Tartalomgyártás: bevétel nyilvántartása, számlázása

Megosztás Tetszik

Alanyi adómentes átalányadózó egyéni vállalkozó a Ko-fi oldalán tartalomgyártással foglalkozik. Hogyan számlázza a kapott „támogatásokat”, ha a fizető magánszemélyek adatai nem ismertek? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: átalányadózó és alanyi adómentes egyéni vállalkozó a Ko-fi oldalon épít közösséget, tartalomgyártással foglalkozik, ahol korai hozzáférést biztosít a tartalmakhoz, és főleg külföldi magánszemélyektől kap ezért euróban és dollárban úgynevezett támogatásokat. Ennek a bevételnek a számlázásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni! Mivel nem ismertek a magánszemélyek adatai, sőt még pontosan az sem, melyik országból érkezik a támogatás, hogyan tudja a vállalkozó ezeket a bevételeket helyesen számlázni? Kiállíthat-e havonta egy összesítő számlát MNB-árfolyamon átváltott összegről? Milyen áfakód szerepeljen a számlán? Egyik elgondolásom, hogy a vevő neve a számlán az lenne, hogy Ko-fi külföldi támogató magánszemélyek, a Ko-fi és a PayPal-kimutatások alapján MNB-árfolyamon átváltja az összegeket, és egyhavi összesített összeget szerepeltet a számlán. Külön számlázva a dollárban és külön az euróban érkező bevételeket. Külföldi magánszemélyeknek nyújtott elektronikus szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítési hely külföldön van, de 10 000 euró alatt az unión belül, Magyarországon maradhat a teljesítési hely, tehát ez alapján akkor az áfakód lehet az itthon használt AAM. Harmadik országbeli magánszemélyek felé pedig áfa területi hatályán kívüli kóddal számlázna. Helyes-e ez a megoldás, vagy ha nem, akkor hogyan járjon el helyesen?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésben szereplő bevétel adózási és számlázási megítélésénél elsőként azt kell tisztázni, hogy valódi, ellenszolgáltatás nélküli támogatásról, vagy ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásról van-e szó.

Ha a támogató a fizetésért cserébe korai hozzáférést, zárt tartalmat, tagsági szinthez kötött előnyt vagy más konkrét hozzáférést kap, akkor az összeg áfa szempontból nem puszta adomány, hanem ellenérték fejében teljesített szolgáltatás díja. A „támogatás” elnevezés önmagában nem döntő. A leírt esetben, ahol a fizetés korai hozzáféréshez kapcsolódik, a bevétel jellemzően elektronikus úton nyújtott szolgáltatás ellenértékének minősül.

Fontos, hogy a Ko-fi ebben a konstrukcióban általában nem vevőként, hanem platformként, illetve technikai közvetítő felületként jelenik meg. Ezért főszabály szerint nem helyes a bevételt a Ko-fi részére számlázni, és nem javasolt olyan havi összesítő számlát kiállítani, amelyen a vevő neve például „Ko-fi külföldi támogató magánszemélyek”. Ez nem azonosít valós vevőt, és nem felel meg annak a logikának, hogy az ügylet az egyes támogatók és az egyéni vállalkozó között jön létre.

Havi összesítő számla több különböző, ismeretlen magánszemély részére nem állítható ki egy fiktív vagy gyűjtő vevőnévre. Gyűjtőszámla csak azonos vevő részére teljesített több ügylet esetén értelmezhető. A Ko-fi-, PayPal- vagy Stripe-kimutatások alapján ugyanakkor készíthető havi belső bevételi összesítő, amely a könyvelés és az adómegállapítás alapbizonylataként szolgálhat, de ezt nem célszerű számlának nevezni, és nem helyettesíti az esetlegesen fennálló számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget.

A gyakorlatban ezért az alábbi megoldás javasolható:

1. Az egyéni vállalkozó a Ko-fi/PayPal/Stripe kimutatásokat tranzakciós szinten őrizze meg. A nyilvántartásban szerepeljen legalább a fizetés dátuma, összege, pénzneme, tranzakcióazonosítója, a levont díj, a jóváírt nettó összeg, a szolgáltatás típusa, valamint minden rendelkezésre álló vevői adat.

2. A platformon célszerű úgy beállítani a fizetési folyamatot, hogy a támogató országára/lakóhelyére vonatkozó adat rendelkezésre álljon. Enélkül az áfakezelés nem állapítható meg biztonságosan, mert EU-s és harmadik országbeli magánszemélyeknél eltérő teljesítési helyi szabályok lehetnek.

• Ha a támogató számlát kér, akkor részére egyedileg kell számlát kiállítani a rendelkezésre álló adatok alapján. Ha a magánszemély nem kér számlát, és a jogszabályi feltételek fennállnak, akkor számla helyett nyugtaadási kötelezettség merülhet fel. A platform vagy a fizetési szolgáltató által generált kimutatás önmagában nem feltétlenül magyar áfaszabályok szerinti számla vagy nyugta.
• Ha az ügylet magyar vagy az egyszerűsítési szabály miatt Magyarországon teljesített EU-s magánszemély részére nyújtott elektronikus szolgáltatás, és az egyéni vállalkozó alanyi adómentes, akkor a számlázásban az AAM kezelés alkalmazható.
• Ha más tagállami magánszemély részére nyújtott elektronikus szolgáltatás esetén a vállalkozó meghaladja a 10 000 eurós – belföldi adóalanyoknál 3,1 millió forintos – értékhatárt, vagy már korábban választotta a célország szerinti adózást, akkor a teljesítési hely a fogyasztó tagállama lesz. Ebben az esetben az alanyi adómentesség nem alkalmazható ezekre a külföldön teljesített ügyletekre. Az adófizetés vagy az adott tagállami regisztrációval, vagy célszerűen az OSS-rendszeren keresztül teljesíthető.
• Harmadik országbeli magánszemélyek részére nyújtott elektronikus szolgáltatásnál a teljesítési hely főszabály szerint a magánszemély lakóhelye/szokásos tartózkodási helye, vagyis nem Magyarország. Magyar számlázási rendszerben ez jellemzően áfa területi hatályán kívüli ügyletként kezelendő, nem AAM-ként. Ugyanakkor elvileg az adott harmadik ország helyi forgalmi adózási szabályait is vizsgálni kell, különösen nagyobb volumen esetén.

Összefoglalva: a javasolt havi, Ko-fi külföldi magánszemélyekre kiállított összesítő számlát nem tartom megfelelő megoldásnak. Helyette tranzakciószintű analitikát, platform- és fizetési szolgáltatói kimutatások megőrzését, a vevő országának rögzítését, és az egyes ügyletek áfakezelésének ennek megfelelő elkülönítését javaslom. A havi összesítő kimutatás könyvelési/belső nyilvántartási célra használható, de nem mint vevőnek kiállított számla.