Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2904 találat a(z) számla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk az EU-ból vásárol csokoládé- és cukortermékeket. Vtsz számok, amiken az árukat behozzák, az értékesítésük is ezeken történik: 17049099 17049065 180620959000 170490619000 18069050 17049061 1806903900 1704903000 A csokoládétermékeket változatlan formában és tartalommal eredeti csomagolásban értékesítjük Magyarországon kizárólag nem végfelhasználóknak. Ezek a dobozok nagy darabszámú csokoládékat (adott esetben akár 240 db/dobozt) is tartalmaznak, sütemények díszítésére alkalmasak. A cukortermékeket kicsomagoljuk különböző kiszerelésekbe, és ezeket a termékeket is zömmel itthon értékesítjük, előfordul mindkét termékkör esetében az EU-n belüli értékesítés is. Kérdésem: kell-e neta-díjat bevallanunk és megfizetnünk a fenti termékcsoportokra? Az általunk kicsomagolt termékeket terheli-e neta-fizetési kötelezettség? Mi a helyzet, ha az itthonról vásárolt cukor- és csokoládétermékek számláján nincs feltüntetve a netára vonatkozó adófizetés kezelése? Válaszát nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy partnerünk szerviz képviseletünket látja el egy multinál. Havonta számláz részünkre. Az elő-, novemberi számlát (2019. 11. hó megnevezéssel), 12. 09-én állította ki, 11.29-ei teljesítési időponttal, és 12. 30-ai fizetési határidővel. Véleményem szerint rossz teljesítési időponttal, mert, az áfatörvény 58. §-a szerinti, időszakonkénti elszámolásról van szó. Jelen esetben pedig a teljesítési időpont a fizetési határidő kellene, hogy legyen. Kérem, szíveskedjen véleményezni, jól gondolom-e, hogy a számla rosszul lett kiállítva. Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy "A" társasháznak a garázs beállóit jogtalanul használják a szomszéd "B" társasház lakói. A társasház úgy döntött, hogy kiszámláz a bérleti díjat a jogtalanul ott parkolóknak. Ezzel a mi "A" társasházunknak adóköteles jövedelme keletkezik, ami után meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t. A közös képviselő hivatkozik az szja-törvény 9. § (2) a) paragrafusára, miszerint az szja-t nem köteles megfizetni az "A" társasház, míg a bérleti díj nem folyik be a "A" társasház számlájára, így a bérleti díjról kiállított számlák csak a vevő analitikában fog szerepelni. (egyszeres könyvvitelt vezet a társasház). Kérdésem a következő: a társasháznak csak akkor kell fizetni szja-t ha befolyik a bérleti díj? Vagy a kiállított számla után le kell vonni a szja összegét és befizetni? Esetünkben magánszemélyeknek számlázna a társasház. Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk civil szervezet. Zeneiskolát működtetnek, a tanárok egy része adószámos magánszemélyként ad számlát úgy, hogy a hó végén áttekintik, ki, hány órát tartott meg, és ezt beszorozzák a szerződésben szereplő óránkénti árral. Sajnos a szerződésben (egyelőre) nincs pontosan körülírva, hogy a nevezett összegből még levonásra kerülnek a kötelező járulékok, vagy sem. Könyvelőként azzal szembesültem, hogy személyenként más és más a gyakorlat: van aki a megkapott összegből fizeti maga után az szja és a nyugdíjjárulék mellett a szochót is, és van olyan, aki a szerződésben szereplő összeget "nettó munkabér"-nek tekinti, tehát a civil szervezetre hárítja az összes járulék befizetését. A kérdésem arra vonatkozik, hogy könyvelőként hogyan tudok helyesen eljárni: 1. Milyen papírokat/nyilatkozatokat kell bekérni az adószámos magánszemélyként számlát adótól (kell-e bekérnem egyáltalán bármit)? 2. Milyen összeg szerepeljen a számlán: az, amit átutal a megrendelő civil szervezet az adószámos magánszemély tanár számlájára, vagy a járulékkal növelt összeget? (3. A szocho összegét is magában kell hogy foglalja a számla, vagy csak az szja-t, nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékokat?) Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor milyen járulékokat kell megfizetnie a kiállított számla után? (Csak szja-t vagy minden egyebet, amit a megbízási díj után is meg kellene fizetnie?) Segítségét köszönöm! Márkus Márta

    Kérdés

    Nyílt végű lízing (kft. vásárol személygépkocsit céges és magánhasználatra). * A cégnek milyen bekerülési értéken és mi alapján kell a tárgyi eszközök közé felvenni az eszközt? Lízingszerződés alapján, az abban szereplő nettó értéken (áfa nélküli)? * A le nem vonható áfa (első részleté) a bekerülési értéket növeli 50 százalékos levonási tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is, vagy egyéb ráfordítás? * Ha az 50 százalékos levonási tilalmat választja a cég kell-e útnyilvántartás, vagy ajánlott egy-két alkalommal menetlevelet írni? * Ha viszont azt választja, hogy eltér az 50 százalékos levonási tilalomtól (például 80 százalék céges használat, 20 százalék magáncél), akkor kötelező az útnyilvántartás? A kezdő lízingdíj és a későbbiekben a havidíjak számlája alapján is ebben az arányban számolhatja el az áfát? * Az esetleges javítási, alkatrészszámlák, gázolajfogyasztás számlái alapján levonható az áfa? Az 50 százalékos tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is milyen arányban? Ha ezek a számlák más (a cég tulajdonában lévő), például teherautók költségét is tartalmazzák, célszerű külön számlát kérni a bizonyítás miatt? * Maradványérték esetén (a cég döntése, hogy megvásárolja a személygépkocsit), ha arról a futamidő végén számla készül, annak az áfája nem levonható, lévén, hogy értékesítés történik? Ha viszont a cég egyből tovább is értékesíti, akkor levonható? Ezt a maradványértéket rá kell aktiválni az eszközre a futamidő végén? * Cégutóadót a lízingbe vevő fizeti? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységet (fényképészet) is folytat, de a rendeletben előírt OKJ szakképesítéssel sem munkavállalója, tagja, ügyvezetője nem rendelkezik. A tevékenység (fényképészet) a végbíróság és a NAV felé is le van jelentve. Szabhat-e ki bármilyen bírságot a NAV azért, mert a vállalkozás olyan tevékenységet is kiszámlázott, amely a hivatkozott rendelet alapján szakképesítéshez kötött?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk hőszigetelt üveg kereskedésével és beépítésével foglalkozik. Eddig minden kiszállításunkkor szállítólevelet, majd pedig a termék átvételét követően számlát készítettünk. A szállítólevelet a számlázó program készíti, a szállítás időpontját írja a számla teljesítési időpontjához. Van viszont olyan kiszállításunk, amikor hetekig csak visszük-visszük a terméket a megrendelőnek, beépítés után átveszi a munkát a megrendelő (teljesítési igazolás készül), és ezt követően a teljesítési igazolás dátumával megegyezően készül egy darab számla. Ez esetben a teljesítési igazolás és a számla teljesítési időpontja ugyanaz. Itt van a gondunk. A számlát a több héten keresztül kiszállított termékekről kiadtuk, de nem tudjuk hozzárendelni a szállítóleveleket, mert eltérőek a kiszállítás dátumai. így a számlázó programunkban "kiszállított, de még nem számlázott" termékként ott ragadnak. Több partnerünk szállítólevél helyett, csak kézzel kitöltött átvételi elismervényt készít. Szeretném megkérdezni, hogy milyen esetben használhatjuk a szállítólevelet, és mikor az átvételi elismervényt figyelembe véve, hogy nem csak a NAV-nak, de egy közúti ellenőrzésnek is meg szeretnénk felelni. Válaszukat tisztelettel megköszönöm. Illésné Karf Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem építőipari szolgáltatásról szóló szerződésben 10% garanciális visszatartásról állapodott meg a generálkivitelezővel. Ebből 5% a munka befejezésekor, a másik 5% három év múlva válik esedékessé. Kérdésem, hogy helyes-e a következő számlázási gyakorlat? A részszámlákon az egyéni vállalkozó feltünteti az egyes teljesítési igazolásoknak megfelelő összeget és a garanciális visszatartást mínusz előjellel feltüntetve a számla végösszegeként az aktuálisan utalandó összeget, azaz a teljesítési igazoláson szereplő szolgáltatás ellenértékének 90%-át tünteti fel. (A számlabefogadó ragaszkodik ehhez az eljáráshoz.) Amennyiben megfelel ez az eljárás, akkor a további 5+5% garanciális visszatartásról (eltérő esedékességi idejük miatt) további két számla kiállítása válik szükségessé? Vagy a helyes számlázás az lenne, ha a teljesítési igazoláson szereplő ellenérték (100%) lenne a számla végösszegénél is feltüntetve és esetlegesen csak tájékoztató adatként kerülne megjegyzésre a garanciális visszatartás összege? Ekkor a számla kiegyenlítése három lépésben történne meg, azaz a három év múlva esedékes (második 5%-os) garanciális visszatartás pénzügyi rendezésével válna teljesen kiegyenlítetté a számla. Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen az alábbi számlázási kérdésben! Az angol partnernek számláznánk terméket, aki megkért minket, hogy a termékét ne neki szállítsuk az EU-ba, hanem rögtön az ő vevőjének Ausztráliába, EU-n kívülre. Helyes-e a mi számlánk úgy, hogy a vevő az angol partner és EUK az áfa kulcsa, azaz EU-n kívüli értékesítés, mivel a termék innen indul és 3. országba érkezik? Köszönöm a segítségüket!

    Kérdés

    Egy bt.-nek a tevékenységi körében szerepel az "egyéb nem bolti kiskereskedelem". Decemberben fenyőfa árusitással is akar foglalkozni. Az árusitáshoz elegendő-e a nyugtaadás, és a kézi számla? A fő tevékenysége – amellyel foglalkozik nem kereskedelmi tevékenység – pénztárgépet nem használ. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk idén elkezdte értékesíteni a Tixa hálózaton, 2020. 06. hóban megtartandó fesztiválra a belépőjegyeket. Természetesen a számla dátuma idei,viszont a számlán feltüntettük, hogy ez a 2020. 06.havi rendezvényre szól. Kérdésem: ezt a bevételt el kell határoljuk a 2020-as év terhére, vagy a számla dátumára könyvelve kell idei bevételként kezelnünk? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    T. Szakértő! Ügyfelem adószámát november 1-jével törölték egy korábbi be nem adott bevallás miatt. Az adóhatóság szerint a törlési határozat visszavonására már nincs lehetőség, csakis az adószám újbóli megállapítását kérhetik. Ez azt jelenti, hogy a cég folytonos működése visszamenőlegesen nem állítható helyre. A törölt adószám melletti tevékenység miatt felmerülő problémák megoldására kérünk segítséget ¬ annak a fényében, hogy az adószám helyreállítása napokon belül meg fog történni, hiszen már a hiányzó bevallás is beküldésre került. 1. Ebben az időszakban a kft. állított ki készpénzes és átutalásos számlákat is. Mi legyen ezek sorsa? A törölt adószámra hivatkozással ezek stornózandók? 2. A törölt időszakban a kft. bankszámláján voltak jóváírások. (Korábbi számlákhoz és a törölt időszakban kiállított számlákhoz kapcsolódóan is.) Mi legyen ezek sorsa? Maradhatnak a bevételek, és a bankot könyvelhetjük folyamatosan, mintha nem lett volna törlés, vagy mindent vissza kellene utalni, ami ekkor érkezett? 3. A törölt időszakban mi történik, történjen a munkavállalókkal? Először is nagyon kellemetlen, ha megszakad a munkavállalók folyamatos munkaviszonya. Ez esetben be kellene jelentkezniük munkanélkülinek, és fizetniük maguk után az egészségbiztosítást? Számfejteni a munkaviszonyt hogyan kell? Kijelenteni őket a törölt időszakra, majd vissza? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni a szakértői véleményét: egy kft.-nél (kivás) 3 fő tulajdonos van, ebből 2 fő munkaviszonyban áll a társaságnál, 1 fő tag, ő máshol rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, a társasági szerződésben személyes közreműködésre nem kötelezett (kifizetés részére nem történik). Mind a 3 főre kockázati balesetbiztosítást kötött a cég (2013-ban). Biztosított: a Magánszemély; Kedvezményezett a Magánszemély Biztosítási évforduló: évente, június 20. 2019 évben biztosítási díj összege személyenként 36 000 Ft. (2019. 01. 01-től az szja-törvény értelmében adóköteles jövedelem a magánszemélynél). A társaság a magánszemélyeknek kiszámlázza és megfizetteti a biztosítás teljes összegét, 36 000 forintot. Kérdésem: jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a magánszemélyek nem szereznek jövedelmet, bevallási, járulék-, és adófizetési kötelezettség (08, Szja) a magánszemélyeknél és a társaságnál nem keletkezik? Üdvözlettel: VM

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Helyesen járok-e el, ha még mindig a készpénzfizetési számla mellé odatűzöm a gépi nyugtát? Nap végén az összes készpénzzel történt eladást a pénztárgépszalag tartalmazza, ez kerül be a könyvelésbe bevételként. Havi tételes összesítő készül a szalagokról, a könyvelő egyösszegben viszi fel bevételként. Egyéni vállalkozásról van szó. Hibázok-e, ha továbbra is így kezelem a bolti értékesítést, nem pedig aszerint, hogy vagy nyugta vagy számla, és ez esetben a számlákat, valamint a pénztárgépes nyugtás eladásokat külön kell összesíteni naponta? Kiskereskedelemben nap végén ez nagy adminisztrációs odafigyelést igényel, mert ha beütöm a pénztárgépbe, biztos, hogy nem marad ki egy készpénzzel fizetett számla sem. Előre is köszönöm válaszukat!.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbiakban a segítségét: a számlák kontírozását évek óta úgy végezzük, hogy nem a számlára, hanem egy külön előlapocskára kontírozunk és ezen a lapon megtalálható a számla minden beazonosíthatósága. Kérdésem, kötelező-e a számlán rögzíteni a kontír sorokat, vagy elegendő ez az esztétikus kivitelezés, vagy egyáltalán előírás-e még? Köszönöm válaszát.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Folyamatos jogviszony, bércsökkentés

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Önkormányzat által adott mikuláscsomag adózása

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Sportoló támogatása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media