Zömmel a jogharmonizációt szolgáló módosítások szerepelnek az Országgyűlésnek T/2931 számon benyújtott őszi adócsomag áfaváltoztatásokat tartalmazó fejezetében. Emellett az adózók számára előnyös módosításokat (például alanyi adómentesség értékhatárának emelése, személygépjármű-bérletre vonatkozó adminisztrációs könnyítés) is tartalmaz a csomag.
Tisztelt Szakértő! Levélfeladásról van bejövő számlám. Ennek alapján nem tudok áfát leírni? Ha felkönyvelem, akkor nulla áfásan kell?
Tisztelt Szakértő! Házastársak vásárolnak egy ingatlant. Ezen okból több alkalommal fizettek átutalással előleget az eladónak. Az eladó kinek a nevére állítja ki az előlegről a számlát? Mivel tulajdonostársak lesznek, elég-e az egyikük nevére? Vagy külön-külön? Vagy aki az előleget ténylegesen utalja? Tisztelettel: Arany Tamás
Tisztelt szakértő! Szociális ellátás térítési díjáról kiállított számla fizetési módja lehet-e készpénzes? A térítési díjról számlázóprogrammal állítunk ki számlát. A számlán szerepel: teljesítés dátuma (2018.07.31.), elszámolt időszak (2018. július), számla kelte (2018.08.01.), fizetési határidő (2018.08.10.), fizetési mód (készpénz). Megfelel-e ez a számla a hatályos jogszabályoknak? A befizetésről pénztárbizonylat kiállítására kerül sor, amikor a befizetés megtörténik. Tisztelettel: Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy másik céggel közösen szeretne vásárolni egy autódarut 50-50 százalékban. Az autódarut az 1. cég fogja elszámolni és tárgyi eszközként aktiválni, valamint az 1. cégnél fognak felmerülni a költségek és árbevételek is. Külön társaságot emiatt nem szeretnénk alapítani, ezért a két cég közötti helyes elszámolásban szeretném kérni segítségét. A közös üzemeltetésre a cégek szerződést kötnek, amely eredményének elszámolása a pénzügyi műveletek eredményében a ráfordítások elszámolása pedig a pénzügyi műveletek ráfordításai között történik [az Szt. 84. § (7) p) és 85. § (3) p) szerint]. De pontosan a gyakorlatban ez hogyan történik? A tárgyi eszköz megvásárlása után az 1. cég az 50 százalék értéket milyen címszó alatt számlázza tovább a 2. cég felé, illetve számlázza, vagy egyéb bizonylat alapján történik? Az 1. cégnél a befolyó 50 százalék értéknek lesz társaságiadó-alapot módosító hatása? Ugyanígy az eredmény felosztásának elszámolása hogyan történik? Az 1. cég elkülönítve a főkönyvi számlák alábontásával könyvelné a bevételeket és a kiadásokat. A különbözet 50 százalékát a 2. cég számlázza az 1. cég felé? Milyen egymás közötti elszámolási tételek lesznek áfakötelesek? Kérem, hogy válaszaiban a felmerülő könyvelési tételeket is szíveskedjen bemutatni. Köszönettel: Krizsánné
A Budapest Banknál egy cég nem kapcsolt vállalkozásban garanciát, illetve kezességet vállaltunk, a bank ezért költségeket számít fel, szeretnénk ezt a banki költséget átterhelni a cégnek hisz ezek a kezességvállalás miatt merülnek fel. Át lehet számlázni és áfásan vagy tárgyi mentesen lehet átszámlázni? Elég róla egy számviteli értesitö analitikával együtt, vagy számlát kell kiállítani?
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég ruházati termékeket értékesít webshopon keresztül belföldön. Ezt a tevékenységét szeretné Ausztriára is kibővíteni. A magyar cég rendelkezik osztrák adószámmal. A kérdésem az lenne, hogy: 1.) Számlázhat-e a magyar cég a webshopból osztrák adószámmal, osztrák áfával az osztrák magánszemély vevőinek? 2.) Az áru a magyar adószámra érkezik, Magyarországra. Kell-e a két adószám között átszámlázni, ha igen, milyen adókulccsal? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 'A' cégtől 2016-ban vásárolt egy építési telket. A NAV-tól kérte, és megkapta a 4 éves beépítés miatti illetékmentességet. A magánszemély 2017-ben eladta az ingatlant 'B' cégnek, aki aztán eladta 'C' cégnek, és mindkét cég kérte a beépítés miatti illetékmentességet. A pénzügyi rendezés mindegyik adásvétel esetében megtörtént, a földhivatal valamennyi tulajdonosváltozást bejegyzett a tulajdoni lapon. 2018-ban a szerződő felek ('C' és 'B' cég, valamint 'B' cég és a magánszemély) megállapodtak, hogy az adásvételi szerződéseket, az eredeti szerződések időpontjára visszamenőleges hatállyal fel akarják bontani, a vételárakat visszafizetik. Kérdések: 1. A megállapodások alapján adásvételi szerződés felbontása jogcímen a földhivatal visszajegyzi-e a tulajdonváltozásokat, vagy más egyéb dokumentum is szükséges ehhez? Ha nem jegyzi be, kérem jogszabályhellyel alátámasztva a válaszát. 2. Hogyan alakul a 4 éves illetékmentesség a felsorolt szereplők (magánszemély, 'B' cég, 'C' cég) esetében az adásvételi szerződés felbontása után (földhivatali bejegyzést követően)? A magánszemélynek az eltelt idővel csökkent a beépítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő (az illetékmentesség miatt), vagy a szerződés felbontásával újrakezdődött a 4 év? 3. Hogyan alakul (kinek kell kiállítani számlát) a számlaadási kötelezettség felbontáskor az egyes ügyletek esetében (magánszemély vs "B' cég, 'B' cég vs 'C' cég)? Köszönöm: Sz. Zsolt
Karbantartás lesz csütörtökön este a NAV számlázórendszerében – közölte az adóhatóság.
Üdvözletem! Szeretném a segítségét kérni. Adott egy bejövő számla, amelynek áfatartalma a 100 ezer forintot meghaladja, így az összesítő jelentésben szerepelt. Árubeszerzés egyébként. Ha a későbbiekben erre a számlára (is) hivatkozva készül jóváíró számla, mert a megvásárolt áru egy részét visszaküldték, akkor az eredeti, jelentett számlát érintő változás összegét (arra hivatkozással) szerepeltetni kell az összesítő jelentésben vagy sem? Az áfatörvény módosító számlát ír csak, az világos, de a kitöltési útmutató már a termékbeszerzéshez kapcsolódó korrekciókról beszél. Ez pedig tulajdonképpen az. Ha a K lapon ezt nem szükséges jelenteni, akkor ez sehol nem szerepel, holott az eredeti számla adótartalmát módosítja tulajdonképpen és végeredményében a módosító számlával azonos eredményt produkál? Köszönettel: Barna Dóri
Tisztelt Szakértő! Van számla a külföldről igénybevett tartós bérletre, de szerződésenként csak egy. 1. Ausztriai pénzügyi szolgáltatónál nyíltvégű pénzügyi lízing (=tartós bérlet), keretében 3 db (Ausztriában forgalomba helyett) személygépkocsira vannak a szerződések megkötve. 2. Számla csak egy-egy van a szerződéskötéskor autónként. Ezt ők úgy hívják, hogy „tartós számla”, ezt az első részlet fizetésekor megkaptuk, később már nem állítanak ki több számlát. 3. A továbbiakban havonta ez alapján van a szerződésenkénti állandó összegű inkasszó lehívás az EUR számlánkról megállapodás szerint. (Még egyszer: nincs újabb számla havonta.) 4. Kereskedelmi adóköteles tevékenységhez (Közösségi termékértékesítés) vannak használva a járművek, üzletkötők járják vele Európát (nem Magyarországon közlekednek) a magyar társaság uniós értékesítésének elősegítése érdekében. 5. Megítélésem szerint az áfa besorolásakor az EU-ból igénybevett szolgáltatás a gazdasági esemény, és így áfában a „Közösségi szolgáltatás igénybevétele” valósul meg fizetendő áfa besorolással és levonással, tekintettel az adóköteles célra. Ennek megfelelően töltjük az A60-as 4. lapját is. 6. Kérdésem: van számla, de csak egyszer, és ez érvényes minden további időszaki bérleti díjra. Az áfatörvény konkrétan tiltja-e az ilyen "tartós" számlával történő elszámolást akár a fizetés, akár a levonás oldalról, amennyiben minden más feltétel rendben van? Köszönet a válaszért előre is.
T. Adózóna! Elfogadható-e a következőkben vázolt felállás egy magyar kft. esetében: a kft. weboldalon toboroz EU-s tagállamokból fogorvosi ellátást igénylő magánszemélyeket, a kezelést Magyarországon végzik el. Az utaztatás megszervezését egy utazási iroda bonyolítja le, amit a külföldi magánszemély megfizet, a magyar kft. nem áll az utazási irodával szerződéses kapcsolatban. A magyar kft.-nek van orvosszakmai kompetens vezetője, magát a kezelést egy alvállalkozó klinika végzi, aki az elvégzett kezelést kiszámlázza (áfamentesen ) a magyar kft.-nek. A magyar kft. adja a végső számlát a külföldi magánszemélynek, ami tartalmazza a kezelés díját + a magyar kft. szervezési díját. Úgy gondoljuk, hogy az EU-s magánszemélynek áfamentesen számláz a magyar kft., mivel a főtevékenység az egy egészségügyi, áfamentes szolgáltatás, és a hozzá kapcsolódó szervezői díj osztja sorsát a főtevékenységgel. Várjuk szíves véleményüket! Üdv.: Fix Kft.
Tisztelt Szakértő! Ha harmadik országba történik a számlázás, de az árut EU-tagországba szállítjuk, abban az esetben milyen áfát kell alkalmazni a számla kiállításakor? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozást tervezek indítani. Honlapomon elektronikus dokumentumokat (pdf), illetve ezeknek nyomtatott verzióit árulnám. Magyar és külföldi – elsősorban amerikai, és európai uniós – állampolgárok lennének az ügyfeleim. A fizetés azonnal, a megrendelés időpontjában, bankkártyával (Stripe rendszerrel) történne. Ebben az esetben elegendő-e nyugtát küldeni a vásárlóknak, és azon fel kell-e tüntetni a kisadózó szót? Ha kötelező számlát küldeni, akkor a vásárlástól számított mennyi időn belül kell ezt megtenni? Ha elérem az évi 8 millió forint feletti árbevételt, akkor hogyan módosulnak a rám vonatkozó jogszabályok? Ezen kívül még arra lennék kíváncsi, hogyha a vásárló számára garanciális visszafizetés történik, akkor az beleszámít-e az árbevételbe? Az ügyfelemnek juttatott kedvezményes kuponok esetén a bevételbe az eredeti árat vagy a kupon értékével csökkentett árat kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték