2938 találat a(z) számlázás cimkére

Intézményt fenntartó nonprofit kft. Kérdés

Kölcsönzött munkaerő – áfabevallás Kérdés

Nyomtató bérlet és nyomatdíj számlázása Kérdés

Cégcsoporton belüli számlázás Kérdés

Értékesítés nyugtával – magánszemély felé kiállított számla Kérdés

Devizában kiállított számla forintosításának szabályai Cikk

A gazdaság nemzetközivé válása és a forint árfolyamának változékonysága miatt az üzleti életben egyre gyakrabban előfordul, hogy a felek az általános forgalmi adó alapjául szolgáló ellenértéket külföldi pénznemben állapítják meg, és a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany devizás számlát bocsát ki üzleti partnere részére. Nemcsak nemzetközi (közösségen belüli vagy harmadik országos ügyleteknél), hanem belföldi tranzakcióknál is egyre gyakoribb, hogy a felek külföldi pénznemben – Magyarországon tipikusan euróban – számolnak el.

Ingatlanbérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gép-és ingatlan bérbeadásával foglalkozó egyéni vállalkozó (áfás) ingatlanokat örökölt, de azokat nem kívánja vállalkozóként bérbeadni, hanem magánszemélyként hasznosítaná. Be kell-e jelentenie? Kell-e számlát kállítania a bérbeadásról? Váaszát köszönöm: Tóthné

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Termékcsomag áfája és számlázása II. Kérdés

Köszönöm az alábbi kérdésemre irt választ: https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_21_Termekcsomag_afaja_es_szamlazasa_obm A válasz alapján kérdezném, hogy ebben az esetben a számlát befogadó cég mi alapján tudja eldönteni, hogy a termékcsomagból milyen összegű az élelmiszerre jutó áfa összege, amelyet nem helyezhet levonásba, illetve ha az élelmiszer után adót kell fizetnie, akkor hogyan tudja meghatározni az adóalapot?

Őstermelők számlái Kérdés

Szeretném kérdezni, hogy július 1. után az őstermelőknek is számlázóprogram kell-e, vagy jelenteni kell a NAV-nak 4 napon belül a számlázást? Ha felvásárlási jeggyel adnak el, akkor kinek kell jelenteni, az őstermelőnek vagy a vevőnek?

Magánszemély – bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem több éve szerződést kötött egy magánszeméllyel, aki 2019.12.31-g a szerződésen felül számlát is állított ki havonta a bérleti díjról, melyet számfejtettünk. 2020-ban már csak a szerződést módosították, azzal, hogy a magánszemélynek, amennyiben jogszabály engedi, hogy a szerződést számfejtsük, s ne kelljen számlát kiállítani a 2020.07.01-i változások miatt. Elegendő-e a szerződés, valamint a számfejtés, vagy továbbra is kötelező a számlaadás ebben az esetben? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Láncértékesítési szabály alkalmazandó-e? Kérdés

"A" cég magyarországi adóalany értékesíti termékét "B" cég magyarországi adóalanynyak, aki ezt tovább értékesíti "C" cég németországi EU-s adószámmal rendelkező adóalanynak. A termék szállítása "A" cégtől "C" céghez történik. A szállítást "C" cég szervezi és intézi. Helyesen számlázunk-e, ha "A" és "B" cég egymás között mint belföldi termékértékesítést számláz, 27%-os áfával, majd "B" és "C" cég között mint közösségi termékértékesítés áfa nélkül történik, az A60-as összesítő nyilatkozaton történő lejelentéssel? Köszönettel: Csordásné Fekete Edit

Számlázási határidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás MLM-rendszerben működik, így a tagság bónusz kifizetésre jogosult a vásárlásai után bizonyos mértékben. A havi teljesítményértesítés kiküldése után várjuk az értékesítők számláit, amelyekkel jogosultak a bónuszuk kifizetésére. Kérdésként merült fel, hogy ha a tag nem teljesíti számlázási kötelezettségét, akkor a vállalkozásnak meddig kell befogadnia a számláját? Többen nem követik az áfatörvény rendelkezését az észszerű határidőn belüli számlázásról, és éppen, amikor eszükbe jut, akkor állítják ki a számlájukat. Kötelesek vagyunk befogadni akár adóévet követő években is? Tehet-e a vállalkozás a működési szabályzatába olyan feltételt, hogy ha az adóévben sem állítja ki a számláját a tag, annyiban a jogosultságát levásárolható kedvezménybe helyezi át? Melyik jogszabályra kell figyelemmel lennünk? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Komáromi Judit

Határozott idejű elszámolásos ügylet – számlázás határideje Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy határozott idejű elszámolásos ügyletről beszélünk (áfatörvény 58. §), utólagos elszámolással. Mikortól számítódik a számla kiállítására rendelkezésre álló, a 163. §-ban szabályozott észszerű idő, ami jelenleg 15, a későbbiekben 8 nap lesz? Példa: bérleti díj, elszámolási időszak: 2019.12.01-31., fizetési határidő számla kiállításától számított 10 nap. Az ügylet valós (számviteli) teljesítési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, vagyis 2019.12.31. Én ettől az időponttól számítanám az észszerű időt. A fenti példa dátumokkal: kelt: 2020.02.01 fizetési határidő: 2020.02.11 teljesítés: 2020.02.11 (fizetési határidővel megegyező) Értelmezésemben ez a számla később került kiállításra, mint lehetett volna, mivel 2020.01.15-ig ezt meg kellett volna tenni. Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15 nap a számla teljesítésétől, vagyis 2020.02.11-től számolódik, tehát 2020.02.26-ig kell kiállítanom a számlát. Ezt azért tartom kicsit furcsának, mert ebben az esetben a számla kelte mindig a teljesítés előtt van, vagyis soha nem lesz késő kiállítani a számlát. Beszéltünk a 60 napos szabályról is; az előbbi példát folytatva, ha a számlát csak 2020.03.20-án állítom ki, akkor a fizetési határidő 2020.03.30. lesz, viszont a teljesítés 2020.02.29., mert ez a 60. nap, és azt mondták, hogy innentől számítódik a 15 nap, vagyis 2020.03.15-ig ki kellett volna állítanom a számlát. Furcsa, mert így a számla kiállítását akár ki tudom tolni 15 napról 75 (60+15) napra. Köszönöm!

Ingatlanbérlés ösztönzése Kérdés

Ingatlan-bérbeadásnál a bérbeADÓ fizet bérlőnek a bérlet kezdetén egy nagyobb összeget, amiből az iroda berendezéseit kell hogy a bérlő megvegye. A szerződés szerint ezen tárgyi eszközök tulajdonjoga a bérbeADÓnál marad,és csak ha lejár a 10 éves bérleti idő, akkor kerül a bérlő tulajdonába. A bérbeADÓnak a pénzt át kell utalnia rá, és a bérlőnek ki kell számláznia a bérbeADÓ felé. A kérdés, hogy milyen szolgáltatásként/termékértékesítésként és áfásan számlázható-e? Illetve hogy a könyvelésben (aktiválás, écs) hogyan kezeljük a bérlő oldaláról ezeket a TE-ket? A szerz. szerint: „A Bérbeadó egyszeri XXX EUR + áfa összegű hozzájárulást biztosít a Bérlő részére az iroda bebútorozására és egyéb ingóságok beszerzésére számla ellenében.” És a birtokbaadás elhalasztása esetén „a Bérbeadó további YYY EUR+Áfa összegű kialakítási hozzájárulást fizet Bérlőnek számla ellenében.” Itt már nincs megkötés, hogy ez mire szolgál, azaz ebből már bútoron kívül egyéb kialakítási munkálatokat is lehet finanszírozni. Ez utóbbi kötbér jellegű dolognak tűnik, így az is kérdéses,hogy ezt az összeget miért kellene áfásan számlázni. „Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Bérbeadói hozzájárulás keretében vásárolt bútorok és ingóságok a Bérbeadó tulajdonát képezik a Kezdőnaptól számított 9. év végéig, ezért amennyiben a szerződés a Kezdőnaptól számított 9. év végéig bármely okból megszűnik ezen bútorok és ingóságok Bérleményből való elvitelére a Bérlő semmilyen körülmények között nem jogosult.” Milyen jogcímen számlázza ki?