Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2904 találat a(z) számla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a következőben: adott egy cég, ahol kiskereskedelmi tevékenységet végeznek, tehát pénztárgéphasználatra kötelezett. A vásárlásokról pénztárgépben kiállított nyugtákat ad a vásárlónak. Mi a teendő export értékesítés esetén, amikor a vásárló számlát kér? A pénztárgépbe ez az összeg nem kerül rögzítésre, a számlák nagyrészt átutalásos fizetési módra vannak kiállítva, amit többnyire készpénzben egyenlítenek ki, nem pedig banki átutalással. A kiegyenlítésről bevételi pénztárbizonylat van kiállítva. Ilyen esetben kell-e PTGSZLAH adatlapon ezeket a számlákat jelentenünk, ami nem kerül beütésre a pénztárgépbe, mert a vevő számla kiállítását kéri? Köszönöm válaszát! Üdv: CsÉva

    Kérdés

    Cégünk javítási szolgáltatást nyújt a vevőinek és erről a teljesítéskor számlát állít ki, azon feltüntetve a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát is. Ezt cégünk szolgáltatási tevékenység árbevételeként könyveli és a raktárból az anyagkiadásokat anyagköltségként számolja el. Egy vevő jelezte, hogy kéri, két külön számlában számlázzuk a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát, amit technikailag meg is tudnánk oldani, de nem tudom helyesen járnánk-e el, mivel ebben az esetben is szolgáltatási tevékenységünk árbevételeként és az anyagfelhasználást anyagköltségként tudjuk könyvelni, mivel ez a valós esemény. A vevő szándéka, hogy a javításhoz felhasznált anyagokat anyagköltségként könyveli majd és a munkadíj számlát igénybe vett szolgáltatásként. Kérem véleményüket ebben a kérdésben!

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Van egy kft. amely az MLM rendszer keretein belül illóolajokat vásárol, a megrendelések és a besorolási fokozata után pedig bónuszpontokat írnak neki jóvá. Az MLM rendszer lényege röviden, hogy egy termék fogyasztója a terméket továbbajánlja egy másik lehetséges fogyasztónak, s így ő maga személyesen, közvetlenül részt vesz az értékesítésben. Ez alapján mint ajánlót az általa „értékesített” termékek után bizonyos javadalmazás illeti meg. Ha az ő vásárlója a terméket ismételten sikeresen továbbajánlja, s ebből következően újra vásárlás és fogyasztás történik, a tovább-ajánló személyeket jutalék illeti meg, és az eredeti ajánló ebből a jutalékból is jutalék-részesedést kap. Ezek a bónuszok a továbbiakban levásárolhatók vagy kiutalásra kerülhetnek. A kft. eddig ezekből a bónuszokból fedezte a további vásárlásait, de most jóváírtak a bankszámláján egy jelentősebb összeget a fennálló bónuszai alapján. A kérdésem az lenne hogy milyen dokumentum szükséges ennek a pénzmozgásnak az alátámasztására? Szükséges számla vagy szerződés, és ha igen, hogyan kell helyesen kiszámlázni a kapott kedvezményt? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Társaságunk ügyfelének (A) fő tevékenysége fuvarozási szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, melynek keretében fuvarszervezői és közvetítői szolgáltatást nyújt a szállítást saját gépkocsival végző belföldi vállalkozásoknak (B). A fuvarközvetítést és szervezést a közösségi adószámmal rendelkező, Magyarországon székhellyel és fiókteleppel nem rendelkező vállalat (C) által biztosított szoftver segítségével végzi szoftverhasználati megállapodás alapján. „C” vállalkozás „B” vállalkozások felé jutalékot számol fel a szoftverhasználat segítségével megvalósult fuvarokból származó bevételeik után.„A” vállalkozás a fuvarszervezői és közvetítői szolgáltatás tevékenységéért „B” vállalkozásokkal szemben külön díjat nem határoz meg, költségeit és hasznát a „C”, közösségi államban letelepedett partnerrel kötött megállapodás alapján végzett piackutatási és egyéb tevékenységéért járó árbevételből fedezi. Ezen szolgáltatások tekintetében „C” vállalkozás részére számlát állít ki áfa felszámítása nélkül. „A” cég adóköteles tevékenysége keretében jogosult az áfa levonására. Kérdésünk egyrészt, hogy helyes-e „A” vállalkozás számlázási gyakorlata „C” vállalkozás felé, másrészt, helytálló-e álláspontunk, miszerint a „B” vállalkozások részére nyújtott ingyenes szolgáltatás után nincs áfafizetési kötelezettsége „A” vállalkozásnak, üzleti érdeke fűződik a szolgáltatás nyújtásához, így nem vállalkozásidegen célt valósít meg.Tisztelettel Máté Istvánné

    Kérdés

    Kérdésem: 1.) Mi az eljárás abban az esetben ha egy büfében a vendég kártyával fizet, de számlát is kér, azaz a számlakiállítás miatt nem szerepelhet a pénztárgép forgalomban, viszont ha nem szerepel a pénztárgép forgalomban, akkor az esti zárásnál nem egyezik a terminál által kiadott záró összeg a pénztárgép záró összegével. Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozó (fodrász) bérel egy üzlethelyiséget és szeretné, ha mellette egy kozmetikus is dolgozna. Ehhez az eszközöket (kezelőágy, kozmetikai gépek) a katás vállalkozó (fodrász) biztosítja. A kozmetikus jogosultsága kizárólag az eszközök használatára vonatkozik. Ez ilyen formában nem minősül ingatlan-bérbeadási tevékenységnek? Elegendő, ha a katás vállalkozónak a tevékenységi köreibe fel lett véve az Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése (773901), hogy számlát tudjon kiállítani a kozmetikus részére? Ez év júliusától minden számlát le kell jelenteni a NAV felé, hogyan kell a számlát kiállítani, milyen TEÁOR alatt? Köszönettel

    Kérdés

    Kedves Hölgyem! Cafetéria elemei között szerepel nálunk a bérként való felvét is, ha nem szeretne SZÉP-kártyát, akkor választhatja ezt a lehetőséget is. A könyvelését szeretném megkérdezni. Az 55-be (személyi jellegű)vagy az 54-be (bérként) kell-e ezt könyvelnem? T 55 K 471 vagy T 541 K 471 Illetve lenne még egy kérdésem, hogy ha színházjegyről hoz cégnévre szóló számlát a dolgozó, akkor kell-e csatolni hozzá a színházjegyet is? Vagy elég a számla? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Tisztelt Válaszadó! Áfafizetésre kötelezett kft. vagyok, a dolgozómmal kötött tanulmányi szerződés keretében fizetem a főiskolai tandíjat, amit áfamentesen számláz a főiskola felém. A szerződés szerint a dolgozó az iskola elvégzése után bizonyos ideig köteles az alkalmazásomban állni, ellenkező esetben a tandíjat vissza kell térítenie. Ezt hogy an számlázom a dolgozó felé? Áfával vagy adómentesen? 2018-ig befizetett természetbeni juttatásra elszámolt adókat visszakérhetem-e ebben az esetben? Ha igen, kell-e önellenőrzést beadom, vagy az adott havi bevallásomat csökkenthetem-e az erre jutó adóval? 2019-től munkabérként adózik a tandíj, ennek az adóját vissza tudom-e kérni önellenőrzés nélkül? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk német partnerénél, Németországban úgynevezett konszignációs raktárt üzemeltetünk 2005 óta a partner kérésére, amelyet ők kezelnek. Napi jelentést kapunk a beérkezett és a kivételezett termékekről, a kivételezett összegről hetente ők állítják ki a számlát, fizetendő 19 százalékos mértékű adótartalommal. A jogszabályoknak megfelelően Németországban bejelentkeztünk, német adószámot kaptunk. Mi kiszállításkor számlát készítünk: a magyar adószámos cégünk a német adószámos cégünk részére (közösségen belüli értékesítés, áfa nélkül). Ezt a számlát a magyar áfabevallásunkban szerepeltettük (1965A-01-01 02 sor), illetve az A60-as nyomtatványon is jelentettük, valamint az intrastat jelentésben mint kiszállítás. Havonta németországi adóbevallást is készítünk a német adószámos cégünk részére: a kiszámlázott összeget a német adóbevallás 81-es sorában , illetve a fizetendő áfa összegét befizetjük a német adóhatóság részére. A kiszállítás összegét a 89-es sorban jelentjük, illetve a német intrastat jelentést is ezen összeggel készítjük el. Kérdésem: 2020 január 1. után hogyan járjunk el a számlázás és a bevallások során?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egy szálloda minimum igénybe vehető csomagja tartalmazza a szállást, reggelit, vacsorát, akkor a számlán milyen megnevezéssel kell feltüntetni a szolgáltatást? Elég a szállást írni, vagy a csomagárnak a megnevezését kell feltüntetni? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: cégünk nevében az ügyvezető és felesége részt vettek egy önkormányzat által szervezett bálon, amelynek bevételét jótékony célra ajánlotta fel az önkormányzat. A saját belépőjegyük mellett támogatói jegyeket is vásároltak. Ezekről kellett volna-e az önkormányzatnak számlát kiállítania, vagy csak a jegyek alapján elszámolható-e az összeg? Illetve a cégünket terheli-e adófizetési kötelezettség a megvásárolt jegyekkel kapcsolatban? Köszönöm,

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, tanácsát szeretném kérni. Ügyfelem kérte, hogy vegyem fel a tevékenységek közé a használtcikk-kiskereskedelmet, mert idéntől szeretne magánszemélyektől bizományba vagy adásvételi szerződéssel venni kerékpárokat, amit ő különbözeti adózással eladna. Kérdéseim egy konkrét példán keresztül: megvesz 50 ezer forintért egy biciklit, és eladja 80 ezer forintért, a bt. áfakörös. Azt értem, hogy csak az árrés után kell megfizetni a 27 százalékos áfát. Azt nem értem, hogyan kell kiszámlázni. 1. ) Ha számlát kérnek: akkor a bruttó eladási árról 80 000 Ft-ról állítom ki a számlát, és a számlára ráírom, hogy különbözet szerinti adózás, vagy a számlán meg kell bontanom, és 2 sorban számlázom, első sor 50 000 Ft különbözeti áfával, és második sorban 30 000 Ft 27%-kal? Melyik a helyes számlázás? 2.) Ha nem kérnek számlát, csak nyugtát, vagyis értem ez alatt, hogy beütjük az online pénztárgépbe, akkor ezt hogyan teszem meg? Be kell állíttatnom pénztárgép szervizessel egy különbözet szerinti adózás kulcsot? Vagy hogy ütöm be a pénztárgépbe? 3.) Az adóhatóság felé be kell-e jelentenem a 20T201T, hogy viszonteladó leszek, és különbözeti adózást választok? Előre is köszönöm a választ! Üdv

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes (katás is) belföldi adóalany közösségi adószámmal rendelkezik, ausztriai adóalanynak (van érvényes közösségi adószáma) konyhabútort értékesít, melyet az ausztriai helyszínen beépítve ad át. Ez esetben szolgáltatásnyújtásról van szó (39. § (1)? A kiállított számlán mely paragrafusra kell hivatkozni? Ha a megrendelt beépítendő konyhabútorra előleget kér, akkor mi kell, hogy a számlán szerepeljen? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét! 2020. 01. 01-jétől közösségi termékértékesítés esetén a közösségi értékesítést két meglévő, egymástól független bizonylattal kell alátámasztani. Ezek a bizonylatok – amennyiben az eladó fuvaroz – az alábbiak. Rendelkezni kell kettő dokumentummal az alábbiakból: a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok (pl. az aláírt CMR dokumentum vagy CMR-fuvarlevél; az áru fuvarozója által kiállított számla, hajóraklevél, a légi teherszállítási számla), vagy rendelkezni kell az előzőekből egy dokumentummal plusz eggyel az alábbiak közül: fuvarozási biztosítási kötvény; fuvarozás kifizetésének banki dokumentuma; a vevő tagállamában közjegyzői nyilatkozat, hogy a termék megérkezett; a célországban a raktár kezelőjének nyilatkozata, hogy bevételezték a terméket. Abban az esetben, ha az eladó saját maga juttatja el a termékeket, saját autójával a szlovák partneréhez (vevőjéhez), akkor hogyan lesz meg a két dokumentum? Szállítólevéllel rendelkezik az eladó, de egyéb – fentebb felsorolt – dokumentumok nem fognak a rendelkezésére állni. Mit lehet tenni ebben az esetben? Milyen dokumentum fogadható el még ez esetben? Válaszát előre is kösznöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Folyamatos jogviszony, bércsökkentés

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Önkormányzat által adott mikuláscsomag adózása

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Sportoló támogatása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media