adozona.hu
Piaci kiskereskedelem: nyugta vagy számla?
//adozona.hu/afa/Piaci_kiskereskedelem_nyugta_vagy_szamla_1PZYKT
Piaci kiskereskedelem: nyugta vagy számla?
Kell-e pénztárgépet használnia, van-e adatszolgáltatási kötelezettsége a piacon értékesítő egyéni vállalkozónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Dekorációs termék értékesítéséhez egyéni vállalkozóként megfelelő-e a 3299-es TEÁOR-kód alkalmazása, illetve felvétele a tevékenységi körök közé? A vállalkozó piacon szeretné értékesíteni a termékeket, és ehhez kézi nyugtát bocsátana ki. Úgy tudjuk, hogy ezt megteheti (nem kell pénztárgépet használnia). Helytálló ez az információ? Milyen értékhatárig lehetséges ez? Mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatban? Van-e a nyugtákkal kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A vonatkozó NAV-tájékoztató (“Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget”) a kiskereskedelmi tevékenység kapcsán a TEÁOR 47 Kiskereskedelem fogalmát az alábbiak szerint értelmezi, és kimondja, hogy a piaci kitelepülés nem keletkeztet pénztárgép-kötelezettséget:
"Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók. A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8 – ami nem tartozik a kötelezetti körbe) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem tevékenységbe […] Ezen ágazatban az értékesített áruk köre érthető okokból az úgynevezett fogyasztási javakra korlátozódik. […] Idetartozhatnak olyan kereskedelmi egységek, amelyek széles közönségnek értékesítenek, gyakran minta után, olyan termékeket, mint például írógépek, papíráru, festék, faáru, amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak."
Hamarosan lejár a türelmi időszak!
2020. július 1-jén lépett hatályba az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bővítéséről szóló jogszabály. A NAV meghatározott feltételek fennállásakor 2020. szeptember 30-áig még nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adóalany kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti.
Vásárolja meg az Online adatszolgáltatással összefüggő részletkérdések című webinárium teljes anyagának videófelvételét most 10% kedvezménnyel, 4941 Ft + áfa áron!
|
A nyugtaadás helyett számlát kell kibocsátani az áfatörvény 159. § (2) bekezdése szerint, ha az adóalany
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet,
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását”.
A nyugtaadással kapcsolatban nincs speciális adatszolgáltatási kötelezettség.
Hozzászólások (1)
Kiváló válasz.
"kimondja, hogy a paici kitelepülés" részben elírás van.