Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű cég megbíz magyar székhelyű fuvarozót, hogy Törökországból vámárut hozzon be, a fuvarozó magyar székhelyű fuvarozóval oldja meg a fuvarfeladatot. Kérdésem, hogy az alvállalkozó és a megbizott fuvavarozó is áfamentes számlát állít ki (a 102. § értelmében)?
2019. 01. 01-től katás egyéni vállalkozó áfás számlázásról áttér alanyi mentességre. 2018. év december havi teljesitéssel 2019. évben kiállít egy számlát még, de a pénz is csak 2019. évben érkezik meg. Áfával kell kiállitani, vagy áfa nélkül?
Kedves Anita, https://adozona.hu/kerdesek/2018_12_14_Nyilt_vegu_penzugyi_lizing_afaja_mep Köszönöm a választ, egy pici rész azonban nyitott maradt a kérdésben. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző vállalkozás esetében, a magánhasználatra tekintettel (útnyilvántartás vezetése mellett) le nem vont áfa az első nagy összegű számlából tehát beruházásra kerül. A további - teljes futamidő alatt - érkező számlák esetében a le nem vonható részt minden hónapban az eszközre kellene aktiválni? Köszönettel, BSzilvia
Utazási iroda szolgáltatásaihoz belföldi-külföldi szállodák szolgáltatásait is értékesíti. Előző években a szálláshoz tartozó reggeli számlázása a szállás értékéhez tartozott (mint egy szolgáltatás) 18 százalékos áfával. Nem emelték ki külön a számlában a reggeli árát. Amióta az 5 százalékos adót használhatják, külön soron tüntetik fel (mint két szolgáltatást) a 18 százalékos szállást és az 5 százalékos reggeli árát. A szállásba épített reggeli számlázásánál, ahol csak 18 százalékos áfa volt feltüntetve, a szolgáltatás egyértelműen szálláshely-közvetítés volt. Az új számlázásnál, ahol külön tételként kiemelik a reggeli árát, úgy gondolom, hogy ez már csomagként kezelendő, tehát már nem szálláshely-értékesítést kell számláznom, hanem az áfatörvény XV. fejezetének megfelelően csomag értékesítést? A külföldi szálláshely értékesítők is két áfakulcsot használnak, így azt is csomagként kell továbbszámláznom? Válaszukat előre is köszönöm PM
Áfalevonásra nem jogosult jelenleg áfaalany vállalkozás alanyi mentességet választ, és uniós adószámának törlését is kéri. Eddig is és a jövőre nézve is Facebook-számlákat, Microsoft (program használatiról) számlákat fogad be, amelyeken a fordított adózás szerepel, így eddig a magyar áfát be kellett fizetnie, de levonásba nem tudta helyezni. A jövőt tekintve véleményem szerint az áfatörvény különös szabályai (38-49. §) vonatkozna rá mint nem adóalanyra. Ennek megfelelően a teljesítés helye Magyarország lenne. Kérdés: Az új helyzetben az uniós adószámmal nem rendelkező alanyi áfamentes vállalkozásnak a magyar áfát meg kell-e fizetnie? Tisztelettel Boronkay László
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem oktatási tevékenységet folytat, és tanfolyamot tartott egy cégnél. A szerződése szerint a kifizetést befolyásolja a hallgatók véleménye. A tanfolyam (kb. egy hetes, áfakörös) 2018 novemberében volt. Még mindig várják a hallgatói visszajelzéseket. 2019. januárban várható a válasz. A szerződésben az van rögzítve, hogy „amennyiben a tanfolyami résztvevők összességében ….. átlag alatt értékelik az oktatóra vonatkozó minőségi célokat, így a tanfolyami oktatás színvonalát, úgy a Megbízó nem köteles az oktatáshoz kapcsolódó teljesítési igazolás kiadására és a megbízási díj Megbízó számára történő kifizetésére”. Ugyanakkor egy korábbi pontban megírják, hogy 30 napos határidővel egyenlítik ki a díjat, amit a cégszerűen aláírt teljesítési igazolás és számla benyújtása után fizetnek ki. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a számlát ki kell állítani a tanfolyam időpontjának megfelelően. Azonban, ha a partner az említett okok miatt nem fogja kifizetni a díjat, akkor mi lesz a kiállított számlával? Bevétel, áfa és vevőkövetelések tekintetében mi lesz a feladat? Le kell sztornózni? Le kell írni ráfordításként? Az áfát be kell fizetni? Önellenőrzést kell végezni? Belezavarodtam a kérdésekbe, ezért kérem a segítségüket. Köszönettel: Lengyel Krisztina
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedő a postától megvásárolt bélyeget árusítja a beszerzéssel azonos áron (bélyeg értéke). Az eladáson nem keletkezik nyeresége. A kiskereskedő a posta részére állít ki számlát viszonteladói bélyegértékesítési jutalékról. A posta kizárólag úgy hajlandó befogadni a számlát, ha áfát nem tüntet fel rajta a kiskereskedő, azaz (tárgyi) áfamentes számlát állít ki. Ha a kiskereskedő áfaalany, akkor ez megfelelő eljárás? Vagy a kiskereskedőnek áfával terhelt jutalékszámlát kellene kiállítania? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Egy ügyfelem eddig is szokott adni úgynevezett "nagykereskedelmi" kedvezményt a vevőinek, de eddig mindig a kiállított számláit csökkentette a kedvezménnyel! Elfogadható-e az a megoldásuk, hogy most úgy oldották meg, hogy a partnernek készpénzben kifizették a helyszínen a partner által kiállított számla alapján, amire kivitelezői kedvezmény szöveget vezettek fel? Én még ilyennel nem találkoztam, és szerintem nem is járható út, főleg, hogy áfát is érintene a dolog, ha elfogadnám. Önöknek mi a véleménye erről? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Általános iskola vagyunk. Az egyik szülő munkáltatója szívesen kifizeti a gyermek étkeztetési számláját, ha a cég nevére írjuk a számlát. Állítása szerint mint cafeteria, de mint tudjuk, iskolai ellátás nem lehet cafeteria. Ezt meg is beszéltük, de az a kérés, hogy ne törődjünk vele, állítsuk ki a cég nevére a számlát. Helyesen tesszük-e, ha a tanuló szülőjének kérésére a gyermek neve helyett a cég nevére állítjuk ki a számlát?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: Áfa szempontjából alanyi adómentes katás betéti társaság Amerikából érkező utasokat szállít a reptérről a megadott címre (jellemzően belvárosi hotelekbe). A szolgáltatási díj fizetése internetes megrendelést követően bankkártyával történik a cég honlapján keresztül történő fizetés útján. Szintén hasonló elven is szállít utasokat adott cég úgy, hogy az amerikai utazási iroda (akivel szerződéses viszonyban áll) megrendeli tőle XX fő elszállítását a repülőtérről az előre megadott címre. Ez esetben a díj kiegyenlítése havonta egyszer kiállított átutalásos számla alapján történik. A kérdésem az lenne, hogy így külföldi partner (aki egyik esetben sem EU-s) esetében is jogosan járunk-e el, ha alanyi adómentes minőségben számlázunk? Vagy esetleg kellene áfabevallást benyújtani? Továbbá, egy adótanácsadó azt mondta e cégnek, hogy ezt a tevékenységet (így külföldre) nem is végezhetné katás adózói formában! Ez valóban így lenne? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Szakértő! „A” társaság termék vásárlása kapcsán előleget fizetett „B” társaság részére. Az előlegről a pénzügyi rendezés időpontjában 27 százalékos áfás számlát állított ki „B” Társaság „A” részére. „A” társaság engedményezési szerződés keretében engedményezéssel továbbadja „C” társaságnak a fizetett előleg követelését „B” hozzájárulásával. Kell-e számlát kiállítani áfatartalommal, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége „A” Társaságnak, vagy elegendő az engedményezési szerződés mint könyvelési és utalási bizonylat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását: Egy kft. bérbe vett egy szállásépületet, a bérbeadó biztosítja az ágyneműket, azok mosatását és egyebeket. 40 db 2-3 ágyas szobák vannak, recepcióval is rendelkezik személyzettel. A bérbevevő kft. szerződésben áll cégekkel, mely szerint havonta a szerződő cég munkásainak(kb.10-15 fő) szállást biztosít. Reggelit nem kapnak. Ebben az esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének ezt 18 vagy 27 százalék adómértékkel kell kiszámláznia és milyen szolgáltatásnak kell feltüntetni? Válaszát előre is köszönjük. T.Mária
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó egy angliai cégnek (kft.) szeretne weboldal készítéséről számlát kiállítani. Az angliai cégnek csak angol adószáma van, és nem áfaalany. Sem a magyar egyéni vállalkozó, sem az angol cég nem rendelkezik EU-s adószámmal. Ebben az esetben hogyan állíthat ki számlát az egyéni vállalkozó? Áfamentesen vagy áfásan? Szükséges EU-adószámot kérni a feleknek? Tisztelettel: TSGY
Tisztelt szakértő! Amerikai cég a webshopjában értékesített terméket magyarországi cégtől vásárolja úgy, hogy azt a magyar cég szállíttatja el (DHLszámla a magyar cégnek jön) az amerikai cég ügyfeleinek a világ különböző országaiba. Kérdés, hogy a magyar cégnek hogyan kell az ügyletet számlázni az amerikai cég felé? Van-e különbség, ha a végső vásárló magánszemély, ha uniós vagy harmadik országbeli? Köszönöm
Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria.
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték