Az Európai Unió egyik tagállamában működő adóalany színház vendégjátékra jön Magyarországra. A színdarab játszásáért cserébe előadási díjat számláz a magyarországi kft.-nek. Mindkét cég a maga országában adóalany. Hogyan állít ki a tagállambeli társaság a magyarországi kft.-nek számlát? Mi lesz az áfatartalma?
Az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel, adószámmal rendelkező adóalany alkotóművész részére Magyarországon bejegyzett adóalany Kft. jogdíjat fizet. A művész áfás számlát állít ki a jogdíjáról. Magyarországon színdarabot rendezett és a darab játszása után a bevétel arányában jogdíj szedésére jogosult. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon kell számlát kiállítani? Milyen áfatartalom kerül a számlára?
Tisztelt Szakértő! Két fő alkalmazottat oktatásra küldtünk, a munkájuk végzéséhez szükséges. A kétnapos oktatás után hoztak a pénztárba kifizetésre egy számlát. A számlán szerepel szállásdíj, reggeli, vacsora és idegenforgalmi adó. A szállás, reggeli és vacsora 5 százalékos áfával. A számlaigazoló ráírta a dolgozók nevét. Költségként az oktatási költségek között vagy mint hivatali-üzleti utazásként számolható el? Az áfa visszaigényelhető-e? Kell-e még más adót is megfizetni? A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a könyvelése kiszervezése alatt áll indiai szolgáltatónak. Kérdésem az iratok őrzésével kapcsolatos. Számláink nagy része pdf-ben érkezik, azokat továbbítjuk Indiába e-mail-en, illetve közös tárhelyre mentjük, innen kerül feldolgozásra. A papír alapú számlákat scanneljük, és szintén továbbítjuk kinti kollégáiknak, ahol a könyvelés megtörténik. A számla könyvelés után, az integrált rendszerünkbe is becsatolásra kerül a könyvelési dokumentum mellé, onnan bármikor előkereshető. Kérdésem a következő: megfelel-e a követelményeknek az iratőrzés ezen módja, vagy szükséges a számlákat nyomtatnunk és fűznünk is manuálisan? A vámhatározatok esetében is ugyanígy járunk el. Egy esetleges ellenőrzés esetében elégséges-e, ha a bizonylatokat pdf-ben tudjuk előállítani? Ha elégséges elektronikusan tárolni a bizonylatokat, azokra a 8 év megőrzési idő vonatkozik? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Alanyi adómentes egyesület 72 hónappal ezelőtt idegen ingatlanon beruházást hajtott végre. A beruházás értékét az egyesület aktiválta, és amortizációt számolt el évente. Az ingatlan tulajdonosa értékesíteni kívánja az ingatlant. Az értékesítés kapcsán az egyesületnek kifizeti a beruházás értékét. A kérdés az, hogy az egyesület milyen számlát állítson ki a beruházás értékesítése kapcsán? Ingatlanról nem adhat számlát, mert nincs a tulajdonában ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Idegen ingatlanon végzett beruházás kapcsán, tárgyi eszköz értékesítés áfa felszámításával szóba jöhet-e – ha nincs a birtokában olyan eszköz amit el tudna adni? Vagy az a helyes, ha a szolgáltatásnyújtás kategóriában kerül a számla kiállításra (felújítási szolgáltatás megállapodás szerinti értéke), ebből adódóan erre az ügyletre alanyi áfamentesként áfa nélkül kell számláznia?
Olvasónk katás bt. keretei között bizományos értékesítést is végez. De lehet-e bizományos értékesítésnek tekinteni azt a konstrukciót, ahol a bizományosi jutalék elszámolása előre történik? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő adott választ.
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében." Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)? 4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A cégünk (mint szolgáltatást igénybe vevő) ez év elején felmondta X telekommunikációs szolgáltatóval korábban megkötött telefon- és internetszolgáltatási szerződését, és Y szolgáltatóval kötött szerződést. Mivel a szerződés megszüntetésére az X szolgáltatótól vásárolt telefonkészülékre vállalt hűségidő lejárati időpontját megelőzően került sor, ezért az X szolgáltató kötbér megfizetésére kötelezte cégünket. A kötbér összegéről X szolgáltató - helyesen - nem számlát, hanem ún. kötbérértesítőt (számviteli bizonylatot) állított ki, és küldött meg részünkre. A kötbér nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ezért sem számla kiállítása nem, sem áfa felszámítása nem szükséges. Y szolgáltató a megkötött szerződésben vállalta, hogy átutalja a kötbér összegét cégünk bankszámlájára az általunk Y szolgáltató nevére kiállított és megküldött számla alapján, hogy ebből rendezni tudjuk az X szolgáltató felé fennálló kötbér jellegű tartozásunkat. Helyesen értelmezzük, hogy a kötbér továbbhárítása már az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenértéknek minősül, ezért megfelelően járunk el, ha a kötbér „továbbhárítása” érdekében számlát állítunk ki Y szolgáltató felé a kötbér 27 százalékos áfávalval növelt összegéről? Vagy cégünknek is egy számviteli bizonylatot kellene kiállítania a kötbér összegéről áfa nélkül? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Bea
Tisztelt Adózóna, Dolgozók részére nyújtott, bérként adózó juttatásról beérkezett, késett számla esetében felmerül, hogy mi a helyes eljárás: önellenőrzéssel a számla teljesítésének időpontjára, azaz a juttatás tényleges megvalósulásának időpontjára önellenőrzést nyújtunk be, vagy a számla kézhezvételét tekintjük a "juttatás szempontjából" irányadónak és erre a hónapra adózzuk le a juttatást. Kérdésként merül még föl, hogy az első lehetőség esetén (önellenőrzés) adott esetben az éves - a dolgozóknak január 31-ével már kiadott - adóigazolásokat kell és lehet-e szintén önellenőrzéssel módosítani? Köszönettel várom válaszukat! Czelnai Zsolt Farkas gazdasági igazgató NM Zrt.
Tisztelt Szakértő! Én az Etoro nevű Cipruson, Izraelben és az Egyesült Királyágban bejegyzett cégtől kapok havi jutalékot. Az Etoro egy online kereskedési platform, ahol részvényekkel, valutákkal és sok más eszközzel lehet kereskedni. Én a platformon befektetők pénzét menedzselem hasonlóan mint egy bróker, de nem az ügyfelektől, hanem az Etorotól kapok érte jutalékot, amennyiben sikeres vagyok. A jutalékról semmilyen okmányt vagy papírt nem kapok, még egy e-mail-t sem és a pénzt sem a számlámra, hanem az Etoro accountomban helyezik el, nekem kell kikérnem a számlámra, amely amúgy egy londoni székhelyű banknál van. A kérdésem pedig az lenne, hogy kell-e adót fizetnem, bár gondolom igen, de akkor mi után? Hogyan igazolom, ha esetleg kérné a NAV?
Szolgáltatást végző cég a decemberi teljesítésű áfás számlát januárban állítja ki. Számlateljesítés 2020. január 9., számla kelte 2019. december 9., fizetési határidő 2020. január 9. Azt szeretném megkérdezni, hogy eva szerint kell az ilyen számlát adóztatni, vagy a kata szerint, és akkor 2020-ban áfát kell utána fizetni? A választ előre is köszönöm!
Tisztel Szakértő! Egy cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel. Ezt a gépkocsit a lizingbe adó cég jóval a futamidő lejárta előtt visszaveszi (vásárolja) a lízingbe vevőtől. Ki állít ki számlát és miről, van-e a számlának áfatartalma? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társasházként működő üzletházban van kft.-nek saját tulajdonú üzlete, melynek az üzletházat üzemeltető cég a közgyűlés által meghatározott felújítási alap hozzájárulásról negyedévente számlát állít ki, amely nem előleg és független az üzemeltető cég által ebből kivitelezett felújítások elvégzésétől, azok teljesítésétől. A társasház természetesen évente beszámol a felújítási hozzájárulásokból elvégzett munkákról és a maradványról. Kérdésem, ez szabályosnak tekinthető-e, illetve az így megkapott számlákat költségként elszámolhatja-e a kft.? Ha nem, akkor miként kell azt helyesen kezelni? Üdvözlettel T.Ildikó
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték