2594 találat a(z) számla cimkére
Pénzmosás-ügyleti megbízás értelmezése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás mint árukereskedő a 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, így abban az esetben ha 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben teljesül vonatkozik rá az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. A kérdésem arra irányul, hogy a 2,5 millió forint megállapításakor az egy adott vevő partnerrel kötött szállítási keretszerződés alapján az egymástól elkülönülő megrendelések teljesítéséről kiállított (egyedileg 2,5 millió forintot el nem érő) számlák kiegyenlítése érdekében elfogadott készpénz-fizetéseket össze kell-e számítani?
Előleg
Kérdés
A NAV által a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetben a következő található: Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. A kérdésünk: ez milyen esetekre lehet alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük
Számla osztálypénzről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szülők által befizetett osztálypénzből zenészek műsoron való közreműködését szeretnék kifizetni a tanulók. Kérdésem: Kinek a nevére kell a zenészeknek kiállítani a számlájukat? Az iskola nem támogatja, inkább elzárkózik a rendezvénytől, ezért az iskola mint megrendelő, szóba sem jöhet. Nagyon köszönöm válaszát.
Szolgáltatás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy belföldi cég internetre teszi fel a saját készítésű kerékpáros térképét. Aki letölti a térképet (belföldi, közösségi, harmadik országbeli) az az internetes felületet üzemeltető kanadai cégnek fizet. Ez a kanadai cég egy bizonyos limitet meghaladó összeg elérésekor utal a belföldi cégünknek (amelyből előzőleg levonja a saját jutalékát). A belföldi cég az így megkapott összegből állít ki számlát a kanadai cégnek. Helyes ez a számlázási gyakorlat?Áfa szempontból mi a teendő?
Magánóvoda üzemeltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. által fenntartott magánóvodával kapcsolatban lenne kérdésem. A magánóvoda külön adószámot kapott, de az állami támogatást a nonprofit kft. kapja. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a kft.-nek minden esetben ezt a támogatást tovább kell számláznia a magánóvoda felé, és a kiadási számlákat így a magánóvoda nevére kell kérni, illetve az alkalmazottakat is a magánóvoda foglalkoztatja, így a bejelentést is a magánóvoda teszi meg, nem a nonprofit kft.? Ez valóban így van vagy ellenkezőleg, minden számlát a kft. rendez, és az alkalmazottakat is a kft. foglalkoztatja?
Egyesület adózási kérdései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Orvos tagokból álló egyesülettel kapcsolatban a következő adózási kérdések merültek fel. Az egyesült kifizet a tagjainak konferenciákhoz kapcsolódóan utazási költséget (repjegy, szállás, étkezés). Ezt adómentesen teheti az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. KÉRDÉS 1: Szükséges az egyesület nevére szóló számla, vagy elég, ha a számla a tag nevére szól? KÉRDÉS 2: Fizethet ki ilyen költséget az egyesület a nevére szóló számla alapján nem tagoknak is adómentesen (ha például pályázatot írt ki, amit egy fiatal orvos nyert meg, aki nem tag)? Illetve lehet az egyesületnél pályázni nemzetközi vizsgadíjak megtérítésére is, nemcsak tagoknak. Ők hoznak számlát, vagy valami dokumentumot a vizsgadíjról. KÉRDÉS 3: Kifizethetik nekik adómentesen az egyesület nevére szóló számla alapján ezt a díjat akkor, ha nem tagok? Ha nem, akkor hogyan adózik? Az említett tevékenységek mind alapszabályban meghatározott alapcélok. Segítségét előre is köszönöm.
Személygépkocsi áfája EU-n belüli vásárlás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Ausztriából vásárol új személygépkocsit. A kft. rendelkezik ugyan közösségi adószámmal, de azt nem írták rá a számlára és az osztrák cég osztrák áfával adta el a személygépkocsit, tehát a magyar kft. megfizette a külföldi áfát. Ebben az esetben ez nem közösségi beszerzés, és itthon, Magyarországon nincs áfafizetési kötelezettség? A kft. saját célra vásárolta a gépkocsit, nem bérbeadás és nem továbbértékesítési céllal. Szabályos így, hogy nem tüntették fel a számlán a közösségi adószámot?
Bankkártyás vásárlás számla nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk több éve a céges autóba ugyanannál a benzinkútnál tankol, melyről áfás számlát kér. A múlt havi (céges) bankkártyás vásárlásnál a kút pénztárosa tévesen csak nyugtát adott az üzemanyagról. Utólag a számla kiállítását elutasították. Hogyan tudjuk elszámolni az üzemanyag-vásárlást, banki kifizetést? Mit tehetünk ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönjük!
Tevékenységi kör és tényleges tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a közreműködését. Folytathat-e egy gazdasági társaság (kft.) olyan tevékenységet, amely a cégjegyzékben meghatározott tevékenységi körében nem szerepel (például mezőgazdasági tevékenységet folytat, a számla szerinti tevékenység elektronikai cikkek árusítása)? Az üzleti partnert érheti-e ezzel kapcsolatban bármilyen hátrány – például revízió esetében –, ha a szolgáltatás megvalósul (a példa szerint az eszközök leszállításra kerülnek) és a számla alapján az ellenérték kifizetésre került? Köszönöm a közreműködést!
Számla áfakulcsa?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az új ingatlan építésével kapcsolatos. Ügyfelem egy magánszemély megrendelő részére épít 300 m2 -nél kisebb lakóingatlant. Az építés-szerelés egy részét végzi. Megrendelő az 5 millió forint áfát az anyag árából fogja visszaigényelni, melyet ő vásárol meg és bocsát a kivitelezők részére. Csok-ot nem kíván igénybe venni. Ilyen esetben 5 százalék, vagy 27 százalék áfával kell a számlát kibocsátani a kivitelezőnek a megrendelő felé? Köszönettel!
Közvetített szolgáltatás biztosításközvetítés esetén
Kérdés
Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött. A szerződés tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. § (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése, azaz biztosítási szerződések megkötésének elősegítése, biztosítási termékek ismertetése, ajánlása, az ezzel kapcsolatos felvilágosítás, illetve a biztosítási szerződések megkötése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. számláz a biztosító felé, ez utóbbin szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz (a biztosítóval kötött szerződésekben is szerepel, hogy a szolgáltatás nyújtásához megbízottakat vesz igénybe). Kérdés: helyesen történik az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként és levonása az iparűzésiadó-alapból?
Jogutódnál számla befogadhatósága
Kérdés
Tisztelettel szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Cégünk október 1-jével cégformát váltott, bt.-ből kft.-vé alakult, ezáltal új adószámot is kapott. Kérdésem, hogy a jogutód befogadhatja-e 10.01. után a jogelőd nevére és adószámára kiállított számlákat? Például egy 10. hóban kiállított bérletidíj-számlát, amely 09. havi bérleti díjat tartalmaz? Illetve például, ha egy 08. hóban a jogelőd által leadott megrendelést 10. hóban teljesítenek és számláznak, akkor befogadható-e a jogelőd nevére kiállított számla? Nagyon szépen köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Ki írhatja alá a számlát?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eddig mind a belföldi, mind az exportra vonatkozó számlákat az ügyvezető írta alá, exportszámla esetén le kellett adni a vámkezeléshez az aláírási címpéldány másolatát is. Az ügyvezető távollétében/betegszabadsága alatt ki írhatja alá a számlákat? Adhat-e meghatalmazást az ügyvezető a cég alkalmazásában nem álló családtagjának vagy mindenképp alkalmazott kell legyen a számla aláírója? Szíves segítségét előre is köszönöm.
Vállalkozói tévedések – figyelmeztet a NAV
Cikk
Gyakori, hogy a cégek szabálytalanul számolják el a munkavállalóknak adott különféle juttatásokat – hívja fel a figyelmet a NAV.
Láncügylet, áru az országot nem hagyja el
Kérdés
Tisztelt Szakértő, két kérdésem lenne, mely ugyanazt az ügylet típust fedi le két irányból: "A" magyar cég "B" magyar cégnek szállít árut, amit "C" német cégnek számláz ki, neki van magyar adószáma. "C" német cég "D" német cégnek számláz tovább. "A" magyar cég intézte a fuvart. A "D"-nek számlázás után az áru pontos útját nem ismerjük. "A" cég magyar áfával számlázta "C" német cégnek az árut. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy "C" német cégnek a német adószámával kell-e "D" német vevőjének a számlát kiállítania áfamentesen, német közösségi adatszolgáltatást kell-e láncügylet jelöléssel leadnia erről, és így "C" a magyar állam csak felé visszaigénylő pozícióban lesz-e, közösségi adatszolgáltatás nélkül? A kérdés másik fele: "X" német cég "Y" német cégnek szállít árut, majd azt "Z" magyar cégnek számlázza ki német ÁFÁ-val. "Z" magyar cégnek van német adószáma. "Z" magyar cég "W" magyar cégnek számlázza tovább az árut, de jól gondolom, hogy ezt a magyar adószámával fogja tenni, uniós értékesítésként, mert a teljesítés helye Németország, és Németországban csak visszaigénylő pozícióban lesz? A fuvart "X" intézte. Köszönettel Miksa Viktor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
