2820 találat a(z) számlázás cimkére

Adatszolgáltatás Kérdés

Uniós támogatás – számlázás Kérdés

Intézményt fenntartó nonprofit kft. Kérdés

Kölcsönzött munkaerő – áfabevallás Kérdés

Nyomtató bérlet és nyomatdíj számlázása Kérdés

Cégcsoporton belüli számlázás Kérdés

Értékesítés nyugtával – magánszemély felé kiállított számla Kérdés

Devizában kiállított számla forintosításának szabályai Cikk

A gazdaság nemzetközivé válása és a forint árfolyamának változékonysága miatt az üzleti életben egyre gyakrabban előfordul, hogy a felek az általános forgalmi adó alapjául szolgáló ellenértéket külföldi pénznemben állapítják meg, és a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany devizás számlát bocsát ki üzleti partnere részére. Nemcsak nemzetközi (közösségen belüli vagy harmadik országos ügyleteknél), hanem belföldi tranzakcióknál is egyre gyakoribb, hogy a felek külföldi pénznemben – Magyarországon tipikusan euróban – számolnak el.

Ingatlanbérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gép-és ingatlan bérbeadásával foglalkozó egyéni vállalkozó (áfás) ingatlanokat örökölt, de azokat nem kívánja vállalkozóként bérbeadni, hanem magánszemélyként hasznosítaná. Be kell-e jelentenie? Kell-e számlát kállítania a bérbeadásról? Váaszát köszönöm: Tóthné

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Termékcsomag áfája és számlázása II. Kérdés

Köszönöm az alábbi kérdésemre irt választ: https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_21_Termekcsomag_afaja_es_szamlazasa_obm A válasz alapján kérdezném, hogy ebben az esetben a számlát befogadó cég mi alapján tudja eldönteni, hogy a termékcsomagból milyen összegű az élelmiszerre jutó áfa összege, amelyet nem helyezhet levonásba, illetve ha az élelmiszer után adót kell fizetnie, akkor hogyan tudja meghatározni az adóalapot?

Őstermelők számlái Kérdés

Szeretném kérdezni, hogy július 1. után az őstermelőknek is számlázóprogram kell-e, vagy jelenteni kell a NAV-nak 4 napon belül a számlázást? Ha felvásárlási jeggyel adnak el, akkor kinek kell jelenteni, az őstermelőnek vagy a vevőnek?

Magánszemély – bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem több éve szerződést kötött egy magánszeméllyel, aki 2019.12.31-g a szerződésen felül számlát is állított ki havonta a bérleti díjról, melyet számfejtettünk. 2020-ban már csak a szerződést módosították, azzal, hogy a magánszemélynek, amennyiben jogszabály engedi, hogy a szerződést számfejtsük, s ne kelljen számlát kiállítani a 2020.07.01-i változások miatt. Elegendő-e a szerződés, valamint a számfejtés, vagy továbbra is kötelező a számlaadás ebben az esetben? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Láncértékesítési szabály alkalmazandó-e? Kérdés

"A" cég magyarországi adóalany értékesíti termékét "B" cég magyarországi adóalanynyak, aki ezt tovább értékesíti "C" cég németországi EU-s adószámmal rendelkező adóalanynak. A termék szállítása "A" cégtől "C" céghez történik. A szállítást "C" cég szervezi és intézi. Helyesen számlázunk-e, ha "A" és "B" cég egymás között mint belföldi termékértékesítést számláz, 27%-os áfával, majd "B" és "C" cég között mint közösségi termékértékesítés áfa nélkül történik, az A60-as összesítő nyilatkozaton történő lejelentéssel? Köszönettel: Csordásné Fekete Edit

Számlázási határidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás MLM-rendszerben működik, így a tagság bónusz kifizetésre jogosult a vásárlásai után bizonyos mértékben. A havi teljesítményértesítés kiküldése után várjuk az értékesítők számláit, amelyekkel jogosultak a bónuszuk kifizetésére. Kérdésként merült fel, hogy ha a tag nem teljesíti számlázási kötelezettségét, akkor a vállalkozásnak meddig kell befogadnia a számláját? Többen nem követik az áfatörvény rendelkezését az észszerű határidőn belüli számlázásról, és éppen, amikor eszükbe jut, akkor állítják ki a számlájukat. Kötelesek vagyunk befogadni akár adóévet követő években is? Tehet-e a vállalkozás a működési szabályzatába olyan feltételt, hogy ha az adóévben sem állítja ki a számláját a tag, annyiban a jogosultságát levásárolható kedvezménybe helyezi át? Melyik jogszabályra kell figyelemmel lennünk? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Komáromi Judit