2913 találat a(z) számlázás cimkére

Pénztárgép Kérdés

Áfa Kérdés

Nevezési díj Kérdés

Adatszolgáltatás Kérdés

Uniós támogatás – számlázás Kérdés

Intézményt fenntartó nonprofit kft. Kérdés

Kölcsönzött munkaerő – áfabevallás Kérdés

Nyomtató bérlet és nyomatdíj számlázása Kérdés

Cégcsoporton belüli számlázás Kérdés

Értékesítés nyugtával – magánszemély felé kiállított számla Kérdés

Devizában kiállított számla forintosításának szabályai Cikk

A gazdaság nemzetközivé válása és a forint árfolyamának változékonysága miatt az üzleti életben egyre gyakrabban előfordul, hogy a felek az általános forgalmi adó alapjául szolgáló ellenértéket külföldi pénznemben állapítják meg, és a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany devizás számlát bocsát ki üzleti partnere részére. Nemcsak nemzetközi (közösségen belüli vagy harmadik országos ügyleteknél), hanem belföldi tranzakcióknál is egyre gyakoribb, hogy a felek külföldi pénznemben – Magyarországon tipikusan euróban – számolnak el.

Ingatlanbérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gép-és ingatlan bérbeadásával foglalkozó egyéni vállalkozó (áfás) ingatlanokat örökölt, de azokat nem kívánja vállalkozóként bérbeadni, hanem magánszemélyként hasznosítaná. Be kell-e jelentenie? Kell-e számlát kállítania a bérbeadásról? Váaszát köszönöm: Tóthné

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Termékcsomag áfája és számlázása II. Kérdés

Köszönöm az alábbi kérdésemre irt választ: https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_21_Termekcsomag_afaja_es_szamlazasa_obm A válasz alapján kérdezném, hogy ebben az esetben a számlát befogadó cég mi alapján tudja eldönteni, hogy a termékcsomagból milyen összegű az élelmiszerre jutó áfa összege, amelyet nem helyezhet levonásba, illetve ha az élelmiszer után adót kell fizetnie, akkor hogyan tudja meghatározni az adóalapot?

Őstermelők számlái Kérdés

Szeretném kérdezni, hogy július 1. után az őstermelőknek is számlázóprogram kell-e, vagy jelenteni kell a NAV-nak 4 napon belül a számlázást? Ha felvásárlási jeggyel adnak el, akkor kinek kell jelenteni, az őstermelőnek vagy a vevőnek?