T. Válaszadó! Egyesületi formában működő amatőr rock zenekarunk a közeljövőben saját számaiból CD-t készül kiadni, amit a koncerteken szeretnénk forgalmazni. Kérdésünk arra irányul, hogy az említett értékesítésről számlát, avagy nyugtát kell majd átadnunk vásárlóinknak? Válaszukat köszönjük !
Tisztelt Szakértő! Az iskolarendszerű képzés támogatásának adózásáról kérdeznénk. Ettől az évtől ez a juttatás nevesítve, illetve hivatkozással sincs az szja-törvényben, vagyis ha adunk, támogatunk így egy munkatársat, akkor a juttatás bérként adózik. Van egy ilyen esetünk, mivel tavaly kezdődött a képzése, és van még két féléve. Van tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között, van szerződés a képző egyetem és a munkavállaló között is. 2018. évben az intézményünk nevére, címére lett kiállítva a számla, kifizettük az egyetemnek a tandíjat, és adózott utána intézményünk a 2018. évi szabályoknak megfelelően. Most, a 2019. évben hogyan lesz helyes az elszámolás? Ha számlát kapunk ismét az intézményi névre, címre, és átutaljuk a teljes összeget az egyetemnek, mi a helyes gyakorlati megoldása annak, hogy a munkavállaló is adózzon? Számfejteni kell a munkavállaló részére a teljes összeget (tandíjat a számla szerint), és a járulék része –hozzájárulása alapján –levonásra kerül a következő béréből (KIRA számfejtés)? Természetesen a nettó pedig nem kerül számára kifizetésre. Helyes ez így? A másik mód, ha a munkavállaló részére számfejtjük a tandíj összegét, megkapja a nettót, kiegészíti, és megfizeti közvetlenül ő az egyetem részére. Csak ebben az esetben az intézmény nem kap számlát. A kifizetés alátámasztásául a szerződés szolgál. A második megoldás egyszerűbbnek tűnik. Köszönjük fáradozását és várjuk szíves válaszát! Üdvözlettel.
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Egy magyar cég az eMAG webáruházon keresztül (is) értékesít. Az eMAG üzemeltetője időnként az ott vásárlóknak kedvezményre jogosító elektronikus kupont ad, mely a következő vásárlás alkalmával kedvezményre beváltható. Van, amikor termék után jár, van, amikor bizonyos összeg vásárlása felett, van, amikor csak úgy adják nekik minden feltétel nélkül. A terméket a webshopban értékesítő cég csak a megrendelés megérkezésekor látja, hogy a vásárló beváltotta a kupont és a kedvezmény összegével kevesebbet fizet, mely különbözetet az eMAG román üzemeltetője átutalással megtérít. A pénzmozgáshoz kapcsolódóan a webshop üzemeltetője csak a saját nevére kiállított "pénzbekérő nyomtatvány"-t küld, számlát nem állít ki sem az áruról, sem a kedvezményre jogosító utalványról. A vásárlónak az eladó cég állít ki számlát, s küldi meg azt az áruval együtt. A kiállított számla tartalmazhatja-e a levont kedvezményt áfásan, mint árengedmény, vagy „csak” a fizetendő végösszegből vonhatja le áfa mentesen? Hogyan kell az ilyen kedvezményes értékesítést 2019-ben áfa és számlázás tekintetében kezelni? Az eMAG által a vásárló helyett megtérített összeg hogyan kezelendő ebben az ügyletben? Utalványvásárlásnak számít-e, számlát kell-e kiállítani róla? Ha igen, kit terhel a számlakiállítási kötelezettség? Egyáltalán utalványnak minősül-e az így adott kedvezmény? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy olyan kérdés merült fel irodánkban, amire nem tudtunk pontos választ találni. Mégpedig az, hogy a számla összegének betűvel való kiírása kötelező-e? Az áfatörvényben nem találtunk erre pontos leírást. Válaszát előre is köszönöm!
Egy Olaszországban beszerzett gyártószerszámot eladott a cégünknek az olasz partner. Mivel a szerszám Olaszországban maradt, a számlát áfásan állították ki. Mi a gyártószerszámot eladtuk egy szintén EU-ban működő vevőnknek (akinek a termékéhez az alkatrészt a szerszámmal gyártják) úgy, hogy a szerszám gyártás céljából továbbra is Olaszországban van. Kell-e nekünk az EU-s vevőnk felé áfát szerepeltetni a számlán?
Egy kft. nehézáru-forgalmazással foglalkozik. Az ügyvezető katás egyéni vállalkozóként végzi a kiszállítást. A kft. – amennyiben az ügyvezető egyéni vállalkozása végzi a szállítást – a szállítási díjjal megegyező kedvezmény ad a vevőnek bizonyos összeg felett. A webáruházban ez ingyenes szállításként jelenik meg. A vevő így két számlát kap. Helyes-e ez így? Ha így csináljuk, van-e bármi többlet adóvonzata ennek?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. A vásárló által befizetett összegről, amelyből 2018. évre ajándék (2019. évben már többcélú ajándék utalvány) utalványt vett, kell-e számlát kiállítani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Egyéni vállalkozó január 1-jétől áttér alanyi mentes adózásra. Jól teszi-e, ha a decemberben kiállított folyamatos teljesítésű számláján, ahol a fizetési határidő/teljesítés időpontja már januárra esik, alanyi mentes státuszt tüntet fel és az adószámát is alanyi mentes 1-es kóddal tünteti fel.
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű cég megbíz magyar székhelyű fuvarozót, hogy Törökországból vámárut hozzon be, a fuvarozó magyar székhelyű fuvarozóval oldja meg a fuvarfeladatot. Kérdésem, hogy az alvállalkozó és a megbizott fuvavarozó is áfamentes számlát állít ki (a 102. § értelmében)?
2019. 01. 01-től katás egyéni vállalkozó áfás számlázásról áttér alanyi mentességre. 2018. év december havi teljesitéssel 2019. évben kiállít egy számlát még, de a pénz is csak 2019. évben érkezik meg. Áfával kell kiállitani, vagy áfa nélkül?
Kedves Anita, https://adozona.hu/kerdesek/2018_12_14_Nyilt_vegu_penzugyi_lizing_afaja_mep Köszönöm a választ, egy pici rész azonban nyitott maradt a kérdésben. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző vállalkozás esetében, a magánhasználatra tekintettel (útnyilvántartás vezetése mellett) le nem vont áfa az első nagy összegű számlából tehát beruházásra kerül. A további - teljes futamidő alatt - érkező számlák esetében a le nem vonható részt minden hónapban az eszközre kellene aktiválni? Köszönettel, BSzilvia
Utazási iroda szolgáltatásaihoz belföldi-külföldi szállodák szolgáltatásait is értékesíti. Előző években a szálláshoz tartozó reggeli számlázása a szállás értékéhez tartozott (mint egy szolgáltatás) 18 százalékos áfával. Nem emelték ki külön a számlában a reggeli árát. Amióta az 5 százalékos adót használhatják, külön soron tüntetik fel (mint két szolgáltatást) a 18 százalékos szállást és az 5 százalékos reggeli árát. A szállásba épített reggeli számlázásánál, ahol csak 18 százalékos áfa volt feltüntetve, a szolgáltatás egyértelműen szálláshely-közvetítés volt. Az új számlázásnál, ahol külön tételként kiemelik a reggeli árát, úgy gondolom, hogy ez már csomagként kezelendő, tehát már nem szálláshely-értékesítést kell számláznom, hanem az áfatörvény XV. fejezetének megfelelően csomag értékesítést? A külföldi szálláshely értékesítők is két áfakulcsot használnak, így azt is csomagként kell továbbszámláznom? Válaszukat előre is köszönöm PM
Áfalevonásra nem jogosult jelenleg áfaalany vállalkozás alanyi mentességet választ, és uniós adószámának törlését is kéri. Eddig is és a jövőre nézve is Facebook-számlákat, Microsoft (program használatiról) számlákat fogad be, amelyeken a fordított adózás szerepel, így eddig a magyar áfát be kellett fizetnie, de levonásba nem tudta helyezni. A jövőt tekintve véleményem szerint az áfatörvény különös szabályai (38-49. §) vonatkozna rá mint nem adóalanyra. Ennek megfelelően a teljesítés helye Magyarország lenne. Kérdés: Az új helyzetben az uniós adószámmal nem rendelkező alanyi áfamentes vállalkozásnak a magyar áfát meg kell-e fizetnie? Tisztelettel Boronkay László
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem oktatási tevékenységet folytat, és tanfolyamot tartott egy cégnél. A szerződése szerint a kifizetést befolyásolja a hallgatók véleménye. A tanfolyam (kb. egy hetes, áfakörös) 2018 novemberében volt. Még mindig várják a hallgatói visszajelzéseket. 2019. januárban várható a válasz. A szerződésben az van rögzítve, hogy „amennyiben a tanfolyami résztvevők összességében ….. átlag alatt értékelik az oktatóra vonatkozó minőségi célokat, így a tanfolyami oktatás színvonalát, úgy a Megbízó nem köteles az oktatáshoz kapcsolódó teljesítési igazolás kiadására és a megbízási díj Megbízó számára történő kifizetésére”. Ugyanakkor egy korábbi pontban megírják, hogy 30 napos határidővel egyenlítik ki a díjat, amit a cégszerűen aláírt teljesítési igazolás és számla benyújtása után fizetnek ki. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a számlát ki kell állítani a tanfolyam időpontjának megfelelően. Azonban, ha a partner az említett okok miatt nem fogja kifizetni a díjat, akkor mi lesz a kiállított számlával? Bevétel, áfa és vevőkövetelések tekintetében mi lesz a feladat? Le kell sztornózni? Le kell írni ráfordításként? Az áfát be kell fizetni? Önellenőrzést kell végezni? Belezavarodtam a kérdésekbe, ezért kérem a segítségüket. Köszönettel: Lengyel Krisztina
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték