Tisztelt Szakértő! Egy magyar építőipari vállalkozás német magánszemély részére kerítésépítést számlázna ki. Az ingatlan, amihez kapcsolódik a szolgáltatás, Németországban található. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal, és hogyan állítja ki a számlát a magyar vállalkozó. Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét: Van egy építőipari cégem és egy egyéni vállalkozásom, mely építőipari projektek terén nyújt tanácsadó szolgáltatást. A kivitelező cégem számlázhat-e egy projekt kapcsán a tanácsadással foglalkozó egyéni vállalkozásomnak? Ha ennek nincs akadálya, akkor lehet-e fordított áfásan számlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Továbbértékesítés céljából többlakásos társasház építésébe kezd. Az anyagokat ő bocsájtja rendelkezésre, van saját foglalkoztatású építési szakembere, amellett egyes építési, kivitelezési munkákat beszámláznak, valamint rendelkezésre áll generál kivitelező, aki számláz felé. Kérdésem, hogy számviteli elszámolás szempontjából – amennyiben több évet érint a kivitelezés – készletek között kell-e kimutatni, vagy ráfordításként elszámolható (elhatárolással módosítva, mert 2018-ban kezdődött és várható befejezés 2019 év vége)?
Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.
Mezőgazdasági őstermelő takarmányt, gabonát, trágyát vásárol másik őstermelőtől. Milyen bizonylat szükséges? – Felvásárlási jegy kiállítása a vevő által? – Adásvételi szerződés kiállítása? – Számla kiállítása az eladó által? Válaszukat várva, köszönettel: Oltványi Sándor
Tisztelt Szakértő! Viziközmű-szolgáltató cég kötelező közbeszerzés keretében szerzi be az elektromos áramot hivatalos áramkereskedőtől. A kereskedőjétől úgynevezett integrált számlát kért/és kap, mely számla tartalmazza a közbeszerzés eredménye szerinti kereskedelmi díjon kívül az úgynevezett rendszerhasználati díjakat (13/2018 (XII.15.) MEKH rendelet), jövedékiadó-tételt és pénzeszközök tételsort is. A kérdés, hogy saját számviteli rendszerében külön kell-e nyilvántartania a kereskedelmi díjat és külön az azon kívüli tételeket (főkönyvi alábontás)? Amennyiben nem a válasz úgy tekintettel arra, hogy az áramdíj kötelező közbeszerzés keretében került "beszerzésre" elegendő-e egy analitikus nyilvántartás vezetése a kereskedői díj vonatkozásában? Köszönöm: Balázs
Ügyfelem 2018. december 28-án vásárolt egy személygépkocsit. A gépkocsi beszerzési számláját árrésadózással állították ki, a számla nem tartalmazott áfát. 2019 februárjában az autót értékesítik egy lízingcégnek, és onnan visszlízinggel (pénzügyi lízing konstrukcióban) ismét a cég üzemeltetésébe kerül vissza. Kérdésem: a cég által a lízingcég felé kiállítandó értékesítési számla tartalmaz-e áfát? Minősíthető-e ez az eset – az autó 2 hónapig volt a birtokában – továbbértékesítési célnak?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk webáruháza egycélú utalványt bocsát ki. Az utalvány értékesítésekor a számlában felszámítjuk az áfát. Az utalvány beváltásakor többnyire nem egyezik a vásárolt termék értéke az utalvány értékével, a vevő viszont számlát kér. Hogyan állítom ki a számlát, hogy helyesen tartalmazza az áru értékét, a beváltott utalvány értékét, és a fizetendő összeget? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2018. december 20-án számlát állított ki. Teljesítése 2018. december 20. A számla ellenértékének 50 százaléka befolyt a 2018-as évben, másik 50 százaléka a 2019-es évben. Mi számít bevételnek 2018-ban és 2019-ben? Meg lehet-e "osztani" a számlát úgy, hogy a 18-as évre is 50 százalékot számolok el és a 19-es évre is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az építőipari bt. hogyan, milyen feltételekkel építhet lakóingatlant a magánszemély tagnak? Az építtetők férj és feleség, a feleség a bt. kültagja, a férj pedig a bt. alkalmazottja (nem tag), aki végzi a kőműves munkát. Az ingatlan a magántulajdonukban lesz. Az e-naplóban valahogy ezt rögzíteni szükséges, valamilyen szerződés is kellene hozzá, illetve a számlázás kérdése is felmerül. Milyen szerződés szükséges ehhez, illetve milyen díjazás fogadható el ebben az esetben? Lévén, hogy magát a kőművesmunkát a leendő tulajdonos maga végzi. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szálláshely-szolgáltatással foglalkozunk. Apartmant adunk ki. Alanyi mentesek vagyunk és még katások is, egyéni vállalkozói státuszban. Igaz, hogy foglalásaink érkeznek a booking.com, illetve másik cégen keresztül is, de mi úgy állítjuk ki a számláinkat, mintha készpénzzel fizettek volna a vendégeink, az eltávozáskor érvényes MNB árfolyamot használjuk. Önök szerint ez helyes eljárás? Vagy amikor jön előleg vagy SZÉP-kártyával fizetnek, akkor azokról utalásos előlegszámlákat kellene kiállítani? Ebben a formában átláthatatlanná és kezelhetetlenné válna a számlázás. A mostani módszerünkjel viszont teljesen jól kezelhető a dolog. Önöknek mi az álláspontjuk ezt illetően? Másik, hogy mi az a program, amit hamarosan használni szükséges a szálláshely-szolgáltatóknak? Válaszukat előre is köszönöm. Zydka Györgyi
Tisztelt Szakértő! Tudomásunk szerint minden cég adószámát fel kell tüntetni a számlán. Kérdésünk: magánszemély vásárlása esetén a címén kívül mit kell feltüntetni a vevőnél? Előre is köszönöm a segítségüket. Minden jót! Kis Krisztina
Pénzforgalmi áfás kft. a szállítói számlát, aminek áfája meghaladja a 100 ezer forintot, részletekben egyenlíti ki. Kiegyenlitésenként bevallási időszakonként nem éri el a 100 ezer forint áfát. Áfa bevallás M oldalán mikor kell, illetve kell-e jelenteni?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem lakóházakat épít és értékesít. Amikor egy ingatlant házastársak vásárolják meg fele-fele arányban, akkor kettő darab számlát kell kiállítani minden egyes előlegfizetés és a végszámla esetén is? Két vevő nem szerepelhet egy számlán? Nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném közösségi bérmunka-szolgáltatásnyújtás témában. Vállalatunk osztrák megrendelő részére teljesít bérmunka szolgáltatást Magyarországon. Az eszközöket és anyagokat a bérmunkában történő összeszereléshez a bérmunka szolgáltatás megrendelője bocsát rendelkezésre, szállít Ausztriából Magyarországra. A bérmunkában történő összeszerelés Magyarországon történik, majd az elkészült félkész- és késztermékek egy része a bérmunka megrendelő részére Ausztriába visszaszállításra kerül másik része Magyarországon marad további feldolgozásra. A kérdésem az lenne, hogy számlázom helyesen a bérmunka-teljesítést ausztriai megbízónk részére? Mivel szolgáltatás, közösségi adóalany részére teljesítve a teljesítés helye a megrendelő telephelye = Ausztria, így attól függetlenül, hogy maga a termék fizikailag nem hagyja el Magyarországot így nem teljesül rá a közösségi áruforgalom a terméken végzett bérmunka szolgáltatást számlázhatom "közösségi szolgáltatásnyújtás" címen és áfa nélkül? Köszönöm előre a válaszát.
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték