Tisztelt Szakértő! Vállalkozó bankkártyás fizetéssel benzint vásárolt Szlovákiában. A számlán nincs vevő, név feltüntetve, azt állítja, nem állítottak ki más számlát. Befogadható így a számla vagy sem? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás autómentés végez, útközben Olaszországban több helyen is tankolt, bankkártyával fizetett. Viszont semmilyen számlát nem hozott, csak a fizetést bizonyitó bizonylatot, valamint egy nyugtaszerű papírt, amin nyomtatva rajta van a kiállító cég neve, viszont a vásárlóé nem, nincs rajta pecsét és aláírás. Befogadható így a bizonylat, és ha nem. milyen tételként lehet kivezetni a könyvelésből? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem a következőkben: ha ügyfelem belföldi, áfát tartalmazó számlákat állít ki több áfa-elszámolási időszakban, majd ezeket negatív értékkel helyesbíteni kívánja, csak egy negatív egyenlegű számlát állít ki, és – tegyük fel – az utolsó számla teljesítési dátumát használja ehhez a számlához. Helyesen gondolom, hogy mivel ezt a számlát a negatív előjel miatt a folyó hónap áfa-bevallásában tudom lekönyvelni és bevallani, nincs igazán jelentősége, hogy számlánként készít ügyfelem jóváírást, vagy a fenti módon rendezi azt? Köszönettel Miksa Viktor
Tisztelt Lepsényi Mária! A fenti kérdésben adott válaszával kapcsolatban szeretnék további kérdést feltenni. Jól értem, ha tehát az adószámos magánszemély magánszemélynek állít ki számlát olyan összegről, ami meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor mint kifizető neki kell gondoskodni a bejelentésről és a járulékok levonásáról, megfizetéséről? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy zálogházat működtető kft. pénzintézettől kapja a hitelt. A megmaradt zálogtárgyakat eladja a pénzintézet a kft.-nek, a hónap utolsó napjával számolnak el. Kérdés: a számlát milyen teljesítési és fizetési határidővel kell kiállítani? Tisztelettel
Tisztelt Antretter Erzsébet! Hivatkozva a"Külföldi autópályadíj, benzin-és parkolásszámla" kérdésre adott válaszára, az lenne a kérdésem, ha megfizeti a társaság a cégautóadót, abban az esetben is kell-e útnyilvántartást, illetve kiküldetési rendelvényt írni és az utazás célját feltüntetni? Ha a külföldi tankolás számlán nincs ráírva a cég neve elszámolható? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnénk választ kapni, hogy köznevelési intézmény, nyertes hazai pályázatának részeként hogyan számolhat el utazási költséget "külső megbízottak" részére. Intézményünk találkozót szervez, ahol a környező országokból néhány iskolás csoport lesz jelen. Az egyes csoportok szintén oktatási intézményekből jönnek, jellemzően Erdélyből, tanárok néhány diákkal. Utazásuk költségeként elszámolható-e a saját gépkocsi használata a NAV által megadott fogyasztási norma és a kilométerenkénti 15 forintos amortizációs díj számításával? Ha igen, milyen dokumentáció szükséges mindehhez? Például megbízási szerződés a tanár részére, aki egyben a sofőr is? Számla ellenében – gondolom – nem lenne akadálya az utazási költség elszámolásának, de a számlás költségként megoldott utazás valószínűleg megdrágítaná és megnehezítené utazásukat. Minden megoldás érdekel. Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján a nettó ellenértéket nem pénzbeni kifizetéssel, hanem termék átadásával teljesíti a cég.A termék átadásáról áfás számlát állít ki. Jól gondolom-e, hogy a megbízási díj nettó ellenértéke kell hogy megegyezzen a számlázott bruttó értékkel? Megteheti- a cég, hogy az átadott terméket beszerzési ár +áfa összegben számlázza és ezt tekinti a nettó megbízási díj kiegyenlítésének? A megbízási díj utáni céges közteher és a levont egyéni járulék természetesen a NAV felé elszámolásra kerül. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely egy nagy értékű nyomdagépet vásárolt. Ügyfelem a vételár felét előlegként kifizette, erről az eladó előlegszámlát bocsátott ki a banki jóváírás napját szerepeltetve teljesítési időpontként. A gép birtokbaadása, beüzemelése megtörtént, a nyomdagép üzemel. Az értékesítésről készült adásvételi szerződés szerint a kft. a vételár második felét 12 havi részletben fizeti meg az eladónak. A szerződében kiemelik, hogy mindaddig, amíg a kft. ki nem fizeti a teljes vételárat, addig a nyomdagép az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi. Az Eladó nem hajlandó kiállítani a számlát a nyomdagépről, mivel arra hivatkozik, hogy a kft. még nem fizette ki a vételárat, így nem is szerzett tulajdont felette. Mindezen túl az Eladó az esedékes részletekről áfás számlát kíván kiállítani. Álláspontunk szerint a teljes vételárról kellene kiállítani a számlát, amelyen teljesítési időpontként a birtokbaadásnak kellene szerepelnie, az egyes részleteket pedig nem kell számlázni, mivel ott már csak a vételár részletekben történő megfizetése fog történni! Kérjük a szíves iránymutatását a számlázásra vonatkozóan! Köszönettel, Kiss Zoltán
Tisztelt Szakértő! Lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadásával foglalkozó kft .beolvad ugyanilyen tevékenységet folytató másik kft.-be. A beolvadó cég adókötelessé tételt választott, így áfásan számlázta a bérleti díjakat. A jogutód az áfatörvény általános szabályai szerinti áfakörbe tartozó volt, és az áfatörvény 86. § (1) l) pontja értelmében áfamentesen számlázta a bérleti díjakat. A beolvadás után a jogutód áfa szerinti besorolása nem változott. (Maradt az általános szabály szerint, bérbeadásnál mentességet élvező.) Ebben az esetben a beolvadás után hogyan történik a számlázás? Vannak eredetileg és jogutódként is a bérbeadó céghez tartozó bérbe adott ingatlanok. Előzőek az áfamentes, utóbbi, jogutódlással szerzettek az áfás bérbeadáshoz tartoztak. Befolyásolja-e a kiállított számlák áfa tartalmát, hogy a beolvadó cég korábban áfásan számlázott? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik, a számlázó programok adóhivatalhoz történő bekötésével évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: – Őstermelőnek, ha nem áfaalany, akkor is ki kell váltania az adószámot? – Ha igen, akkor ezt milyen nyomtatványon teheti meg? – Őstermelő vállalkozásnak értékesíthet vagy csak magánszemélyeknek? Milyen bizonylatot állithat ki, ha nem magánszemélynek értékesít? Számlát vagy felvásárlási jegyet? Nyugta magánszemélynek? Köszönöm!
Adószámos magánszemély (aki a bérbeadásról számlát állít ki) elvesztette a számlatömbjét. Milyen kötelezettsége van, hova kell ezt bejelenteni? Elég, ha jegyzőkönyvet készít, és esetleg a másolatokat beszerzi a bérlőtől?
Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték