Alanyi mentes katás egyéni vállalkozás számlázása külföldre

  • adozona.hu

Külföldi megrendelőnek keretszerződés alapján alkalmanként számlázó katás egyéni vállalkozó számlázási tudnivalóiról kérdezett olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Adott egy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó, aki fordítással foglalkozik. Egy ír céggel kötött keretszerződést 5 évre, ez idő alatt minden munkához egyedi megrendelés készül, mely tartalmazza a fordítandó oldalak számát, euróban az egységárat és a fizetendő ellenértéket, illetve a fordítási határidőt. Első kérdés, hogy ez az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó esetnek minősül-e? A kifizetést euróban teljesíti a megrendelő, a vállalkozó forintszámlájára érkezik az összeg. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben csak euróban állítható ki számla, forintban nem? A munka elvégzését követően az ír cég webes felületén (amin keresztül az egész ügylet-megrendelés, munkaátadás, -átvétel stb. lebonyolódik) a vállalkozó elektronikus aláírásával ellátva kiállít euróban egy „invoice”, azaz „számla” megnevezésű dokumentumot, ami félig-meddig automatikusan készül, beemelve a megrendelés adatait. Az ír cég ezen kívül semmilyen más bizonylatot nem kér/fogad el a vállalkozótól, szerződés szerint ez alapján fizet, a kiállításától számított 60 napon belül. Az „invoice” elnevezésű dokumentum nem tartalmaz minden adatot, amit a belföldi szabályok előírnak (például „e.v.”, „fordított adózás”,„kisadózó”, „áfatörvény területi hatályán kívül esik” kifejezés, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma), illetve nem a vállalkozó NAV-hoz bejelentett számlázóprogramjában készül, ezért a vállalkozó a saját számlázóprogramjában (is) állít ki számlát, ami már megfelel minden követelménynek. Helyesen jár-e el a számlakiállítás tekintetében az egyéni vállalkozó?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A feltett kérdéseivel kapcsolatban véleményem a következő:

1. Ez áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó esetnek minősül-e?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 58. §-a azon ügyletek teljesítési időpontjáról rendelkezik, amikor a felek a szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (időszaki elszámolású ügyletek).

Bár nem teljeskörűek az információim a szerződés és a teljesítés kapcsán, a kérdésben leírtakból úgy értem, hogy az elszámolás minden esetben az elvégzett fordítási munkát követően történik, nem pedig időszakosan (például havonta), így az időszakos elszámolás szabályai meglátásom szerint nem alkalmazandóak.

Véleményem szerint inkább az áfatörvény 55. §-a az irányadó, mely szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).

2.A kifizetést euróban teljesíti a megrendelő, a vállalkozó forintszámlájára érkezik az összeg. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben csak euróban állítható ki számla, forintban nem?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 72. §-a alapján a teljesített szolgáltatások ellenértékéről a számlát a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kiállítani, a vevő által elismert, elfogadott értékben.

Azaz, az ellenértéket abban a pénznem kell meghatározni, számlázni és megfizetni, ami a szerződésben szerepel. Ha a szerződésben az szerepel, akkor az ellenértéket euróban kell számlázni és euróban kell kiegyenlíteni.

A felek viszont szabadon állapodhatnak meg a szerződéses feltételekben, lehet például olyan megfogalmazás is a szerződésben, hogy az ellenérték x euró forintértéke. Ekkor célszerű azt is kikötni, hogy melyik bank melyik árfolyamán kell átszámítani az összeget.

Megjegyzem, hogy ha az eurós ellenérték forint alapú bankszámlára érkezik, az adó szempontból nem jár kockázattal, de árfolyameltérések merülhetnek fel, amelyekkel számolni kell, így megfontolandó lehet az eurós bankszámla nyitása.

3. A munka elvégzését követően az ír cég webes felületén (amin keresztül az egész ügyletmegrendelés, munkaátadás, -átvétel stb. bonyolódik) a vállalkozó elektronikus aláírásával ellátva kiállít euróban egy „invoice”, azaz „számla” megnevezésű dokumentumot, ami félig-meddig automatikusan készül, beemelve a megrendelés adatait. Az ír cég ezen kívül semmilyen más bizonylatot nem kér/fogad el a vállalkozótól, szerződés szerint ez alapján fizet, a kiállításától számított 60 napon belül. Az „invoice” elnevezésű dokumentum nem tartalmaz minden adatot, amit a belföldi szabályok előírnak (például „e.v.”, „fordított adózás”,„kisadózó”, „áfatörvény területi hatályán kívül esik” kifejezés, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma), illetve nem a vállalkozó NAV-hoz bejelentett számlázóprogramjában készül, ezért a vállalkozó a saját számlázóprogramjában (is) állít ki számlát, ami már megfelel minden követelménynek. Helyesen jár-e el a számlakiállítás tekintetében az egyéni vállalkozó?

Az áfatörvény 159. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásáról a szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az áfatörvény 158/A §-a pedig arról rendelkezik, hogy melyik állam szabályai az irányadóak a számlakibocsátásra. E szabályok alapján a szóban forgó számlákra a magyar számlázási szabályok az irányadóak, kivéve, ha a szolgáltatás nyújtójának a teljesítés tagállamában, azaz Írországban a teljesítéssel érintett állandó telephelye lenne áfa szempontból.

Erre tekintettel véleményem szerint mindenképpen szükséges a magyar előírásoknak megfelelő számla kiállítása.

Ez ügyben javasolt lehet még egyszer egyeztetni az ír partnerrel, ugyanakkor amennyiben ragaszkodik a saját szabályai alapján kiállított „invoice”-hoz, akkor véleményem szerint helyes az az eljárás, ha az egyéni vállalkozó a hazai szabályoknak megfelelő számlákat is kiállítja a NAV-hoz bejelentett számlázóprogramjából és ezek alapján szerepelteti a számlákat a könyvelésében és az adóbevallásaiban.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldön élő vállalkozó magyarországi osztaléka

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close