Késve érkezett számla

Megosztás Tetszik

Mi a teendő a beszámoló leadása után érkezett, az előző adóévre vonatkozó számlákkal? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A beszámoló készítéséig megérkezett előző évre vonatkozó költségszámlákat le tudjuk könyvelni a mérlegfordulónap előtti időszakra. De mi a helyzet akkor, ha a beszámoló beküldése után kapunk a szolgáltatóktól olyan közüzemi számlá(ka)t, amelyek az előző évre vonatkoznak? Például: augusztus 14-ei keltezéssel kaptunk az előző év utolsó negyedévére vonatkozó szemétdíj számlát, illetve gázdíj számlát. Ebben az esetben is mérlegelni kell, hogy jelentős-e a hibahatás, és ennek megfelelően kell 3 oszlopos beszámolót készíteni, illetve önellenőrizni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Igen, azonban nem hiszem, hogy a mértéket megütné a hiba, ezt kell ellenőrizniük.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 78. §-ának (2) bekezdése szerinti anyagköltségként számolandó el a felhasznált energiahordozók értéke (szilárd, folyékony és gáznemű energiahordozók, illetve a villamosenergia-felhasználás értéke), valamint a fizetett (fizetendő) vízdíjak összege, függetlenül attól, hogy azt külön számlában vagy más tételekkel együtt számlázzák, illetve azt a vállalkozás közvetlenül a szolgáltatótól vásárolja, illetve neki azt közvetítik.

Az Szt 3. § (3) bekezdése határozza meg a jelentős összegű hiba fogalmát, melybe értelemszerűen az előző bekezdés szerinti költség „tévedések” is beletartoznak:

3. „jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;”

(Nem térek ki arra, hogy ha a hiba még lényeges is – hangsúlyozta szakértőnk –, az már ugyanis a Btk. 403. § (4) bekezdése értelmében számviteli fegyelem megsértése bűncselekmény is lehet, mert felteszem, itt nem ilyen méretekről van szó.)