2594 találat a(z) számla cimkére
Kutyaiskola bizonylatolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem ÖVTJ 960909 kóddal kutyaiskolát kíván indítani. Utánaolvastam a szabályoknak, szeretném kérni, hogy erősítse meg, illetve helyesbítse állításaimat! – Tekintve, hogy az ellenérték 900 ezer forintnál nem magasabb, és a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, így kézi nyugtaadás alkalmazható. – Kedvezményes bérlet értékesítésekor a csökkentett értéket írja a számlára Arra vonatkozóan nem találtam választ, hogy ha többalkalmas bérletet vásárolnak, akkor az esetleg előlegnek minősülhet-e, hiszen a szolgáltatás teljesítésére a későbbiekben kerül sor. Köszönettel.
Kamarai költségátalány számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban MISZK) tag igazságügyi szakértőt munkaviszonyban alkalmaz. (A társaság így jogosult igazságügyi szakértői feladatok ellátására). A 13/2016 IM-rendelet értelmében társaságunk kirendelés (megbízás stb.) esetén adatot szolgáltat, és ezzel együtt a kamarai költségátalányt bevallja és megfizeti a MISZK felé. A MISZK a megfizetett költségátalányról – tájékoztatásuk szerint – nem állít ki számviteli bizonylatot, a bizonylat és egyben bevallás az adatszolgáltatás maga. Kérdésem: fentiek alapján a kamarai költségátalányt egyéb szolgáltatási költség (T 53) ellenszámla egyéb kötelezettség (K 479) szerint kell könyvelni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Kosárszky Helga
Onlinepénztárgép-kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ajándéktárgyak készítésével foglalkozik. Eddig csak piacokon és rendezvényeken árusította termékeit, majd az interneten saját oldalán kezdte meg az árusítást. Most viszont több, hasonló foglalkozású vállalkozóval együtt bérel helyiséget, ahol mindenki a saját termékét árusítja. Ez utóbbi esetben már kötelező a nyugta helyett az online pénztárgép használata? Ha nyugta helyett számlát állít ki, akkor kötelező a havi adatszolgáltatás a NAV felé ezekről a bizonylatokról? A jogszabály azt írja, hogy ez az adatszolgáltatás csak azokra a számlákra vonatkozik, melyeket a nyugta helyett adtak ki. Ha a számlát a vevő kérte, akkor ezekre a számlákra az adatszolgáltatás nem vonatkozik. Ha az értékesítésről számlák készülnek, hogyan lehet elkülöníteni a kért és nem kért számlákat? Hogyan lehet igazolni azt, hogy az adatszolgáltatásból azért maradt ki egy számla, mert azt a vevő kérte? (Gondolom itt csak az a vélelem dominál, hogy a magánszemély vevő nem kér számlát, míg egy adóalany kérni szokott.) Válaszát előre is köszönöm!
Osztrák számlás magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztrák előadóművész magánszemély lépett fel hazai adóalanynál. A magánszemély adószámmal nem rendelkezik. Ez a tevékenység Ausztriában bejelentésköteles (ez megtörtént), Ausztriában ez a magánszemély 30 ezer EUR összeghatár alatti bevétel esetén kisvállalkozónak számít, magánszemély elmondása szerint ő az osztrákoknál ilyen kisvállalkozó. Olyan számlát nyújtott be áfa nélkül, amelyen nincs adószám, csak egy hivatkozás „§ 6.1.Z.UStG”. Befogadható ez a számla? Befogadható-e unióból magánszemélytől adószám nélkül számla? Ha igen, milyen igazolást kell kérni tőle, hogy megtudjuk, ő Ausztriában valóban kisvállalkozó adózó-e? Köszönöm segítségét.
Adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ingatlan-bérbeadáshoz 2017. 11. 05-ével igényelt adószámot. 2018. 01. 20-án kapta kézhez a NAV levelét az adószámmal, 01. 22-én vásárolt készpénzfizetési tömböt. Kérdésem, hogy mivel az ingatlan 11. 05-étől ki is van adva és fizettek is érte, visszamenőleg kiállítható a készpénzfizetési számla? Vagy mikorra tudom kiállítani a már kifizetett díjat? Ha nem tudom tavalyra kiállítani, csak idénre, akkor eho-t kell felszámítani vagy sem? Illetve 2017-re kell bevallani jövedelmet vagy sem? Válaszát köszönöm!
Uniós szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég németországi beszerzés tárgyát képező terméket egyenesen Ausztriába szállítja, ahol bértárolási szolgáltatás igénybevételével tárolja. A termék értékesítése később valósul meg, szintén ausztriai cégnek. Kérdésem, hogy a beszerzés illetve értékesítés áfabeli megítélése hogyan alakul, valamint a bértárolásról milyen számlát kell hogy kapjunk? Mindenkinek van uniós adószáma, és mindenkinek a saját országában van csak telephelye. Válaszát előre is köszönöm.
Szlovák számla konverzió
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás Szlovákiában autópálya matricát vásárolt bankkártyára. Csak forint bankszámlájuk van. Mi a helyes eljárás a könyvelésben? Úgy gondoltam hogy a MNB árfolyamon konvertálom a CZK EUR-ra, majd az napi árfolyamon forint összegen könyvelem. Viszont így a bankszámlán az euró nagysága nem fog egyezni, így nem tudom hogyan kivezetni az összeget. Mi ebben az esetben az eljárás? A bank euróból váltotta át forintra az összeget. Tehát példával 1400 CZK átváltva 54,46 EURO (311,86 Ft), forintban 16 984 forint szállítóra könyvelve. A banki kivonaton szerepel 1400 CZK és 54,56 EUR 314,61 árfolyamon így az összeg 17166 forint. Hogyan kell helyesen végezni a könyvelést ebben az esetben? Köszönettel
Úton lévő készletek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a beszerzésről a számla decemberi teljesítésű, viszont az anyag csak januárban került bevételezésre, az úton lévő készletnek minősül? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni? Köszönöm válaszát.
Magyarországi székhelyű cég számláz szolgáltatást EU országbeli magyarországi diplomáciai képviseletnek
Kérdés
Magyarországi székhelyű cég ("A" cég) légtechnikai rendszer átalakítására kötött szerződést az EU egy országában található magyarországi diplomáciai képviselettel, amit annak irodaházában végeznek. Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. tv.)107. § (1) a) pontja, valamint a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1965.évi 22. törvényerejű rendelet alapján a szerződésben foglalt szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Helyesen járt-e el a magyar cég, ha az EU-s magyar diplomáciai képviseletnek áfa területi hatályán kívüli számlát állított ki? Továbbá ezen "A" cég megbízott egy szintén magyarországi székhelyű céget ("B" céget) mint alvállalkozót ezen munka tényleges elvégzésére az adott EU-s országban. Ezen magyarországi két ("A" mint megrendelő és "B" mint alvállalkozó) cég hogyan számlázzon egymásnak az áfa tekintetében? Keletkezik áfafizetési kötelezettség? Segítségüket előre is köszönöm!
Közösségen kívüli számla kiállításának szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!
Online számla-adatszolgáltatás: itt az ideje rohamtempóban programozni
Cikk
Nagyon nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, hiszen csak január 17-én jelentek meg az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó újabb jogszabálytervezetek és a programozáshoz szükséges technikai paraméterek, így eddig önhibájukon kívül nem tudták elkezdeni a munkát. Ezért – a legtöbb reformhoz hasonlóan – most is rohamtempóban kell programozni, de tovább halogatni semmiképpen sem szabad – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Még így is sok gyakorlati kérdésre kell majd számítani a bevezetés utáni időkben.
Számla elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egy kft. közösségi tagállamból rendelt terméket, a termék vételárát bankon keresztül elutalta a külföldi cégnek. Azonban a terméket nem tudták szállítani valamilyen ok miatt, így a megrendelés törlésre került. A vételárat visszautalták. A megrendeléskor elutalt összeg után kapott a kft. egy számlát, ami bekerült a könyvelésbe, de a rendelés törlése (és a vételár visszautalása) után sztornó számlát nem küldtek ígéretük ellenére sem, többszöri felszólításra sem. Ilyen esetben hogyan könyvelem le azt a bevételt, amely a bankszámlán megjelent ugyan (mint visszautalt összeg), de nincs alátámasztó bizonylat? Válaszát előre is köszönöm!
Előlegszámla vagy számla 2.
Kérdés
Köszönöm a választ! Az első számla kiállítása akár 10 hónappal az utazás megkezdése előtt történik. A második számla az utazás előtt 30 nappal készül. Minden esetben a számla kiállítása után történik a pénzügyi teljesítés. Az áfa megfizetése a pénzügyi teljesítés hónapjában történik, annak ellenére, hogy a számlák nem előlegszámlaként készülnek. Tudtommal előlegszámla csak a pénzügyi teljesítés után készülhet, így csak fizetésbekérő lehetne a megoldás, ebben az esetben viszont nagyon megnő az adminisztráció, mivel 2 fizetésbekérőt, 2 előlegszámlát és 1 végszámlát kellene kiállítani, a módosításokról nem is beszélve. A vállalkozás gyakorlata ezt leegyszerűsíti. A fentieket figyelembe véve adókockázat nincs, mivel az áfa megfizetése szabályos. Helyesen teszi-e az utazásszervező, hogy „számlát” állít ki? Tudomásom szerint az utazásszervezőknél ez bevett gyakorlat. Köszönöm a segítséget!
Költség- és áfaelszámolási probléma
Kérdés
Az egyik nagy szolgáltató társaság úgy állítja ki a számlát, hogy a vevő nevére a nála korábban szerződésben lévő céget tünteti fel. A számlafizető neve egy másik társaságé. Kérdésem, hogy a számlafizető jogosan számolja-e el a költséget és igényli vissza az áfát? Takács Gyula
Tehergépjármű-beszerzés külföldről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Németországból autókereskedőtől használt tehergépjárművet vásárolt. A kereskedő a számlát áfamentesen állította ki. Feltételezzük, hogy az autókereskedő a különbözeti áfa szabályozás szerint járt el. Szükséges nyilatkoztatni a kereskedőt, ha a különbözeti adózás tényét nem tüntette fel a számláján? Amennyiben nem ad a kereskedő nyilatkozatot, keletkeztethet az ügylet adófizetési kötelezettséget Magyarországon? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
