3035 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Egy kft. a végelszámolás zárásához készül. A tárgyi eszközei között személygépkocsi is a tulajdonában ragadt, amelyre a beszerzéskor levonásba helyezte az áfát (bérbeadási tevékenysége céljából). A személygépkocsi a vagyonfelosztási javaslat szerint a tulajdonosnak kiadandó vagyonelem. Az áfatörvény 11. § (2) bekezdése alapján ez értékesítésnek minősül és a végelszámolást befejező cégnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik a személygépkocsi piaci értéke alapján. Ennek bizonylatolása hogyan történik? A végelszámolás alatt álló cég áfás számlát állít ki a tulajdonos cég felé? Ha igen, akkor a tulajdonos cégnek lehet-e áfa levonási joga erre, amennyiben ugyancsak bérbeadási célra használja a személygépkocsit tovább? A végelszámolást befejező cég az áfát átháríthatja a tulajdonosra, akinek a vagyont kiadja? Ez utóbbi csak lehetőség? Az áfa áthárítása milyen bizonylat alapján történhet? A szgk. számlázásakor, amennyiben az áfa befizetéséhez ez szükséges, a végelszámolását záró társaság egyéb bevételt is elszámol még?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó cég vagyunk, oktatóinknak egy részét alkalmazásban, másik részét szerződéssel foglalkoztatjuk. Az oktatott anyag témájából fakadóan oktatóink szerte a világban tartanak képzéseket és előadásokat. Az utazással, szállással és ellátással kapcsolatos költségeket cégünk fedezné. Kérdésem az lenne, hogy egyik (alkalmazott költségei), illetve másik (szerződéssel foglalkoztatott költségei) esetben milyen bizonylatok alapján számolhatja el a cég a felmerülő költségeket, és a szerződéses oktatóknak milyen módon térítheti meg azokat? A probléma azért merült fel, mert míg Magyarországon a szállodák, éttermek stb. többnyire tisztában vannak a szigorú bizonylatolási szabályokkal, így nem probléma, ha a cég nevére kérik a számlát, külföldön sok esetben lehetetlen a magyar cég nevére szóló számlát kérni, és például egy szállodában a vendég oktató nevére állítják ki a számlát, az étkezésről nem cégnévre szól a számla, hanem "nyugta" kérhető csak, helyi utazásról csak elismervény vagy jegy van, és így tovább. Hogyan oldható ez meg alkalmazottak esetében? Szerződéses oktatóknál megoldás-e az, hogy a különféle bizonylatokat összegyűjtve, azokat forintosítva, költségtérítés címén külön beszámláznak a cégnek? Vagy el lehet-e járni csak azon bizonylatokkal így, amelyek nem a cég nevére szólnak? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az üzleti célú reprezentáció (vendéglátás) számlákat adózás szempontjából célszerű megfelelő dokumentumokkal ellátni. Kérdésem, hogy az adózás és a GDPR megfeleléshez a résztvevőket hogyan lehet egy ilyen számlához szabályosan csatolni, hogy beazonosítható legyen mint üzleti partner, de a személyes adatokat is védjük?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A biztosító cég a következő dátummal adta ki a számláját a 2019. 01. 21 – 2019. 04. 20-áig tartó biztosítási díjról: számla kelte: 2018. 12. 29. Teljesítés időpontja: 2019. 01. 21. Fizetési határidő: 2019. 01. 21. Kérdésem: a 2018. évre kell könyvelni mint szállító (a könyvelési program nem kezeli a 2019. évi teljesítést a 2018. évben), és a költséget elhatárolom, vagy a 2019. évre könyvelem, hiszen a 2019. évre is szól? Megzavar, hogy előre adta ki a számlát. Válaszát előre is köszönöm szépen! Reményik Anikó

Kérdés

Tisztelt Kelemen László! Köszönöm a február 2-ai, fenti tárgyú válaszát. Engedje meg, hogy egy témában kicsit mélyebben kérjem még az állásfoglalását! A kérdéses szerződés csak egy összeget tartalmaz, ami magába foglalja a telek értékesítését és a közmű kiépítését. A telek birtokba adásakor szerintem is megvalósul a termék értékesítése, tehát ki kell állítani a számlát, ugyanakkor csak a szerződés összegéről tudom kiállítani, ami egy még el nem végzett szolgáltatást is tartalmaz. Kiállíthatom a számlát a teljes összegről? Csak a telek értékét nem tartalmazza a szerződés, tehát csak a telekről nem állíthatom ki a számlát. Jogász szerint osztatlan szolgáltatásról van szó, ezért csak a közmű kiépítése, annak elfogadása után kell számlát kiállítani a teljes összegről. Én aggályosnak tartom ezt az álláspontot az adókockázata miatt. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar építőipari vállalkozás német magánszemély részére kerítésépítést számlázna ki. Az ingatlan, amihez kapcsolódik a szolgáltatás, Németországban található. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal, és hogyan állítja ki a számlát a magyar vállalkozó. Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét: Van egy építőipari cégem és egy egyéni vállalkozásom, mely építőipari projektek terén nyújt tanácsadó szolgáltatást. A kivitelező cégem számlázhat-e egy projekt kapcsán a tanácsadással foglalkozó egyéni vállalkozásomnak? Ha ennek nincs akadálya, akkor lehet-e fordított áfásan számlázni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Továbbértékesítés céljából többlakásos társasház építésébe kezd. Az anyagokat ő bocsájtja rendelkezésre, van saját foglalkoztatású építési szakembere, amellett egyes építési, kivitelezési munkákat beszámláznak, valamint rendelkezésre áll generál kivitelező, aki számláz felé. Kérdésem, hogy számviteli elszámolás szempontjából – amennyiben több évet érint a kivitelezés – készletek között kell-e kimutatni, vagy ráfordításként elszámolható (elhatárolással módosítva, mert 2018-ban kezdődött és várható befejezés 2019 év vége)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.

Kérdés

Mezőgazdasági őstermelő takarmányt, gabonát, trágyát vásárol másik őstermelőtől. Milyen bizonylat szükséges? – Felvásárlási jegy kiállítása a vevő által? – Adásvételi szerződés kiállítása? – Számla kiállítása az eladó által? Válaszukat várva, köszönettel: Oltványi Sándor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Viziközmű-szolgáltató cég kötelező közbeszerzés keretében szerzi be az elektromos áramot hivatalos áramkereskedőtől. A kereskedőjétől úgynevezett integrált számlát kért/és kap, mely számla tartalmazza a közbeszerzés eredménye szerinti kereskedelmi díjon kívül az úgynevezett rendszerhasználati díjakat (13/2018 (XII.15.) MEKH rendelet), jövedékiadó-tételt és pénzeszközök tételsort is. A kérdés, hogy saját számviteli rendszerében külön kell-e nyilvántartania a kereskedelmi díjat és külön az azon kívüli tételeket (főkönyvi alábontás)? Amennyiben nem a válasz úgy tekintettel arra, hogy az áramdíj kötelező közbeszerzés keretében került "beszerzésre" elegendő-e egy analitikus nyilvántartás vezetése a kereskedői díj vonatkozásában? Köszönöm: Balázs

Kérdés

Ügyfelem 2018. december 28-án vásárolt egy személygépkocsit. A gépkocsi beszerzési számláját árrésadózással állították ki, a számla nem tartalmazott áfát. 2019 februárjában az autót értékesítik egy lízingcégnek, és onnan visszlízinggel (pénzügyi lízing konstrukcióban) ismét a cég üzemeltetésébe kerül vissza. Kérdésem: a cég által a lízingcég felé kiállítandó értékesítési számla tartalmaz-e áfát? Minősíthető-e ez az eset – az autó 2 hónapig volt a birtokában – továbbértékesítési célnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk webáruháza egycélú utalványt bocsát ki. Az utalvány értékesítésekor a számlában felszámítjuk az áfát. Az utalvány beváltásakor többnyire nem egyezik a vásárolt termék értéke az utalvány értékével, a vevő viszont számlát kér. Hogyan állítom ki a számlát, hogy helyesen tartalmazza az áru értékét, a beváltott utalvány értékét, és a fizetendő összeget? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2018. december 20-án számlát állított ki. Teljesítése 2018. december 20. A számla ellenértékének 50 százaléka befolyt a 2018-as évben, másik 50 százaléka a 2019-es évben. Mi számít bevételnek 2018-ban és 2019-ben? Meg lehet-e "osztani" a számlát úgy, hogy a 18-as évre is 50 százalékot számolok el és a 19-es évre is? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az építőipari bt. hogyan, milyen feltételekkel építhet lakóingatlant a magánszemély tagnak? Az építtetők férj és feleség, a feleség a bt. kültagja, a férj pedig a bt. alkalmazottja (nem tag), aki végzi a kőműves munkát. Az ingatlan a magántulajdonukban lesz. Az e-naplóban valahogy ezt rögzíteni szükséges, valamilyen szerződés is kellene hozzá, illetve a számlázás kérdése is felmerül. Milyen szerződés szükséges ehhez, illetve milyen díjazás fogadható el ebben az esetben? Lévén, hogy magát a kőművesmunkát a leendő tulajdonos maga végzi. Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület tagjainak nyújtott nyeremény

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Temu vásárlás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink