esetleg?
Kedves Szarvas Imréné! Köszönöm a választ, de itt a konkrét esetet, még mindig nem teljesen értem. Ha az áfakörös őstermelő bérhízlalásról állít ki egy számlát (nincs mellé takarmány számlája), de szállítási, állatgyógyszer, és állatorvosi költség számlái vannak. Akkor az ő KISZÁMLÁZOTT bruttó bérnevelési díján felül még az értékhatárnál számoljon egy átvételi összeggel is? Mi van, ha nincs neki melléklet a kiállított számlájához? Köszönöm szépen.
Bérelt ingatlanon napelemes rendszert kíván megvalósítani társaságunk. A kivitelező egy szlovák székhelyű cég lenne. Adózásilag hogyan számolandó el a szlovák cég számlája? Mely sorokban kell feltüntetni a számlázott összeget a 17A60-ban és a 1765 nyomtatványokban? Köszönettel Tomayerné
Folytatódik a koszorú-, virág- és mécsesárusok ellenőrzése, emellett a NAV munkatársai a számla- és nyugtaadást és az alkalmazottak bejelentésének szabályszerűségét is ellenőrzik.
Tisztelt Szakértő! A korábban kapott válasszal sajnos nem lettem okosabb. Ha így nézem a szerződést, akkor 27 százalék, ha úgy, akkor 5 százalék. A szerződés kivitelezésre jött létre, nem generálkivitelezésre. Idézem: ....kivitelezési tervdokumentáció szerinti építmény teljeskörű építési kivitelezés munkáinak elvégzése I. osztályú minőségben az e szerződésben meghatározott feltételekkel azzal, hogy szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen szerződésnek nem tárgya a kivitelezési tervdokumentációban szereplő lakóépület - gépészeti szerelési munkáinak kivitelezése - külső és belső nyílászáróinak a beépítése - bádogozási munkák - belső hideg és meleg-burkolatainak beépítése - belső festés, és glettelési munkáinak elvégzése - épülethomlokzati kő-, és műkőburkolatok elkészítése és felhelyezése - jelen szerződésnek nem tárgya továbbá az ingatlan telekhatárain álló kerítések megépítése, a teraszburkolatok és a kerti térkő burkolatok elkészítése, kertrendezés. A szerződés tárgyát képező építési kivitelezési munkák különösen a. a kiviteli terveken szereplő lakóépület szerkezetépítési munkáinak kivitelezése, amely magában foglalja a lakóépület valamennyi alapozási munkáit, falazási, födémszerkezeti munkáit, az ácsmunkákat, a tetőfedési munkákat (kivéve a bádogozási munkákat), kémény falazásának elkészítését, vakolását, illetve a lakóépülethez tartozó terasz kivitelezését, az épülethomlokzatra elhelyezendő külső felfüggesztett http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_24_Szamla_afakulcsa_nra
Tisztelt Adózóna! Nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás mint árukereskedő a 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, így abban az esetben ha 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben teljesül vonatkozik rá az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. A kérdésem arra irányul, hogy a 2,5 millió forint megállapításakor az egy adott vevő partnerrel kötött szállítási keretszerződés alapján az egymástól elkülönülő megrendelések teljesítéséről kiállított (egyedileg 2,5 millió forintot el nem érő) számlák kiegyenlítése érdekében elfogadott készpénz-fizetéseket össze kell-e számítani?
A NAV által a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetben a következő található: Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. A kérdésünk: ez milyen esetekre lehet alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük
Tisztelt Szakértő! A szülők által befizetett osztálypénzből zenészek műsoron való közreműködését szeretnék kifizetni a tanulók. Kérdésem: Kinek a nevére kell a zenészeknek kiállítani a számlájukat? Az iskola nem támogatja, inkább elzárkózik a rendezvénytől, ezért az iskola mint megrendelő, szóba sem jöhet. Nagyon köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő. Egy belföldi cég internetre teszi fel a saját készítésű kerékpáros térképét. Aki letölti a térképet (belföldi, közösségi, harmadik országbeli) az az internetes felületet üzemeltető kanadai cégnek fizet. Ez a kanadai cég egy bizonyos limitet meghaladó összeg elérésekor utal a belföldi cégünknek (amelyből előzőleg levonja a saját jutalékát). A belföldi cég az így megkapott összegből állít ki számlát a kanadai cégnek. Helyes ez a számlázási gyakorlat?Áfa szempontból mi a teendő?
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. által fenntartott magánóvodával kapcsolatban lenne kérdésem. A magánóvoda külön adószámot kapott, de az állami támogatást a nonprofit kft. kapja. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a kft.-nek minden esetben ezt a támogatást tovább kell számláznia a magánóvoda felé, és a kiadási számlákat így a magánóvoda nevére kell kérni, illetve az alkalmazottakat is a magánóvoda foglalkoztatja, így a bejelentést is a magánóvoda teszi meg, nem a nonprofit kft.? Ez valóban így van vagy ellenkezőleg, minden számlát a kft. rendez, és az alkalmazottakat is a kft. foglalkoztatja?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték